{"cycle": 40, "id": "55-376", "date": "2015-03-16", "ulnap": 55, "seq": 376, "speaker": "Sallai R. Benedek (LMP)", "p_azon": "s768", "faction": "LMP", "kind": "Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/3412 Egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/3412", "duration_s": 182, "position": null, "chars": 2972, "paragraphs": ["SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: A Fenntartható fejlődés bizottsága összességében két szempontból kívánta megvizsgálni ezt a törvényjavaslatot. Első szempont volt a Kárpát-medence ökológiai állapota, a biológiai sokfélesége megőrzésének esélyei a jogszabályváltozás tükrében. A másik szempont volt a fenntartható fejlődés elvével a társadalmi igazságosság és a fenntartható mezőgazdaság megvalósításának a céljai.", "A bizottságban zajló vita során két módosító indítványt is tárgyaltunk. Kisebbségi véleményben maradtam a tekintetben, hogy véleményem szerint ez a jogszabály nem tudja azon célokat szolgálni, amelyeket bizottságunk vizsgált.", "Ennek a legfontosabb része az volt a bizottsági ülésen, ami ott elhangzott, és a házszabály szerint csak azt lehet képviselni a plenárison is, ez egyértelműen az a tendencia, hogy a kárenyhítési támogatásban a százalékos meghatározás és a könnyítések nyilvánvalóan a nagyobb gazdálkodóknak jelentenek érdemi segítséget, és emiatt a módosító indítvány, amit elvetett a bizottság, arra irányult volna, hogy egy degresszív rendszerrel lehetőség legyen arra, hogy a kisebb gazdálkodóknak ‑ akiket a miniszterelnök úr szerint folyamatosan célcsoportnak nevez meg a kormány ‑ akár már kisebb kár esetén is magasabb összegű támogatáshoz lehessen jutniuk. Ezt követően 300 hektárig lehessen a jogszabályban javasolt könnyítést megtenni, és 300 hektár fölött pedig vessük el a kárenyhítési támogatás lehetőségét. Nyilvánvalóan ennek voltak európai uniós szabályozással összefüggő kérdései is, amelyeket ugyan megvizsgáltunk, de ugyanakkor azt szerettük volna, hogy ne a jelenlegi formában menjen át.", "A másik, hogy a biológiai sokféleség és hazánk természeti örökségének megőrzése érdekében tett törekvés volt a sarkalatos pontja a javaslatnak. Gyakorlatilag az ökológiai célterületek kijelölésével a támogatás olyan pluszjuttatásokhoz juttatja a termelőket, amik nem járnak nekik. A közös agrárpolitikának a szemlélete arról szólt, hogy a kiegészítő 30 százalékos támogatásokat egységes kérelemmel akkor lehessen igénybe venni, hogyha a zöldítések megvalósulnak 15 hektár fölötti gazdálkodók esetében, ami azt jelenti, hogy esetleg a kedvezőtlenebb adottságú területeket vagy a tájgazdálkodási szempontból kisebb hozamot biztosító területeket, az alföldi részeken, mondjuk, a volt folyómedreket, belvízkockázatos területeket ki lehessen vonni ezáltal a termelésből, és lehessen ezt más, extenzívebb haszonszerzésre használni, nádasként, vadélőhelyként, vadgazdálkodási szempontból, és így tovább.", "Azzal a szabályozással, amit a kormányzat javasolt, ennek a lehetősége nem teremtődik meg, gyakorlatilag meglévő ökológiai célterületeket akar csatolni, tehát nem kívánja a gazdálkodókat rávenni arra, hogy egy ökologikusabb gondolkodással zöldebb gazdálkodást valósítsanak meg, ami véleményem szerint elfogadhatatlan, de ezzel a véleménnyel kisebbségben maradtam. Köszönöm szépen, elnök úr."]}