karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Bitay Márton Örs

2015-03-17 · 56. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 8:30 · Földművelésügyi Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/3785 A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról

Szöveg6 576 karakter · 11 bekezdés · JSON

DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm ismételten a szót. Az expozémat igyekeztem rövidre vágni, annak ellenére, hogy azért az előzőekben taglalt két törvényhez képest ez már sokkal komolyabb, lényegesebb módosításokat is tartalmaz.

Szeretném elöljáróban azt mindenkinek a figyelmébe ajánlani, hogy mit miért csinálunk. A 2013-as törvény módosítása, ami tulajdonképpen a halászati, a nagyüzemi kereskedelmi halászati tevékenységből a horgászati rekreációs, kisebb méretekre való áttérést alapozta meg, ennek a törvénynek a számos eleme most már, ennyi idő távlatából világosan látszik, hogy hol és miként szorul módosításra. Hogy nem öncélúan tesszük ezt, azt gondolom, világosan látható a számokból is. Kereskedelmi célú halászattal ma 243 vállalkozás foglalkozik, egészen pontosan 243 személy foglalkozik kereskedelmi célú halászattal, a horgásztársadalom pedig mindösszesen 350 ezer emberből áll. Tehát jól látható, hogy miért érdemes és miért kell ezekhez a dolgokhoz hozzányúlnunk, illetve a kereskedelmi célú halászat, amit már megalapozott a törvény is, 2016. I. hó 1-jével a természetes vizeken megszűnik, és ennek a legfontosabb elemeit még szükséges volt elvarrni, a törvénymódosítás tulajdonképpen ezekről szól.

(19.10)

A törvény a halastó és a horgászat fogalom definícióinak pontosításával, kibővítésével lehetővé teszi a halastavakon jelenleg csak „horoggal” folytatott rekreációs halfogási tevékenység formában értelmezhető horgászat szabályozását.

A beterjesztett javaslat a törvény alapkoncepcióját követve a halállományt és élőhelyét is védi azzal, hogy a halgazdálkodás folyamatosságának fenntartásáról gondoskodik olyan esetekben, ahol egy önkormányzat bármilyen okból nem igényli a halgazdálkodási jogot a tulajdonában vagy többségi tulajdonában álló vízterületeken. A tervezett kiegészítéssel e vízterületeken lehetőség lesz szabályozott eljárás keretében meghatározni a halgazdálkodásra jogosultat, aki a kapcsolódó kötelezettségeknek eleget tesz, így a vizek semmiképpen nem maradhatnak jó gazda nélkül.

Az új szabály rögzíti, hogy ha egy már hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé válik, akkor a haszonbérleti szerződés nem szűnik meg azonnal, a halgazdálkodási jog a szerződés lejártáig vagy megszüntetéséig gyakorolható. Ez ‑ természetesen a jogszabályból is világosan kiderül ‑ csak állami vonatkozásban értendő, Sallai Róbert Benedek úr az állami földvagyonnál, a vagyonhasznosítási szerződéseknél említette. Itt is most felhívnám a figyelmet, hogy ez csak az államira vonatkozik, zárójel: például Balaton. Akár hiszik, akár nem, azért volt a történelemben olyan időszak, amikor a halgazdálkodási jogot magáncégek szerették volna megszerezni. Na, ennek a megakadályozását is segíti ez a módosítási javaslat. Mindez a már hasznosított halgazdálkodási vízterület gazdálkodójának érdekeit védi, mivel így csak a haszonbérleti szerződés lejárta vagy megszüntetése után kerülhet a különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterület vagyonkezelési szerződéssel egy állami hasznosítóhoz ‑ írjuk itt is az anyagban. A beterjesztett javaslat 4. §-a alapján ilyen esetben is megilleti kártalanítás a hasznosítási jogosultat.

A javaslat számos pontosítást, kiegészítést tartalmaz a hatósági működés biztosításával kapcsolatosan, segíti a jogosulatlan horgászat és halászat tényállásának azonosítását, kiiktatja a kutatási tevékenységet, a halmentést, illetve az ökológiai célú szelektív halászatot folytató tevékenység elé indokolatlanul gördített akadályokat, a fogási naplóval kapcsolatosan szigorításokat vezet be. A halállományban, illetve a környezetben kárt okozó halfogási módszerek alkalmazását halastavak vonatkozásában, haltermelési létesítmények vonatkozásában is tiltja. Itt is van azért mögöttes nemzetközi egyezmény, a berni egyezmény. A halászati őrzéssel kapcsolatosan, a halgazdálkodási és halvédelmi bírságok kiszabásával kapcsolatosan fogalmaz meg változásokat, a díjbevételekkel kapcsolatosan pedig egyértelműen rögzíti, hogy a horgászturizmus és a horgászat tömegcélú… ‑ illetőleg versenysport-támogatási célú célra lehet ezeket hasznosítani az utánpótlás-neveléstől kezdve. A ’97-től hatályos törvényt megelőzően magántulajdonba került és azóta is magántulajdonban lévő zárt tavak esetében a hal magántulajdonának elismerését, pontosabban a hal magántulajdonával kapcsolatos jogi anomáliákat is lezárja most a törvény.

A benyújtott módosítással lehetőség nyílik a halgazdálkodási vízterületre megkötött haszonbérleti szerződés hatályának meghosszabbítására, ami a halgazdálkodási időbeli folyamatossággal az értékes halállományok védelmét biztosítja. Itt is olyan gondolatokra kell gondoljanak, amelyek arról szólnak, hogy ha adott esetben a halállomány életkora, gazdasági hasznosíthatósága ezt megköveteli, akkor bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosítunk arra, hogy ennek a haszonvét-lehetőségét még az eredeti halgazdálkodó tudja élvezni.

Külön felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy a beterjesztett javaslat 22. § (3) bekezdése szerint törvényi szintre emelkedik a több százezres horgásztársadalom által évek óta várt és jogosan elvárt váltás, ami a természetes vizek halállományát a jövőben az említett 2016. I. hó 1-jei hatállyal kereskedelmi halászat alól mentesíti; hanem csak és kizárólag a rekreációs célú horgászatot preferálja, annyiban kiegészülve, hogy az úgynevezett kisszerszámos halászatot a fogási naplóban a horgászatéhoz hasonló szabályok alkalmazása mentén a kisszerszámos halászatra vonatkozóan is, illetve azoknak a számbeli, mennyiségbeli korlátját is figyelembe véve lehet alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy a 2013-as törvény elfogadását követően most egy komoly, nagy alkalom nyílik arra, hogy annak a törvénynek a szándékait, illetőleg a törvény hatálybalépését követően beérkezett gyakorlati tapasztalatokat egy módosító csomagban változtassuk, egy módosító csomagban pontot tudjunk erre a dologra tenni. Még egyszer szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni, kendőzetlenül, de a szövegből is kiderül, a kereskedelmi célú nagyüzemi halászatot a természetes vizeken a jövőben szeretnénk megszüntetni, ezt ígértük választási ígéretként is, kormányprogramban is, számos helyen megtalálható, és a horgászatot, a természetes vizeken a horgászatot szeretnénk mindenképpen elősegíteni.

A vita során számos érdekes példával is igyekszem majd előrukkolni a téma kapcsán, ha igénylik a kedves képviselők. Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Bitay Márton Örs — 2015-03-17, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/56-248.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-56-248,
  title = {Dr. Bitay Márton Örs — 2015-03-17, előterjesztő nyitóbeszéde},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/56-248.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}