Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő tervezet öt törvény módosítására tesz javaslatot az ingatlan-nyilvántartással és a földméréssel összefüggő kérdésekben, amelyek a következők: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény; a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény; a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény; valamint a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény. Az expozé keretében röviden ismertetni kívánom az egyes módosítások indokait.

Az illetéktörvény, valamint a tulajdonilap-másolat szolgáltatási díjáról szóló törvény módosítása nyomán tárgyi mentességi körbe tartozik a természetvédelmi jogi jellegek, mint például a védett természeti terület és a Natura 2000-es területek, valamint a borszőlő-termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg feljegyzése, továbbá a zártkerti ingatlanok kivonásával járó adatváltozás. A módosítás célja a természetvédelmi jogi jellegek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének előmozdítása az alapvető jogok biztosának 2287/2012. számú jelentésével összhangban. A védett természeti területek és környezetvédelmi okbóli korlátozások, tilalmak alá vetett területek, értékek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének huzamos elmaradása a jogbiztonság sérelme mellett alapjogi visszásság veszélyét veti fel, ezért a kérdés megoldása alapvető szükségességű. Ezen jogi jellegek feljegyzése, módosítása és törlése tárgyuknál fogva a díjmentes ingatlan-nyilvántartási eljárások körébe fognak tartozni. A díjmentesség bevezetése az ingatlanügyi hatóság részéről bevételkiesést nem eredményez, mert ezek a feljegyeztetési kérelmek 2010 óta nem kerültek benyújtásra a földhivatalokhoz. Többlet költségvetési teher sem keletkezik.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását az egységes joggyakorlat kialakítása, valamint más jogszabályokkal való összhang megteremtése indokolja. A tervezet ennek érdekében fogalmaz meg javaslatokat az ingatlan-nyilvántartási szakterületre vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megváltoztatása tekintetében, melyek egy része szövegpontosító jellegű. A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályaival kapcsolatos módosítás a közhiteles címregiszter működéséhez szükséges technikai pontosításokat tartalmazza.

A törvényjavaslat ugyancsak magában foglalja a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának szabályait. A módosítás lehetővé teszi, hogy átmeneti ideig, 2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani. A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás természetesen tárgyi díjmentes.

A földre vonatkozó haszonélvezeti jog törlése szabályainak kiegészítésével a törvényjavaslat elősegíti a tényállás tisztázásának körülményeit a nem közeli hozzátartozók között fennálló és ezáltal 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt haszonélvezeti jog és használat joga törlésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Azáltal teszi mindezt, hogy amennyiben az ügyfél a vonatkozó felhívásról nem értesül, az ingatlanügyi hatóság maga keresi meg az illetékes anyakönyvvezetőt a közeli hozzátartozói kapcsolat ellenőrzése céljából.

Ugyancsak kiegészítő javaslat, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti jog, használat joga jogosultja elhunyt, a törvény erejénél fogva megszűnt jogot hivatalból törli az ingatlan-nyilvántartásból. A törvény kiegészül egy olyan, az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó ügyfélbarát rendelkezéssel, mely alapján a nyilatkozattételt elmulasztó ügyfél haszonélvezeti jogának törléséről rendelkező földhivatali határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy a fellebbezéshez benyújtott eredeti okiratokkal, például anyakönyvi kivonattal igazolja a közeli hozzátartozói viszony fennállását.

A javaslat a tulajdoni lap adattartalmából történő részadat-szolgáltatásra vonatkozó pontosító szabályokat is tartalmaz.

A földmérési törvény módosításának eredője, hogy megváltozott az ingatlanrendező-földmérő minősítés feltétele. Az eddig határozatlan időre történő minősítés öt évre korlátozódik, így szükségessé vált az újbóli megadás igazgatási szolgáltatási díjáról történő rendelkezés. A meghosszabbítás díja a megalkotásra kerülő új díjrendeletben kerül szabályozásra.

