Hende Csaba (Fidesz)

HENDE CSABA honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Honvédelmi miniszterként feladatom, hogy időről időre beszámoljak a tisztelt Háznak katonáink missziós tevékenységéről. A missziók fontos szerepet játszanak a honvédség életében, másfelől fontos eszközt adnak a mindenkori magyar diplomácia kezébe nemzetközi mozgásterünk megőrzéséhez, bővítéséhez. Minden háborús konfliktus, legyen a Föld bármely pontján, kockázati tényező hazánk számára is. Elég, ha a határainkra érkező menekültekre gondolunk.

Rendkívül fontos az a szerep, amit a nemzetközi válságövezetek stabilizálásában játszik a nemzetközi közösség. Magyarország mint e közösség tagja kiveszi a maga arányos részét ezekből az erőfeszítésekből, és így, amint mondani szokás, helye van az asztalnál, elmondhatja a véleményét, és erre a véleményre odafigyelnek. A missziók fontos lehetőséget kínálnak honvédeink számára. A kiemelt kereseteken túl a szakmai fejlődés is komoly motivációt jelent. A többnemzeti kötelékben elvégzett feladatok, az éles körülmények között végrehajtott műveletek, a legkorszerűbb technika napi szintű használata mind-mind rendkívül fontos tapasztalatokat jelentenek, és ez összességében természetesen honvédségünk ország­védelmi képességét is növeli.

A mai napon e misszióink közül néhánynak a munkáját hozom önök elé.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy elsőként az Európai Uniónak a Szomáliai Biztonsági Erők Kiképzésére Irányuló Missziójához történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló 1915/2013. számú Kormányhatározatban foglalt döntésről szóló B/49. számú beszámolóhoz szóljak néhány szót.

Az EUTM Somalia rövidítésű misszióról az Európai Unió Tanácsa 2010. február 3-án döntött. Mégpedig kiképző és nem harcoló műveletként, ami a szomáliai biztonsági erők kiképzését szolgálja; Szomáliában vagy Szomália érdekében a környező országokban, Ugandában és Kenyában hajtják azt végre. A mandátuma jelenleg 2015. március 31-ig szól, de az Európai Unió jelenleg a misszió újabb hosszabbítását készíti elő.

Hazánk támogatja az Unió közös biztonság- és védelempolitikáját, és kiveszi a maga részét az EU válságkezelő műveleteiből. Az EUTM Somalia misszióban való magyar katonai részvétel megfelel e törekvéseknek. A magyar katonai részvételhez a kormány előzetes engedélye volt szükséges, amelyet eredetileg az 1227/2011. Kormányhatározat adott meg, legutóbb pedig az 1915/2013. számú határozatával hosszabbította azt meg a kormány. A 2015. március utáni időszakra az EU-döntés függvényében a magyar közjogi engedély hosszabbítása is előkészítés alatt áll. A magyar közjogi engedély tíz főre szól, de az EU-nak négy magyar katona részvételét ajánlottuk fel. 2013-ig a magyar katonák Ugandában szolgáltak, 2014 első felében viszont áttelepültek Szomáliába, Mogadishuba.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján a kormány az EUTM Somalia misszióhoz történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló határozatban hozzájárult ahhoz, hogy a kiképző erők kötelékében, a nemzetközi erők kötelékében a Magyar Honvédség állományából legfeljebb tíz fő tehát külföldön teljesítsen szolgálatot.

Áttérve most az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében ‑ angol rövidítése szerint EUFOR RCA ‑ történő magyar katonai szerepvállalásról szóló B/52. számú beszámolóra, szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. január 28-án 2134. számú határozatában mandátumot adott az Európai Uniónak a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtandó műveletre.

(9.40)

Az ENSZ-misszió elsődleges célja, hogy a legfeljebb ezerfős katonai kontingens kialakítsa és fenntartsa a békés és biztonságos környezetet Banguiban és környékén. A kormány az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében történő magyar szerepvállalásról szóló 1070/2014. számú határozatában engedélyezte a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb 6 fő ‑ váltási időszakban maximum 12 fő ‑ kiküldését. A magyar részvétel az EU-mandátummal összhangban először 2014. december 31-ig kapott mandátumot, ugyanakkor az EU hosszabbítási döntésével harmonizálva a magyar részvételt is meghosszabbítottuk 2015. március 15-ig, az időközben elfogadott 1834/2014. számú Kormányhatározattal. Jelen pillanatban két katonánk szolgál a misszióban, egy fő a larissai görögországi műveletparancsnokságon, egy fő pedig a helyszínen, Banguiban, az egy fő Larissából ugyanakkor bármikor átvezényelhető Banguiba.

