Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt egymás után két napirendi pont is a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szól, az egyik az Albán Köztársaság Minisztertanácsával, a másik pedig a Macedón Köztársaság Kormányával kötött megállapodásról. Ezért szeretném jelezni az elnök úrnak, hogy egy felszólalásban ismertetem az MSZP álláspontját a két előterjesztéssel, törvényjavaslattal kapcsolatban, tehát a következő napirendi pontnál nem kívánok élni a vezérszónoki felszólalás lehetőségével.

Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés 2009-ben nagy többséggel fogadta el a minősített adat védelméről szóló törvényt, amely teljesen megújította és újraszabályozta a magyar titokvédelmi rendszert. A 2010. április 1-jén hatályba lépett törvény alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, és egyúttal eleget tett a legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek.

Megítélésünk szerint a törvény kiállta az idő próbáját, megfelelt mindazoknak az alapvető céloknak, amelyeket a jogalkotó kitűzött, mind a nemzeti, mind a külföldi minősített adatok védelmére egységes követelményrendszert határozott meg. A magasan minősített adatok számának radikális csökkentése történt meg, a minősítési eljárás modernizációja valósult meg, a négyszintű, káralapú minősítési rendszer teljes körű adaptálása a nemzeti minősített adatokra az államtitok és a szolgálati titok intézményének megszüntetésével történt meg. Az automatizmushoz vezető államtitokköri, illetve szolgá­lati­titok-köri jegyzék megszüntetésre került, helyettük a minősítéssel védhető közérdek fogalmának bevezetése történt meg.

A törvény által megfogalmazott öt alapelv alapvetően a NATO, illetve az Európai Unió biztonsági szabályzatainak analógiájára került be a jogszabályba; ezek a következők: szükségesség és arányosság elve, szükséges ismeret elve, bizalmasság elve, sérthetetlenség elve és rendelkezésre állás elve. Ugyanakkor felhívom a tisztelt Ház figyelmét az Alkotmánybíróság idén februárban hozott döntésére, amely kimondta az Országgyűlés mulasztását amiatt, hogy a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adat minősítése esetén nem biztosított az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát biztosító eljárás.

Az Alkotmánybíróság által meghatározott idén május 31-ei határidőig módosítani kellene a törvényt. Tekintettel az Alkotmánybíróság döntésére, a Magyar Szocialista Párt kész megfontolni a törvény ilyen irányú módosítását, és megfelelő szakmai előkészítettség és politikai egyeztetés mellett támogatja majd a módosítás elfogadását, nyilván annak tartalmától függően.

A napirenden szereplő két állammal kötött egyezmény valóban, ahogy az államtitkár úr említette, egy sorba illeszkedik bele, hiszen már Franciaországgal, Ausztriával, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával, valamint Lengyelországgal is egy ilyen egyezmény megkötésre került. Ennek sorába illik ez a két törvényjavaslat, amelyről ma az Országgyűlés tárgyalni fog.

Szeretném jelezni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja a 2009-ben konszenzussal elfogadott titoktörvényen alapuló, a minősített adatok biztonságos kezelését és cseréjét lehetővé tevő kétoldalú nemzetközi megállapodásokat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)