Dr. Bitay Márton Örs

DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is szeretnék elnézést kérni, hogy így egy kicsit megcsúsztam, de ez a parlamenti műfaj vitája, az előző törvények alakulása befolyásolta az érkezést, és egy picit későn szóltak, de ahogy értesültem, rögtön szaladtam át. Én is sok szeretettel köszöntöm a diákokat a parlament karzatán.

Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvények módosításáról szóló T/3788. számú törvényjavaslat nyolc törvény módosítását tartalmazza az állami földvagyon-gazdálkodás egységes elvek szerinti megvalósítása érdekében.

A törvényjavaslat szerinti módosítások arra irányulnak, hogy valamennyi állami tulajdonban álló és odakerülő föld egységes tulajdonosi joggyakorlás útján és egységes hasznosítási elvek mentén tartozzon a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá, amelynek megvalósítása érdekében több részletszabály került a törvényjavaslatba.

Alapvető cél a Nemzeti Földalap vagyoni körének olyan jellegű kiszélesítése, amely alapján minden mező- és erdőgazdálkodási célokra hasznosított állami földterület egységesen a Nemzeti Földalapba kerül; tehát nemcsak a művelési ága szerint, hanem egyébként a használata szerint mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célokra hasznosított föld. Ez azonban nem jelentheti az egyes speciális használati feltételek, mint például a honvédelmi célra hasznosított területek érdeksérelmét. Ezeknél a területhasználatoknál nyilván később az egyes szerződések vonatkozásában kell majd a pontos kikötéseket meghatározni.

A javaslat fontos feladata továbbá az állami földek használatára vonatkozó egyes speciális szabályok hozzáigazítása a 2014. május óta hatályos új földforgalmi szabályozáshoz. Ennek keretében a földforgalmi törvény szerinti birtokmaximum kapcsán egyértelművé teszi a tervezet, hogy az állami szervek vagyonkezelői joga alapján használt területek nem számítanak bele a birtokmaximumba. Magyarul, arról beszélünk, hogy az 1200 hektáros birtokhasználati maximum vagy adott esetben az 1800 hektáros birtokhasználati maximum az állami földhasználók szempontjából, százszázalékos állami tulajdonú földhasználók szempontjából ne érvényesüljön ez a birtokmaximum. Így biztosítható például a mintegy egymillió hektáros állami tulajdonú erdővagyon megfelelő kezelése. Szintén a birtokmaximumhoz kapcsolódóan az állami földek hasznosítása során is előírja a tervezet egyes speciális földhasználó, illetve tulajdonosi nyilatkozatok megtételét.

A javaslat emellett új, világos struktúra keretében szabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítási formáit, nem változtatva azokon, de speciális hasznosítási lehetőségeket teremtve. Így például új lehetőségként biztosítja, hogy szociális szövetkezetek közfoglalkoztatási célra nyilvános pályáztatás mellőzésével, ingyenesen használatba kaphassanak állami tulajdonú földterületeket.

A szociális szövetkezetek mellett az önkormányzatok számára is biztosítja a tervezet az állami földek közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára történő használati lehetőségét. Az oktatási és tudományos állami alapfeladatok ellátása céljából megkötött vagyonkezelési szerződésekre pedig deklarálja az ingyenes és határozatlan idejű vagyonkezelésbe adás lehetőségét.

Az egyes termőföldárveréseken tapasztalható visszaélések, túlzott mértékű becsértékek megállapításának megszüntetése érdekében a tervezet a sikertelen árveréssel érintett földek állami tulajdonba kerülését csak az NFA vagy igazságügyi szakértő által megállapított vételáron teszi lehetővé.

A tervezet jelentősen egyszerűsíti az osztatlan közös tulajdonban álló, az állam kisebbségi tulajdoni hányadával érintett erdőterületek hasznosítását. Megteremti ugyanis annak a lehetőségét, hogy az ilyen állami tulajdonú hányadokra vonatkozó erdőgazdálkodói haszonbérleti szerződések pályáztatás nélkül kerüljenek megkötésre, összhangban az erdőtörvényben biztosított lehetőségekkel.

A javaslat kiemelt célja továbbá elősegíteni a védett természeti területek védettségi szintje 1995-ben meghatározott helyreállításának lezárását, vagyis az összes érintett védett természeti terület mielőbbi állami tulajdonba vételét. Ehhez még több ezer kártalanításra jogosult személy pénzbeli kártalanítása szükséges, amely folyamat sajnálatos módon 2004-2010 között a forráshiány következtében szünetelt. A törvényben előírt területvásárlásokat a tervezet szerint a jövőben az állam nevében földvásárlásra jogosult szerv, a Nemzeti Földalap fogja végezni.

