Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is köszönöm képviselőtársaim konstruktív hozzáállását és hozzászólását, ami ezeket a technikai jellegű törvényeket jelenti, és néhány előkészítő gondolatot hadd mondjak arra nézve, amikor majd a részletes válaszomat szeretném kifejteni.

Magyar Zoltán képviselőtársam és Sallai R. Benedek képviselő úr is kicsit belement a földtörvény, birtokpolitika, vidékstratégia alakulásába. Hadd kezdjem a válaszadást először Magyar Zoltánnak, aki a vidékstratégia alakulását hiányolja. Azt kell mondjam, gyakorlatilag önbecsapás volna, ha most vennénk fel egy helyzetképet, mert ez egy folyamat. Sallai R. Benedek képviselőtársamnak is azt szeretném mondani, hogy ezt kérjék rajtunk számon, vagy ezt figyelembe véve kérjék rajtunk számon. Az első pillanatban nem tud a 80:20 kialakulni. Meg kell nézni, hogy honnan indultunk el. Meg kell nézni, hogy azok a szabályozók, amiket bevezetünk, segítik-e ennek a kialakulását. S ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor azt kell mondanunk, hogy igen. De nem tud azonnal kialakulni. Azok a birtoktestek, amelyek kialakultak, több évtizedre előre meg vannak határozva, de tudjuk nagyon jól, ahogy lejárnak a szerződések, ezeket máris aprózzuk fel, pontosan annak érdekében, hogy a 80:20 ki tudjon alakulni.

Magyar Zoltán képviselőtársam emlegette, hogy mi is az a méret, amit mi számon tartunk. Ott van a törvényben: 300 hektár/fő. Azt hiszem, ez garancia arra nézve, hogy egy család meg tud élni. Hogy mekkora birtoktesteket képzelünk el? Őszinte leszek, ha engem kérdez, akkor azt mondom, a 60 és a 100 hektárnak bőséggel elégnek kell lenni ahhoz, hogy minél több ember, minél több család hozzájuthasson a területhez, amiből az ő megélhetését tudjuk biztosítani.

(23.50)

Én keletről jövök, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Mindenkinek, akinek 50 hektárja volt, már nagybirtokos volt, annak számított. Holdban mondtuk az 50-et, azonban tudjuk nagyon jól, 25-30 közöttinek felel meg. Tehát ez már akkor segítette és biztosította egy család megélhetését. De nem tudjuk azonnal, tehát nem lehet kivenni a törvényalkotásból, nem lehet kivenni az adott pillanatból azt a helyzetet, amiben vagyunk. Csak úgy lehet, ha azt a folyamatot vizsgáljuk, ami zajlik. Ezért kérem türelmét a vidékstratégia megvizsgálásával is, mert ez a pillanat még nem jó, mert a folyamatok most zajlanak. A folyamatok eredményét kell 2020-ig látnunk, hogy hová jutunk el. Akkor vagyunk igazságosak, ha azt a folyamatot nézzük, hogy eljutunk-e odáig.

A zsebszerződések ellen azt hadd mondjam kedves képviselőtársamnak, hogy amit legálisan használnak, az nem zsebszerződés. A legálisan használtakkal szemben pedig nagyon nehéz törvényi erővel föllépni, mert azért jogállamban élünk. Azt nagyon nehéz megmagyarázni az Európai Unióban, de Magyarországon is, ha egy kivívott jogot mi egy törvénnyel megváltoztatnunk. Annak nagyon súlyos következményei lennének. Tehát sajnos azt el kell viselnünk, hogy a kárpótlás során, az igazságtétel során történtek olyan akciók, amelyekben külföldiek legálisan használnak és művelnek földet Magyarországon.

Arra kell törekednünk, hogy ezeket a földeket meg tudjuk vásárolni. Arra kell törekednünk, hogy olyan pénzügyi konstrukciókat hozzunk létre, olyan banki hiteleket állítsunk a földvásárlók rendelkezésére, hogy eséllyel vissza tudják vásárolni ezektől az elöregedő, egykor magyar vagy magyar leszármazottal rendelkező külföldiektől ezeket a területeket.

Nézzük a konkrétumokat, amiket fölvetettek, akár az ökológiai területtel kapcsolatosan. Ebben a törvényben azt szeretnénk elérni, hogy a viszonylag kis területen gazdálkodó, de saját használatú szántón ökológiai jelentőségű területet felmutatni nem vagy csak nehezen tudók aránytalan ráfordítás nélkül is teljesíteni tudják a zöldítési feltételeket.

Sallai képviselő úr fölvetette, fölvázolta azt a tényt, hogy a szóban forgó tájelemek a legtöbb esetben csupán néhány száz, esetleg néhány ezer négyzetméter területűek. A kifejezetten nagy szántóterületen intenzív módszerekkel termelő nagybirtokok ökológiai területigényét ez nem oldja meg, hiszen nekik, akár ezer hektár szántót feltételezve, több tíz- vagy százezer négyzetméternyi ökológiai területet kellene felmutatniuk. Ami még nagyobb probléma, és igazából nehezíti ezt, hogy ellentétes az 1307/2013-as rendelettel, hiszen abban nincs nemzeti szabályozásra vonatkozó felhatalmazás az egyes ökológiai típusú területek maximumával kapcsolatosan.

A biztosítási, a kockázatkezelési törvényhez tett mindkét módosító javaslat kapcsán pedig azt kell mondjam, a kár birtokmérettől függetlenül mindenki számára kár. Nem célunk az, hogy káreseménnyel birtokszabályozási politikát folytassunk vagy birtokszabályozást alakíthassunk ki. Azt hiszem, hogy mindaz, amit tudunk ebben tenni, az az, hogy a gazdák érdekeit képviseljük, és ha már ilyen kár van, akkor ezen segítsünk. Ezt szolgálja majd a jégkármentesítés kialakítása Magyarországon, hogy egy hálót vonjunk magunk fölé, és tudjuk mentesíteni az egész országot. Ezt szolgálja ez a javaslat is, ami a Ház előtt van, hogy megfelelő kompenzációt kapjanak jogos kárigényük alapján akár kisgazdák, kistermelők, akár nagyüzemben termelők.

Arra kérem önöket, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatot holnap szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)