Kósa Lajos (Fidesz)

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgattam Demeter Márta képviselőtársam fejtegetését a Magyar Honvédség állapotáról, és mindig meghökkent az a szocialista magatartás, hogy úgy képesek egyébként témákról beszélni, mintha éppen most érkeztek volna a Marsról, semmiről nem tehetnek, számukra az időszámítás tegnap kezdődött, de lehet, hogy csak ma reggel. De akkor szeretném képviselőtársamat emlékeztetni arra, hogy a szocialista kormányok hozták azokat a döntéseket, Juhász Ferenc és más szocialista honvédelmi miniszterek vezetésével, ami például azt eredményezte, hogy Magyarország a komplett, korszerű lánctalpas csapatszállító eszközeit leszerelte, eladta, elvesztegette. Ezeket az eszközöket egyébként az akkori pénzügyminiszter, Veres János nyírbátori haverja bontotta szét. Hol vannak a 30-as önjáró tarackok, ön szerint? Nem önök adták el őket? Nem önök szerelték le őket, hogy a Magyar Honvédségnek lényegében megszüntették a távoli tüzérségképességét, és csak mutatóban vannak ilyen eszközök?

A harckocsijainkat kinek a döntése alapján szedték szét? Az önök döntése alapján. És utána közli, hogy fantasztikus, hogy a Magyar Honvédséget milyen elképesztően meggyengített állapotban érte a világgazdasági válság 2008-ben. Hát hogyne! Azért, mert egyébként egy olyan-amilyen katonai doktrína alapján egy sor képességtől egész egyszerűen megfosztották a Magyar Honvédséget. Tehát ebben az önök felelőssége teljesen egyetemleges.

Aztán közölték, hogy 2010-14 között a GDP-arányos honvédelmi kiadások milyen alacsonyak voltak ‑ igaz. Előtte önök voltak kedvesek tönkretenni az ország gazdaságát 2008-2010 között, úgy, hogy 2010-ben az ország a közvetlen gazdasági összeomlás előtt állt, olyan költségvetési hiányokat produkáltak, és a GDP folyamatosan, 2006-tól minden évben csökkent; egyébként hozzáteszem, a honvédelmi kiadások is csökkentek. Talán ön lehet, hogy nem emlékszik rá, hadd idézzem a figyelmébe az akkori szocialista miniszterelnöknek később kiszivárgott szavait: költségvetési trükkök százai, amikről nektek nem kell tudni ‑ mondta ezt a saját bűntársainak, a szocialista frakció tagjainak. Talán ön biztos nem volt ott akkor, mert emlékeim szerint csak ’14-ben kezdte a parlamenti pályafutását, de a helyzet a következő.

A honvédelmi költségvetésben is benne voltak a költségvetési trükkök százai. Természetesen el lehet számolni egyébként az akkor korkedvezményes nyugdíjba vonult katonák nyugdíjkifizetését honvédelmi kiadásként, de azt egész egyszerűen be lehet látni, hogy azért, mert a nyugdíjas katonák nyugdíjkiadásait beleszámolják a honvédelmi kiadásokba, attól még a Magyar Honvédség bármifajta képessége nem sokat nő, sőt. Hozzáteszem, hogy ezekkel a trükkökkel együtt is csökkent folyamatosan a honvédelmi költségvetés, ráadásul úgy, hogy GDP-arányosan még nagyobb volt a csökkenés, hiszen a GDP is folyamatosan csökkent. Ehhez képest számon kérni azt a mostani kormánytól, hogy milyen állapotban érte a világgazdasági válság meg a terrorkihívás a Magyar Honvédséget, az minimum tudatlanság ‑ inkább most nem is mondok erősebb jelzőket ‑, de erről nem lehet elfeledkezni. Önök leszerelték a Magyar Honvédséget egy olyan katonai doktrína alapján, amit önök számoltak ki. Az egésznek a legnagyobb haszonélvezője Veres János vállalkozó haverja volt Nyírbátorban, aki ezeket az eszközöket leszerelte meg szétszedte, majd ezek után rácsodálkoznak a világra, hogy hol vannak itt a különböző képességek.

Staudt képviselő úrnak csak annyit szeretnék mondani, hogy a történelmi analógiákkal nagyon óvatosan kell bánni. Ha ön a mai nemzetközi európai biztonsági helyzetet a második világháborút közvetlen megelőzővel hasonlítja össze, és azt mondja, hogy ez nagy hasonlóságot mutat, akkor azt kell mondjam, hogy frissítse fel a történelmi emlékezetét.