Ez a javaslat jelentősen csökkenti a nemzeti­park-igazgatóságok adminisztratív és anyagi terheit, ugyanakkor továbbra is kötelezően előírja a védett természeti területek igazgatósági vagyonkezelésbe adását. Emellett a jövőben a természet védelméről szóló törvényben biztosított állami elővásárlási jog alapján állami tulajdonba kerülő védett természeti területek nemzetipark-igazgatósági vagyonkezelésbe adását is kötelezővé teszi a tervezet, amely jelentősen bővíti a nemzeti parki vagyonkezelésű területek körét.

Ezeken túl a törvényjavaslat több kisebb technikai jellegű módosítást tartalmaz a Nemzeti Földalapról szóló törvény vonatkozásában a törvény gyakorlatban történő alkalmazhatósága, illetőleg megkönnyítése érdekében.

A T/3788. számú törvényjavaslat tehát lehetővé teszi az állami tulajdonú földek egységes szakmai elvek mentén történő használatát, erősítve ezzel a jogbiztonság érvényre jutását, hozzájárulva a jó állam eszméjének gyakorlati megvalósításához. Azt is mondhatnám egyszerűbben fogalmazva a törvénytervezettel kapcsolatosan, hogy egy államon belüli átrendezésről, átrendeződésről beszélhetünk. Arról van szó, hogy kik, hányan és hogyan ‑ jellemzően mind állami szervek ‑ hasznosítják az állami földeket. Az egységes állami földvagyon-hasznosítási koncepciónak az a lényege, hogy az út egyik oldalán lévő állami földet és az út másik oldalán lévő állami földet is ugyanolyan feltételek mellett, ugyanazon logikai gondolkodás mellett lehessen adott esetben haszonbérbe adni vagy adott esetben az állami szervnek hasznosítania.

(13.50)

Azt mondhatnám a törvényjavaslattal kapcsolatosan, hogy minden koherenciaproblémát, ami az elfogadott földforgalmi törvényben, a Nemzeti Földalapról szóló törvényben, illetőleg a kettő ütközése kapcsán eddig megvolt, azt most feloldja, és az egészet egy új egységes állami földvagyon-gazdálkodási koncepcióba helyezi át.

Szeretnék külön is kitérni még arra a mondatra, amely arról szól, hogy egyedi specialitásoknak megfelelően kell ezeket a területeket hasznosítani, és itt említettem a honvédelmi célra hasznosított területeket. Most azt mondjuk, hogy minden, ami a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, nem közvetlenül honvédelmi célra hasznosított terület, az a Nemzeti Földalap vagyonkezelésébe kerüljön át. Az első nagyon fontos állítás, hogy a tulajdonjogban nincs semmiféle változás, sem a honvédelmi célú, sem a nemzeti parki célú, sem oktatási célú, sem bármilyen más célú hasznosításnál, hiszen a tulajdonosi jogokat eddig is a magyar állam nevében a Nemzeti Földalap gyakorolta, és ezután is a magyar állam nevében a Nemzeti Földalap fogja gyakorolni.Mindösszesen a vagyonkezelői szerződésekről beszélünk.

Az említett honvédelmi célú használati területekre vonatkozóan az az állításunk, hogy arra nyilván tekintettel kell lenni később a hasznosítás során, hogy mondjuk, a táborfalvai lőtér körül lévő mezőgazdasági hasznosítási területeket a lőtér használatától függően lehet majd csak haszonbérbe adni, illetőleg a haszonbérleti szerződésekben arra a különlegességre tekintettel kell lenni, hogy ott adott esetben éles lőfegyverrel lövészet várható.

De ugyanezt említhetném példaként a nemzeti parkok vonatkozásában is. Azokon a területeken, amelyeket a nemzeti parkok eddig sem maguk hasznosítottak, hanem haszonbérbe adtak gazdáknak, ott fog változni a vagyonkezelői jog. Ezeken a területeken mostantól a haszonbérbe adást a Nemzeti Földalap fogja lebonyolítani, vagy úgy is mondhatnám ‑ visszatérve az eredeti terminológiára ‑, hogy a vagyonkezelői jogokat a Nemzeti Földalap fogja hasznosítani. Azokon a területeken, amelyeket a nemzeti parkok eddig is saját maguk hasznosítottak különféle célokra, projektekre, LIFE-projektekre, bármilyen más természetvédelmi célra, azt ezután is ők fogják hasznosítani. Sőt, azokat a területeket, amelyeket az állam kisajátítás útján szerez a XCV. törvényben megfogalmazottaknak megfelelően, már amennyiben természetvédelmi területekről van szó, ugyanúgy a nemzeti parkok használatában ‑ például a nemzeti park egy projektjének a bővítése keretében vagy egy speciális természetvédelmi feladat ellátása érdekében szeretné megkapni ‑, ezt a területet a Nemzeti Földalapnak kötelessége a nemzeti park számára vagyonkezelésbe visszaadni.