A jelenleg hatályos normaszövegben a „minőség-ellenőrzési vizsgálatot követően” szófordulatot pontosítani kell, ugyanis a jogszabály alkalmazása során eltérő értelmezések alakultak ki. A digitális domborzatmodell nem része az állami alapadatok adatbázisának, viszont az állami topográfiai térképből kerül előállításra és az ortofotó készítésének alapeleme, ami viszont az állami átvételt követően az állami távérzékelési adatbázis része lesz. Ezért indokolt, hogy a digitális domborzatmodell kompenzációs adatkörbe kerüljön.

Szabályozásra került az alappontok áthelyezésére és pótlására jogosultak nyilvántartása, valamint a nyilvántartásba vétel igazgatási szolgáltatási díja. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatban a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek közhiteles nyilvántartást kell vezetnie, melyet a honlapján mindenki számára díjmentesen elérhetővé kell tennie. A nyilvántartásba vétel során a jelentkezőnek a jogszabályi feltételeknek történő megfelelését ellenőrizni kell, mely a jelentkező telephelyén helyszíni szemle lefolytatását is jelenti.

A módosító javaslat beterjesztését ugyancsak kiemelten indokolja az a tény, hogy az országos erdőállomány-adattárban és az ingatlan-nyilvántartásban erdőként nyilvántartott területek eltérnek. Az országos erdőállomány-adattárban forrás hiányában nem vezették át folyamatosan az ingatlan-nyilvántartás adatait. Az ingatlan-nyilvántartásban 70 429 darab helyrajzi számon 1 897 171 hektáron van erdő művelési ág bejegyezve. Ezeknek az adatoknak az adatértékdíja közel 140 millió forint. Az országos erdőállomány-adattár tízéves felújítási ciklusát tekintve éves szinten a földügyi ágazat kiesése közel 14 millió forint. A módosítást követően végre lehetőség lesz a két nyilvántartás adatainak díjmentes összehangolására.

(16.10)

Az Államreform Bizottság felállításáról szóló kormányhatározattal összhangban az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában módosulást eredményező változás be nem jelentésének elmaradása esetén kiszabandó bírság szankció törlésre kerül.

Az egységes jogértelmezés kialakítását szolgálják a tervezet pontosító rendelkezései az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis közhiteles tartalmára, az abból történő adatszolgáltatásra, illetve kompenzációjára, a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kiigazítási eljárására, a távérzékelési adatok tárolására, a földmérési munkarészek vizsgálatára, a földmérési munkarészek selejtezésére, valamint a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítés eljárásra vonatkozóan.

A hegyközségi törvény módosítását is számos újonnan felmerülő társadalmi szükséglet tette időszerűvé. A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolás egy földterülettel kapcsolatban számos jogot és kötelezettséget keletkeztet a földtulajdonos, illetve a földhasználó esetében, a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozás ténye a tulajdoni lapon azonban nem jelenik meg. Ez a probléma kiküszöbölhető azzal, hogy a termőhelyi katasztert vezető szerv a borszőlő termőhelyi kataszterrel kapcsolatos döntéseit a földhivatallal is közli. Az új rendelkezés szerint a tulajdoni lapon jogi jellegként fel kell tüntetni, hogy az ingatlan borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt. Egy földterület borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozásának ismerete a földhivatal és az ügyfelek munkáját egyaránt segíti.

A javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a hegyközségi tagot az elő-haszonbérleti jog milyen ranghelyen illeti meg, illetve hogy a hegybíró milyen adatkörökre nézve ad tájékoztatást. A módosítás lehetővé teszi nemcsak az ingatlan-nyilvántartáshoz, hanem a földhasználati nyilvántartáshoz való térítésmentes hozzáférést a hegybíró részére a telepítési és kivágási engedélyek megadásával, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében.

A tervezet összhangba hozza a hegyközségi törvény rendelkezéseit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tagok kettős járulékfizetésének megszüntetése érdekében módosításra kerülő rendelkezésével.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásként engedjék meg ismételten kihangsúlyoznom, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében mindenképpen szükséges a törvényjavaslat elfogadása. Noha a tervezet saláta jellegűnek tűnik, rendelkezései alapvetően egy jogterületet érintenek, és a részét képező egyes törvények módosítása olyan kis terjedelmű, hogy az Országgyűlés munkáját a kormány nem kívánta ezek külön-külön tárgyalásával terhelni, hanem egy csomagba foglalt javaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd azt követően belátásuk szerint fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)