Dr. Schiffer András (LMP)

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Múlt héten napvilágot látott a hír, hogy az illetékes brüsszeli szerv, az Euratom nem hagyta jóvá az Orbán-Putyin-paktumnak a fűtőanyag-beszerzésre vonatkozó részét. Új helyzet állt elő, (L. Simon Lászlónak:) bármennyire csodálkozik, államtitkár úr. Azt eddig is tudtuk, hogy Paks II.-nél a hiteltörlesztési idő alsó hangon is 21 év, alsó hangon is 21 év, mire megtérülhet, miközben például egy szélerőmű-beruházás 6-8 év alatt megtérülhet.

Tudjuk azt is, hogy a hitel-visszafizetési időszakban az áram ára, amit Paks II. megtermel, 27 és 31 forint per kilowattóra között lesz, ha feltételezzük azt, hogy időben elkészül ez az erőmű; ha feltételezzük azt, hogy nem lesz pluszköltség-növekedés. Ez az ár háromszorosa a jelenlegi árnak, ez az ár kétszerese a piaci árnak és három-négyszerese annak az árnak, amit ma például szélenergiával ki lehet nyerni. Egészen biztos azonban ‑ egészen biztos azonban ‑, hogy 94 százalékos kihasználtsága ennek az új atomerőműnek nem lesz, és az is egészen biztos, hogy lesznek extra költségek. Ilyen extra költség lesz a Bodára tervezett radioaktívhulladék-lerakó, ami nagyjából további 1600 milliárd forintot jelent, és ezt önök annak ellenére tervezik, hogy a pécsi, baranyai polgárok ez ellen tiltakoznak.

Nem igaz az, amit önök az ország energiabiztonságáról állítanak, hiszen a kelet-európai konfliktus miatt veszélybe kerülhet egyébként az üzemanyag-ellátás, függetlenül a brüsszeli döntéstől, és egy olyan konstrukciót terveznek, ami alapján az ország áramellátásnak 60 százaléka egy központból lesz. Ez hihetetlen biztonsági kockázatot jelent! Azt a 3000-4000 milliárdot ‑ és nem beszélve most a járulékos költségekről ‑, amit terveznek elkölteni Paks II.-re, ezt a 3000-4000 milliárdot el lehetne költeni egyébként energiahatékonysági beruházásokra, el lehetne költeni a megújuló energiaforrások fejlesztésére. Ezzel lehetne munkahelyeket teremteni, így lehetne erősíteni a helyi gazdaságot, így lehetne csökkenteni Magyarország importfüggőségét.

Arról is szólni kell, hogy az úgynevezett multikulti blokk is, amire önök is készülnek a Westinghouse behívásával, plusz biztonsági kockázatokat jelent. Az, hogy több helyről, több csatornából jöttek alapanyagok, különböző eszközök a Paksi Atomerőműbe, ott volt a 2003 tavaszi üzemzavarnál. Ukrajnában 2011-ben megtiltották azt, hogy az egyébként orosz építésű atomerőműbe máshonnan szerezzenek be fűtőanyagot; 2014-ben ezt kénytelenek voltak feloldani. Annak idején ez a tilalom pontosan a biztonsági kockázatok miatt jött létre.

És szólni kell arról is, hogy úgy tűnik, miközben folyik ez a pókerjátszma Magyarország részéről Kelet és Nyugat között, a miniszterelnök kezében egy lap a pókerjátszmában az Európa-USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Azt látjuk, hogy miközben például a brit kormány a napokban keményen kiállt az ellen, hogy offshore magánbíróságokon vonják kérdőre a szuverén kormányokat, Magyarország, Magyarország kormánya hallgat. A két héttel ezelőtt megrendezett vitanapon egyetlenegy szektort tudtak megemlíteni, ahol vélhetően Magyarországnak bizonyos előnye származhat: ez az autóipar.

(13.10)

Tényleg, tisztelt államtitkár úr, államtitkár urak, azt gondolják, hogy Magyarországnak egy összeszerelő országnak kell maradnia, hogy be kell fagyasztani azt a jellegét a magyar nemzetgazdaságnak, hogy multik összeszerelő üzemeiben robotolnak éhbérért a magyar munkások? Egy olyan egyezménybe kívánják betolni Magyarországot, ahol nemcsak a környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, de a munkajogi védelmet is leépítik. Az a közös a két paktumban, hogy az egyiknél a tárgyalási folyamat 30 évre titkosított, a másiknál pedig gyakorlatilag minden szerződéses dokumentumot 30 évre titkosítottak. Az a helyzet, hogy a két függőség, a kétoldali függőség nem kioltja, hanem felerősíti egymást, és a két függőség - összesítve ‑ végzetes veszélybe sodorhatja Magyarország nemzeti szuverenitását. Ennél azonban még kézzelfoghatóbb dolgokról is szó van.

Az egyik függőség, az egyik árulás, a paksi paktum azzal fenyeget, hogy a következő évtizedekben akár háromszorosára is emelkedhet az áram ára, a másik oldalon az Európai Unió és Amerika között tervezett szabadkereskedelmi paktum pedig azzal fenyeget, hogy a magyar bérek, a magyar emberek bérei soha meg sem fogják közelíteni az európai átlagbéreket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A két függőség azzal a veszéllyel jár, hogy az emberek kevesebbet fognak keresni és többet fognak fizetni az áramért. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)