{"cycle": 40, "id": "55-106", "date": "2015-03-16", "ulnap": 55, "seq": 106, "speaker": "Szabó Sándor (MSZP)", "p_azon": "s773", "faction": "MSZP", "kind": "elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés", "role": null, "event": "Interpelláció megtárgyalása I/3790 Béremelés helyett bércsökkentés a közszférában?!", "iromany": "I/3790", "duration_s": 185, "position": null, "chars": 3114, "paragraphs": ["SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hét évben a közszolgálati keresetek reálértéke drasztikusan csökkent. Ennek fő oka, hogy hét éve a bértarifák változatlanok a közszférában. Jutalmazásra nincs forrás, és a béren kívüli juttatások is folyamatosan csökkennek. A közszolgálati munkavállalók mintegy 60 százaléka 2010 óta változatlan összegű nominális keresettel rendelkezik. Az érdekükben fellépő szakszervezeti tömörülés többször tárgyalt önnel, az ön államtitkárságával a bérkérdés kapcsán, a munka törvénykönyve, illetve az egyes jogállási törvények eltorzítása miatt, valamint a korengedményes nyugdíj megszüntetése miatt, sajnos sokszor eredménytelenül.", "Közel 400 ezer közszolgálati munkavállaló kollektív és egyéni jogai egyre súlyosabban sérülnek napi szinten, lassan 10-12 órát kell dolgozniuk. És hát elutasították a minimális bérfelzárkóztatás lehetőségét is, amely 2015-ben 5 százalékot, de minimum 10 ezer forintot jelentett volna a közszolgáknak ‑ szólt a szakszervezeti javaslat.", "Két éve a járások létrehozása kapcsán közel 12 ezer közigazgatási munkavállalót érintett az átalakítás. Az azonos munkát végző kormánytisztviselők között így ennek következtében jelentős bérkülönbség jött létre azok javára, akik magukkal hozták a korábbi önkormányzati munkáltatójuk általi magasabb illetményeket.", "Most itt a kormányhivatali integráció, amellett, hogy szakmaiatlan, tovább rontja a közszolgálatban foglalkoztatottak megélhetési esélyeit. A törvény indoklása cinikus és álságos. Idézem: „Indokolatlan a korábbi jogviszonyok szerinti illetmények további fenntartása, mégpedig azért, mert a törvényi szabályok inkoherenciája bérfeszültséget okoz.” A szakszervezet határozott álláspontja és a mi álláspontunk is az, hogy egyedüli megoldás a keresetek növelése lehet, nem pedig a magasabb bérek lejjebb vitele. Mondjuk ezt azért, mert az egy főre eső jövedelem gyakran a megélhetéshez szükséges létminimum szintje alatt van már a közszolgáknál. De úgy tűnik, nemcsak a szakszervezetek és mi tiltakozunk ez ellen, hanem a köztársasági elnök is, aki visszaküldte az egyes jogállási törvényeket a parlamentnek. Idézem: „Jelen törvény a közszolgálatban, hivatásos szolgálatban dolgozók jogviszonyának lényeges kérdéseit módosítja, esetenként a korábbi szabályozáshoz képest hátrányosabban.” De mást is mond a köztársasági elnök: a törvény előkészítése és az egyeztetés során „a közszolgálatban dolgozók nagy számára is tekintettel az egyeztetés keretei között megvalósuló érdekképviselet elmaradását olyan súlyú mulasztásnak tartom, amely miatt a törvénnyel ebben a formában nem tudok egyetérteni”.", "Gondolom, ez nem zavarja önöket, miniszter úr, viszont arra van gondjuk vélhetőleg, hogy a saját embereik jövedelmét emeljék. Éppen ezért kérdezem: igaz-e, hogy januártól több államtitkár 30 százalékos béremelésben részesült? Ha igaz, akkor a lakosság ügyeit ténylegesen intéző közel 400 ezer közszolga bérét miért nem emelik? És miért akarja továbbcsökkenteni a kormány több mint tízezer munkavállaló illetményét? Erre várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)", "(16.10)"]}