Harangozó Gábor István (MSZP)

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ez a javaslat gyakorlatilag az európai uniós jogszabályváltozást követő technikai javaslatokat tartalmazza alapvetően. Ezért ezeknek a túlnyomó részével nincs is túlzottan nagy probléma, ezért elsősorban a javaslatnak nem is erről a részéről kívánok beszélni, hanem inkább arról a részéről, ami nincsen benne ebben a javaslatban. Ugyanis azzal a részével kapcsolatban van a mi frakciónknak komoly kifogása, hogy maga az agrártámogatási rendszer a jogszabályváltozások által megteremtett lehetőségekkel nem él Magyarországon.

Az egész agrártámogatási rendszerrel, különösen a területalapú támogatási rendszerrel a legnagyobb probléma az, hogy semmilyen különbséget nem tesz aszerint, hogy egy vállalkozás mennyi embert foglalkoztat. Ennek az egész területalapú támogatási rendszernek annak idején az volt a lényege, hogy biztosítsa a megfelelő jövedelemforrást a vidék számára, hogy minél több embert tudjon vidéken helyben jövedelemmel ellátni, és így a vidék megtartó képességéhez minél jobban hozzá tudjon járulni.

Mára Magyarországon azt kell látnunk, hogy a falvak kiürültek, nincs munkahely, nincsen jövedelemszerzési lehetőség sem, gyakorlatilag a települések nagy részén egyedül, ahol dolgozni lehet, ahol jövedelmet lehet előállítani, megszerezni, azok a mezőgazdasághoz kötődő, a földterülethez kötődő tevékenységek. Ennek ellenére a falvak nagy részében azt látjuk, hogy a terület néhány családinak nevezett nagygazdálkodó kezében van, ahol alapvetően iparszerű növénytermesztéssel hatalmas haszonra tudnak szert tenni, amiben ezer hektáronként akár három ember foglalkoztatásával a megfelelő tevékenység elvégezhető, és így ezek a családok óriási haszonra tesznek szert az alaptevékenységgel is, és mindehhez még hatalmas területalapú támogatás is társul.

Ma így ez a támogatási rendszert azt biztosítja, hogy akinek megvan a megfelelő mezőgazdasági képzettsége, gyakorlata, és megfelelő mennyiségű földet tudott összeszedni, az ezzel a támogatással nemhogy munkahelyeket nem állít elő, nemhogy a vidék életben maradásához nem járul hozzá, hanem maximum ez a támogatás ahhoz járul hozzá, hogy mondjuk, ne háromévente, hanem akár évente is lecserélje a gépjárműparkját, és kétszer mehessen el télen síelni és nyaralni vagy bármilyen javakat megszerezhessen magának, hiszen ilyen nagy jövedelmekre lehet szert tenni, miközben a falvakban meg ott élnek az emberek munka nélkül.

Az idén ugye új uniós támogatási ciklus indul el, ami lehetővé tette volna azt, hogy a területalapú támogatásokat foglalkoztatáshoz kössük. Lehetővé tette volna azt, hogy a kisebb családi gazdálkodóknak, a valóban kicsi családi gazdálkodóknak nagyobb területalapú támogatást adjunk, majd a közepes méretűeknek egy átlagos és a kifejezetten nagygazdálkodóknak meg kisebb támogatást adjunk. Hiszen, akik elég nagyok ahhoz, hogy megfelelő mérethatékonysággal megfelelő méretű profitra tegyenek szert, ott teljesen fölösleges, ugye, jövedelemtermelő támogatást adni. Ezzel a lehetőséggel élt például Franciaország, de nem élt Magyarország. Erre a mai napig nem kaptunk magyarázatot, hogy miért is nem.

De lehetőség lett volna arra is, hogy bizonyos birtokméret fölött úgy csökkentsük a támogatásokat, hogy a munkabérre költött költséget lehessen ebből a csökkentésből levonni. Ennek is lett volna értelme, mert ebben az esetben azok a mezőgazdasági vállalkozások, azok a gazdaságok, ahol nagyszámú foglalkoztatott van, nem veszítettek volna területalapú támogatást, sőt azzal ösztönöztük volna azokat a gazdálkodókat, akik ma például iparszerű növénytermesztésben ezer hektáronként 3-5 embert foglalkoztatnak, hogy foglalkoztassanak ennél lényegesen több embert, és akkor megtarthatják a támogatásaikat; de Magyarország ezzel sem akart élni.

Ezért ebben a vitában is szeretném megragadni a lehetőséget arra, hogy elmondjam, hogy a magyar kormány ezzel hatalmas lehetőséget szalasztott el. Azt kell mondjam, hogy ez nemcsak hiba, hanem bűn is, amit a magyar kormány az uniós agrártámogatási rendszerrel így elkövetett, hiszen továbbra is ahelyett, hogy azon dolgoznánk, hogy vidéken a támogatási rendszer átalakítása következtében is minél több embernek legyen megélhetése, minél több ember tudjon a földből, a mezőgazdaságból rendszeres jövedelemhez jutni, ehelyett azt kell hogy lássuk, hogy ez a magyar kormányt nem érdekelte, és ezt a támogatási rendszert a foglalkoztatás bővítése szempontjából gyakorlatilag változatlanul hagyta.

Ezért mondhatnám azt is, hogy ezt a technikai módosítást akár lehetne támogatni, csak maga az egész rendszer úgy rossz, ahogy van, és ezért nem tudunk lelkesedni e miatt a módosító miatt sem önmagában.

(23.30)

Szeretnénk ezúton is kifejezésre juttatni azt az óhajunkat, hogy az első adandó alkalommal, amikor ehhez a rendszerhez újra hozzá lehet nyúlni, a magyar kormány a vidéken élő emberek megélhetése érdekében nyúljon hozzá. Ha önök ezt nem teszik meg, akkor természetesen, ha nekünk lehetőségünk lesz, ezzel élni fogunk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)