{"cycle": 40, "id": "53-28", "date": "2015-03-05", "ulnap": 53, "seq": 28, "speaker": "Dr. Staudt Gábor (Jobbik)", "p_azon": "s109", "faction": "Jobbik", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/3407 A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya közötti, személyeknek a közös államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Budapesten, 2002. szeptember 12. napján aláírt Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről", "iromany": "T/3407", "duration_s": 319, "position": null, "chars": 4911, "paragraphs": ["DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány adalékot szeretnék hozzátenni a javaslathoz, illetve kérdésekkel élni az előterjesztőhöz. Én első körben azt nem értem, államtitkár úr, hogy 2002-es egyezmény révén, és mi 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, több mint tíz évig miért tartott ennek a felülvizsgálata. Hiszen nyilván az uniós csatlakozás után teljesen megváltozott az a jogi környezet, amiben gondolkodhatunk, hiszen harmadik ország esetében már nem uniós országokról beszélünk; míg azelőtt akár ez Európán belül is alkalmazható volt, egy teljesen más jogi környezetben kell ezt alkalmazni. Ennélfogva az egész egyezménynek is a lényege és a célja megváltozott. Nem mondom, hogy attól még nem alkalmazható, bár így, ebben a formában, hogy tulajdonképpen több mint tíz évig egy ilyen felemás, bizonyos esetben az európai uniós joggal szerintem szembemenő vagy ellentétes módon élt ez az egyezmény, ez nem feltétlenül jó. Nyilván a kritika nemcsak önök felé él, hiszen 2004-től nem volt folyamatosan Fidesz-kormányzat, de itt egy kis csúszást érzékelek, de jobb később, mint soha, szokták mondani.", "Én még egy dologra hívnám fel a figyelmet, ami fontos lehet, és itt részben Ikotity képviselőtársamhoz csatlakoznék abban a tekintetben, hogy összeurópai rendezést igényel a kérdés. Persze mi a szigor felé mennénk el. Természetesen, ha valakinek a menekültstátusa valós, és valóban menekültként érkezik az országba, akkor az külön elbánást igényel, de ez csak az eseteknek egy töredéke, ahogy azt a menekültügyi vitanapon is átbeszéltük. Ennek az egyezménynek kapcsán is el lehet mondani, a menekültügyi kérdéseket is egy kicsit beleszőve, hogy mi lesz akkor, ha egyszer Németország és Ausztria is elkezdi alkalmazni azokat az uniós szabályokat, hogy azokat a menekültkérelmet Magyarországon beadó, magukat menekültként beállító embereket, akiknél mondjuk, később kiderül, hogy ezek a menekültkérelmek alap nélküliek, tehát csak egyfajta gazdasági bevándorlókról beszélhetünk, és azelőtt, hogy a döntés megszületne, tovább mennek nyugati országokba, mondjuk, Németországba, Németország elkezdi majd abba az országba visszaküldeni őket, ahol beléptek az Európai Unióba. Ez jelen esetben Magyarország, vagy ha a magyar problémákat nézzük, akkor Magyarország, ami azt fogja jelenteni, hogy akár több százezres nagyságrendben, ha az elmúlt évek statisztikáját nézzük, bizony visszaküldhetik ide azokat a bevándorlókat, akiknek a menekültstátusa időközben megdől, vagy elbírálásra került és nem kapták meg a menekültstátust. Ez egy óriási probléma, és tulajdonképpen ebből az egyezményből is levezethető, hogy miért van szükség európai uniós szinten is a helyzet rendezésére. Nem vagyok benne biztos, sőt biztos vagyok benne, hogy jelen állapotban rosszul járunk, ha Németország és a nyugati államok a hatályos jogszabályokat elkezdik alkalmazni. Nem fogunk tudni mit csinálni ezekkel a bevándorlókkal, akiket adott esetben visszatoloncolnak. Itt a vitanapon az egy megfelelő érv lehetett, hogy úgyis továbbmennek, nem vagyunk célország, tranzitország vagyunk. Ez igaz, csak az uniós szabályok szerint akár vissza is küldhetik ide ezeket az embereket.", "Nem eltérve a tárgytól, de azért azt el kell mondjam így a felszólalásom végén ‑ mert nem szeretném hosszúra nyújtani ‑, nagyon örülünk neki, hogy az MSZP magyar nemzeti kérdésekkel is foglalkozik. Nagyon örültünk volna, ha ez megtörtént volna már akkor, amikor az MSZP még kormányon volt (Korózs Lajos: 2008-ban foglalkoztunk vele!), hiszen például a DAC–Slovan meccsen 2008-ban a magyarverések akkor történtek meg, és azóta sem történt semmi. A szlovákok mondhatták azt, hogy ezek a magyarverések teljesen jogosak voltak; ez volt a hivatalos döntés. Lehet ezen mosolyogni természetesen, ahogy ezt MSZP-s képviselőtársaink akkor is tették, amikor kormányon voltak. Persze a Fidesztől annyit vártunk volna, hogy miután 2010-ben ők kerültek hatalomra, akkor ezeket a helyzeteket a szlovák féllel keményebben kellett volna rendezniük. Valóban, az állampolgársági kérdések, a nyelvtörvény is idetartozik. Nem szeretnék részletesebben belemenni. Ezek olyan törvények, amelyek nemcsak Szlovákiának adott esetben a saját alkotmányával, de egészen biztosan az európai uniós joggal is szembemennek. Úgyhogy tényleg nem részletesen belemenve, de államtitkár urat arra szeretném kérni, hogy a Belügyminisztérium apparátusát, és amikor a nemzetközi szerződések és a kötelezettségek terítékre kerülnek, akkor az egyébként hasznos szerződések mellett Szlovákiát valóban szorítsák rá, hogy az európai uniós jogot tartsák be, vagy akár azt is lehet jelezni, hogy a magyarokat jogfosztó rendelkezések kapcsán legalább a saját, szlovák alkotmányuknak próbáljanak megfelelni. Úgyhogy ezzel a kiegészítéssel szerettem volna élni. Kérem államtitkár urat, hogy továbbítsa ezeket a kívánalmainkat. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)"]}