Tisztelt Ház! Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában történő magyar katonai szerepvállalásról szól a következő beszámolónk, a B/1871. számú, ennek a műveletnek az angol rövidítése a MINUSCA. Az ENSZ BT 2014 áprilisában egyhangúlag elfogadta a 2149. számú határozatát, amelyben létrehozta a MINUSCA-misszió telepítését a Közép-afrikai Köztársaságba. Az ENSZ BT előzetesen 2015. április 30-ig engedélyezte a misszió működését, létszámát 11 800 főben maximálta, ebből 10 ezer katona és 1800 rendőr. A MINUSCA feladata többek között a civilek védelme, segítségnyújtás a helyi hatóságok számára, az emberi jogok védelme, illetve a leszerelési folyamat támogatása. A MINUSCA-nak köszönhetően az EU a későbbiekben kivonja az ugyanott működő EU-missziót, az EUFOR RCA-t, ami lehetővé teszi a szűkös források más területeken való felhasználását, illetve a költségmegtakarítást.

A fentiek alapján a kormány 1538/2014. számú határozatában engedélyezte a MINUSCA-ban történő magyar katonai részvételt a honvédség állományába tartozó legfeljebb két ‑ váltási időszakban maximum négy ‑ törzstiszt feladatellátásával a művelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb 2015. április 30-ig. E mandátum várható meghosszabbításáról ‑ az ENSZ jövőbeni döntésének megfelelően ‑ a kormány újra határozni fog. Saját hatáskörömben eljárva két fegyvertelen katonai megfigyelő kiküldését is engedélyeztem a MINUSCA állományába. Magyarország a műveleti területre 2015. március középén küldi ki a magyar katonákat.

Tisztelt Ház! Most rátérek az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében ‑ angol rövidítése EUTM Mali ‑ történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló B/138. számú beszámolóra. A mali haderő műveleti képességei kialakítását és fejlesztését célzó EU kiképző misszió létrehozásáról eredetileg 2013. január 17-én döntött az Európai Unió. Egy évvel később az Unió Tanácsa meghosszabbította a műveletet 2016. május 18-ig. Az EUTM Mali misszió fontos ismérve, hogy ez egy EU-misszió, és ez egy kiképző művelet, amely a Mali biztonsági erők kiképzését szolgálja. 2013-ban egészségügyi szakértőket, törzstiszteket és kiképzőket, 2014 májusától törzstiszteket és kiképzőket küldtünk ki. Jelenleg ténylegesen három fő szolgál Maliban, egy törzstiszt és kiképző, májustól létszámuk öt főre emelkedik egy törzstiszt és négy kiképző személyében. A kormány 1308/2014. számú határozatában engedélyezte, hogy a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 15 fő az uniós mandátum 2016. május 18-ai lejártáig a műveleti területen feladatot lásson el.

Tisztelt Ház! Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. január 28-án a 2134. számú határozatban mandátumot adott az Európai Uniónak a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtandó műveletre. Ez a határozat mind a misszió telepítésére, mind pedig a katonai erő alkalmazására felhatalmazza az Európai Uniót. Az Unió Tanácsa 2014. február 10-én elfogadta a közös biztonsági és külpolitikája keretében végrehajtásra kerülő 2014/73. számú tanácsi határozatát. A határozat szerint a műveletnek a teljes műveleti képesség elérése után 6 hónappal be kell fejeződnie. Az EUFOR RCA a teljes műveleti képességet 2014. június 15-én érte el, ennek megfelelően a misszió mandátumának vége 2014. december 15. napjáig számított.

A műveletben való magyar katonai részvételt az 1070/2014. számú határozatában engedélyezte a kormány. 2014. szeptember 15-én ‑ az ENSZ BT 2149. számú határozata alapján ‑ kezdetét vette a MINUSCA-művelet, amely átvette az irányítást az országban működő ENSZ Integrált Béketeremtési Irodától, valamint az Afrikai Unió Közép-afrikai Köztársaságba telepített támogató missziójától.

Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában történő magyar szerepvállalásról szóló 1538/2014-es Kormányhatározat alapján Magyarország is szerepet vállal ebben a misszióban. Tekintettel arra, hogy az EUFOR RCA eredményei devalválódhattak volna, ha az Európai Unió még a MINUSCA műveleti képességének elérése előtt ‑ az eredeti mandátum szerint ‑ befejezte volna a műveletet, ezért az ENSZ BT 2014. október 21-én elfogadta a 2181. számú határozatát, amelyben 2015. március 15-ig meghosszabbította az EUFOR RCA mandátumát, így az EU továbbra is támogathatja a MINUSCA-missziót a teljes műveleti képesség eléréséig.

Az ENSZ-határozat birtokában az Európai Unió Tanácsa 2014. november 7-én a 2014/775. számú tanácsi határozatban meghosszabbította tehát az EUFOR RCA mandátumát 2015. március 15-ig. Magyarország a Tanács ülésén teljes mértékben támogatta ezt a határozatot. Ennek megfelelően a további magyar részvétel érdekében a kormány elfogadta az 1834/2014. számú határozatát tavaly december 29-én, amelyben 2015. március 15-éig meghosszabbította a magyar katonai részvételt, és egyben visszavonta a korábbi mandátumot megállapító 1070/2014. számú határozatát.

A döntés értelmében tehát a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 6 ‑ váltási időszakban maximum 12 ‑ törzstiszt a missziót vezető műveletparancsnokságra, részben pedig a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában felállított hadszíntéri parancsnokságra települve, a művelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb ez év március 15-éig részt vesz a misszióban. A misszió mandátumának 2015. március 15-i lejáratát követően az EU egy 60 fős tanácsadó missziót fog működtetni, amelyben Magyarország ‑ tekintettel arra, hogy részt vett az ezt megelőző katonai misszióban ‑ nem kíván szerepet vállalni.

(9.50)

Tisztelt Ház! A soron következő ügy még 2013. év végi, de csak most vette napirendjére az Országgyűlés, mert a beszámolóra a tavalyi országgyűlési választások és az újjáalakuló Országgyűlés miatt csak most adódott alkalom. Tehát néhány gondolat az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők, vagyis az ISAF műveletében történő magyar szerepvállalásról szóló B/50. számú beszámolóhoz.

Mint önök előtt is ismert, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1386. számú határozatával hozta létre… (Köhög.) Elnézésüket kérem! Tehát az ENSZ BT 2001-ben hozta létre az ISAF-et, amelynek hatáskörét az indulást követően fokozatosan terjesztette ki Afganisztán teljes területére. Ez a kifejezetten harcoló művelet 2014. év végével befejezte tevékenységét, és a helyét 2015. január 1-jével a NATO támogató és tanácsadó művelete, az Eltökélt Támogatás Művelet ‑ angol rövidítés szerint RSN ‑ vette át. A 2014. év végéig tartó úgynevezett átmenet fázisában az ISAF fokozatosan és folyamatosan átadta az ország egész területén a biztonságért való teljes felelősséget az afgán kormányzati erőknek.

A szövetséges erők európai legfelsőbb parancsnoksága az Észak-atlanti Tanács felhatalmazásával az átmenet fázisában történő intenzív részvételre kérte fel a nemzeteket. A befejeződő, elsősorban újjáépítési és kiképzési, mentorolási feladatok helyett a szövetséges államok felszabaduló képességeire az induló RSN-művelet következtében elsősorban tanácsadói szerepkörben volt szükség. Ennek megfelelően tette meg Magyarország a 2014. évre vonatkozó nemzeti vállalásait a NATO felé. A kormány a fenti döntések végrehajtása érdekében fogadta el 2013 decemberében a további afganisztáni magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. számú határozat módosításáról szóló 1916/2013. számú határozatát.

2014. december 31-ig, azaz a NATO ISAF-mű­velet mandátumának végéig hosszabbította meg a Különleges Műveleti Kontingens, a Mi-17-es szállító helikopter légikiképzés-támogató csoport mandátumát. Emellett Magyarország 2013 novemberétől hat hónap időtartamra átvette az ISAF Különleges Műveleti Osztag-Kelet vezető nemzeti szerepkörét. Az itt elvégzett munka hazánknak komoly elismerést hozott a szövetségen belül.

Tisztelt Ház! Most szólnék néhány szót az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben történő szerepvállalásról szóló B/1817. számú beszámolóval kapcsolatban is.