(11.30)

Hadd emlékeztessem önt arra, hogy közvetlenül a második világháború előtti európai biztonsági helyzetre egy rendkívül kiélezett francia-angol-német szembenállás volt jellemző, rendkívül kiélezett. Hadd emlékeztessem arra, hogy akkor konkrétan volt egy olyan ország, hogy Szovjetunió, most nincsen. Még a magyar államnak is ebben az értelemben teljesen más volt a helyzete, nem léteztek azok a katonai szövetségek, amelyek most, és főleg nem létezett az az európai együttműködés, ami most jellemző ránk, hiszen az Európai Unió megalakulásakor is az egyik politikai célkitűzés az volt, hogy olyan helyzetet kell teremteni Európában, amely megpróbálja megszüntetni tartósan a német-francia politikai, katonai szembenállást, és ezt egy együttműködésre fordítja át. Hiszen a Szovjetunió nem önmagában, isteni sugallatra, nem tudom, mire támadta meg Finnországot, hanem nem utolsósorban annak a náci Németország-kommunista Szovjetunió közötti politikai együttműködésnek a keretében, aminek keretében egyébként Lengyelországot is feldarabolták. Tehát ma annyira gyökeresen más a politikai helyzet, hogy ezek az analógiák semmiképpen sem helytállók.

Én azt hiszem, hogy ha Magyarország biztonsági érdekeit nézzük, akkor nagyon könnyen belátható, hogy Magyarország biztonságát elsősorban politikai eszközökkel kell biztosítani. Arra berendezkedni, és Svájc analógiáját hozni, amely egy alpesi ország, teljesen és gyökeresen más védelmi potenciállal, képességekkel, lehetőségekkel, ezt párhuzamba állítani Magyarország lehetőségeivel, ez megint rendkívül megtévesztő, és inkább ez csak azok számára lehet egy picit is hiteles, akik még nem látták Európa domborzati térképét. Meg nem ismerik Magyarország jelenlegi határait, és nem ismerik Svájc jelenlegi határait. Meg nem is kell azt tudni egyébként, hogy Svájc semlegességét sem önmagában a magas hegyek meg a kitűnő svájci katonai potenciál biztosítja, hanem az a nemzetközi politikai közmegegyezés, amiben az összes létező nagyhatalom egyébként Svájc biztonságát és semlegességét garantálja. Megjegyzem, Svájc semlegességét a második világháború idején sem a fantasztikusan elrettentő svájci haderő biztosította, hanem az a megegyezés, hogy mind Németország, mind Franciaország garantálta Svájc semlegességét.

De még egyszer mondom, ha valaki abban gondolkodik, hogy Magyarország biztonságát elsősorban a katonai képességek ‑ mondom, elsősorban - növe­lésével kell garantálni, és a Magyar Honvédséget képessé kell tenni arra, hogy Magyarország határait önmagában is biztosítsa, ez olyan költségekkel jár, amely Magyarország számára egyszerűen biztosíthatatlan.

Ezért mondjuk mi azt, hogy tetszik, nem tetszik, egy csomó szövetségesünkkel van különböző vitás kérdésünk, ezeket lehet rendezni, de ettől függetlenül Magyarország biztonságát ma politikai eszközökkel lehet garantálni. Ez pedig nem más, mint Magyarország NATO-tagsága. Ez sem biztosíték mindenre természetesen, ezért kell a honvédséget tartani, ezért kell a honvédség különböző képességeit fejleszteni. De ha a Jobbik valóban azt mondja, hogy lépjünk ki a NATO-ból, és a Magyar Honvédség fejlesztésével biztosítsuk Magyarország biztonságát, akkor tessenek már megszámolni, hogy hány katona kell ehhez, meg milyen költségvetés. Azonnal vissza kell állítani a sorkötelezettséget, azonnal több százezres hadsereget kell tartani, olyan eszközökkel, amelyek képessé teszik az országot arra, hogy… ‑ egy ilyen földrajzi adottságú országot, egyáltalán nem is tudom, hogy ki gondolja azt, hogy ezt milyen erőkkel lehet biztosítani. Mindenesetre, amit önök állítanak, annak a következményei beláthatatlanok.

Ezért a Fidesz messzemenőkig támogatja azt, hogy Magyarország biztonságát a NATO-tagságunk garantálja elsősorban, és Magyarország NATO-kötelezettségeinek maximálisan eleget kell tenni. Ez valójában a magyar emberek biztonsági érdeke, ezért lehet vitatni azt, hogy lesz-e valaha Afganisztánban béke, meg azt is el lehet mondani, hogy egyébként azokat a tálibokat, akik ellen most a biztonságot meg a nyugalmat kell Afganisztánban biztosítani, azokat az amerikaiak képezték ki, pontosan a szovjetek ellen, tehát igazából saját maguknak sikerült a fejükre gyújtani Afganisztánt ‑ ezt mind el lehet mondani. De hogy a magyar biztonságot, a nemzetbiztonságot, a nyugalmat a NATO kötelékén belül és a nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve kell biztosítani, ez szerintem megkérdőjelezhetetlen. Ezért a Fidesz messzemenőkig támogatja ezt. És nagyon megértjük a nemzeti romantikus elképzeléseket, hogy az milyen volt, amikor pro patria et libertate, és a kuruc szabadcsapatok a labancokat küzdötték le. (Gyöngyösi Márton: Akkor is megvolt ez az ellentét így. ‑ Dr. Staudt Gábor: Akkor is voltak labancok.) Megjegyzem, az sem sikerült egyébként, biztos észrevették.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)