Az állami földvagyonnal kapcsolatosan nem szeretnék hosszú anekdotákba belemenni a vagyonnyilvántartás, vagyonkezelés kapcsán. Azt tudnám mondani, hogy 2010-ben, amikor megkezdődött a kormányzás, az állami földvagyonkataszter papír alapon létező, nem digitalizált volt, formailag egy udvaron egy lefóliázott raklapon vettük át a vagyonnyilvántartást. Ebben a vagyonnyilvántartásban nagyon sok feladat van, amit még mindig el kell végezni, és akár szemlesütve is mondhatnánk, hogy négy év alatt nem sikerült a végére érni, pedig akár még meg is lehetett volna ezt tenni. Az viszont bizonyos, ahhoz, hogy egy egészséges, jó vagyonnyilvántartás legyen, nagyon fontos az, hogy tudjuk, melyek azok az elvek, amelyek alapján ezt a vagyont hasznosítani szeretnénk. Azt állítjuk, a legfontosabb elv az, hogy egységesen hasznosítsuk ezeket a területeket, egységes elvek mentén, egységes birtokpolitikai elvek mentén.

Amikor volt szerencsém megkezdeni az államtitkári munkámat, felfigyeltem arra az érdekes jelenségre ‑ nem véletlenül hoztam az út egyik és másik oldalán lévő földterület analógiáját ‑, hogy ugyanaz a mezőgazdasági hasznosítású szántó, nagyjából ugyan­olyan aranykorona-értékű az út egyik oldalán X. állami költségvetési szerv vagyonkezelésében volt, azt öt évre adták különféle liciteken megállapított bérleti díjért, míg az út másik oldalán lévőt ‑ még egyszer mondom, ugyanarról a típusú földről beszélünk, ugyanolyan hasznosításúról ‑ pedig 15 évre adták, egy teljesen másik ár mellett. Úgy általában is nagyon nehéz megmagyarázni az embereknek, mi abban a logika, hogy ezt nem egységesen kezeljük.

Az egységes állami földvagyonkezelésnek pedig van egy másik nagyon fontos szempontja is: bizony vásárlóként is meg kell jelenni az államnak a magyarországi termőföldpiacon. Vannak feladataink. A földforgalmi törvény lehetőséget biztosít számunkra ‑ illetőleg a kormány, mert a kormány ad hozzá pénzt ‑, hogy meg tudunk vásárolni zsebszerző­désgyanús területeket. Az egész vagyongazdálkodás szempontjából nyilván nem mindegy, hogy egy adott területnél nekem mint Nemzeti Földalapnak meg kell kérnem egy X. Y., szintén kormányzati háttérintézményként működő szervet, hogy különféle szomszéd- és más jogok miatt ő próbálja megvásárolni a területet, vagy adott esetben bele tud szólni a terület meg nem vásárlásába vagy megvásárlásába, miközben nekem mint államnak van néhány napom arra, hogy eldöntsem, az adott zsebszerződéses terület vonatkozásában beavatkozunk vagy nem avatkozunk be.

Tehát számos eleme van annak, ami arra a következtetésre juttatott minket, hogy nagyon fontos az egységes állami földvagyonkezelés. Ezen belül priorálni kell bizonyos szempontokat ‑ ki is tértem rá az expozéban ‑, akár szociális, akár közfoglalkoztatási, akár önkormányzati szempontokat. Például önkormányzatoknak pillanatnyilag nem tudunk vagyonkezelésbe adni állami földterületeket közfoglalkoztatás céljából. Ezt a helyzetet ez a törvényjavaslat megoldja, világossá teszi, hogy erre lesz lehetősége az államnak. A szociális szövetkezetek vonatkozásában ugyanez elmondható.

Azt szeretném kérni a tisztelt Háztól: nagyon sokféle vitát lehet és érdemes is lefolytatni a földügyek vonatkozásában. Különösen érdemes lefolytatni, amikor a földforgalmi törvényről, vagy arról a bizonyos 5 millió 400 ezer hektár mezőgazdasági besorolású termőföldről beszélünk, ami magántulajdon. Ez nagyon érdekes, fontos, alkotmányos szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bíró döntés vagy vita lehet. Itt az állami földvagyonnál is nagyon komoly vitákat lehet és érdemes lefolytatni. Csak azt szeretném mindannyiuk figyelmébe ajánlani, hogy államon belüli rendezkedésről beszélünk, nem a tulajdonviszonyok vonatkozásában, hanem csak arról van szó, hogy hogyan hasznosítjuk ezt a termőföldet, hogyan hasznosítjuk az állami termőföldet, egységes gondolat mentén, egységes alapokon nyugodva, egységes vagyonkezeléssel vagy széttöredezetten. Ma erről nem kell dönteni, ma erről fogunk vitatkozni. Amikor odajut az Országgyűlés menetrendje, akkor végső soron majd arra kell gombot nyomni, hogy szeretnénk, hogy egységesen, egységes elvek mentén hasznosítsuk az állami földterületeket, vagy továbbra is azt támogatjuk, hogy elvek nélkül, szétaprózódottan hasznosítjuk.

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)