A nemzetközi közösség és Afganisztán megállapodása szerint az ISAF-művelet ENSZ BT által adott mandátuma ‑ mint már említettem ‑ 2014. december 31. napján lejárt. A 2014. év végéig tartó úgynevezett átmenet fázisban az ISAF fokozatosan átadta a teljes biztonsági felelősséget az afgán erőknek. A NATO harcoló műveletét felváltó támogató és tanácsadó misszió, az Eltökélt Támogatás Művelet 2015. január 1-jén kezdte meg működését.

Az ISAF-művelet 2014 végéig tartó utolsó szakaszában hazánk is átalakította a szövetség kérése szerint a részvételét. Ennek megfelelően az ISAF-művelet utolsó hat hónapjára vonatkozón az úgynevezett műveleti tanácsadó csoport kettévált: a biztosítási feladatokat, az erők védelmét végrehajtó feladatokat egy új kontingens, a biztosító szakasz látja el 30 fővel; a tanácsadói feladatok ellátása pedig tovább folytatódott egyéni beosztásban, 10 fő részvételével.

2014-ben a magyar szerepvállalás módosítása miatt azon képességeket telepítettük, illetve tartottuk meg a műveleti területen, amelyekre egyébként 2015-től is szükség van a Resolute Support Mission, az Eltökélt Támogatás Művelet sikeres végrehajtásához. Így a kormány 1560/2014. határozatával módosította a 2186. számú, 2008. évi Kormányhatározatot. Eszerint a biztosító szakasz 2014. október 1-je után működik az ISAF vagy az azt felváltó NATO vezetésű műveletben ‑ ez tehát átnyúlik a 2015. január 1-jén indult Eltökélt Támogatás Műveletbe -; a tanácsadói feladatok ellátása átalakult, amelynek értelmében egyéni beosztásban hajtják végre ezt a tevékenységet a magyar katonák. A műveleti tanácsadó csoport a tanácsadói feladatok átadásáig, 2014 decemberig látta el tevékenységét Afganisztánban.

Tisztelt Országgyűlés! Az átmenet fázisának befejezését követően, 2015 és 2024 között kerül sor az úgynevezett átalakítási évtizedre, amely alatt a nemzetközi közösség támogatásával Afganisztán a polgárai szolgálatában álló működőképes és fenntartható állam megerősítésével megszilárdítja szuverenitását.

Az ISAF lezárásáról és az afganisztáni misszió 2014 utáni folytatásáról a NATO-tagállamok állam- és kormányfői a 2012-es chicagói csúcstalálkozójukon döntöttek, majd ezt megerősítették a 2014-es walesi csúcstalálkozón is 2014. szeptember 4-én.

A misszió nemzetközi jogi feltétele volt az USA és Afganisztán közötti kétoldalú egyezmény, valamint az erre épülő, a NATO és Afganisztán közötti katonai jogállási megállapodás, az úgynevezett SOFA-megállapodás megkötése. A dokumentumok aláírására az afgán elnökválasztás eredmény­megállapításának elhúzódása következtében végül csak 2014. szeptember 30-án került sor. Az egyezményeket 2014. november végén ratifikálta az afgán parlament. Majd 2014. december 2-án a NATO-külügyminiszterek az afgán elnökkel közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben közölték, hogy megállapodtak az RSN-művelet 2015. január 1-jei indításáról.

A szövetségi felkérésnek eleget téve a magyar szerepvállalás hangsúlya is eltolódott. Magyarország 2013-ban jelentősen csökkentette műveleti szerepvállalását, amely elsősorban az ISAF-művelet 2014. évi befejezését és az azt felváltó támogató művelet beindítását szolgálta.

Az Eltökélt Támogatás Művelethez kapcsolódóan az 1730/2014. (XII.12.) Kormányhatározat alapján a következő hozzájárulást tesszük: különleges műveleti kontingens legfeljebb 50 fővel ‑ váltási időszakban 100 fő -; légikiképzés-támogató csoport legfeljebb 13 fővel ‑ váltási időszakban 26 fő -; nemzeti támogató elem legfeljebb 30 fővel ‑ váltási időszakban 60 fő -; biztosító szakasz legfeljebb 30 fővel ‑ váltási időszakban 60 fő.

Az új kormányhatározat hatálybalépésével, 2015. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezésre került a 2186/2008. Kormányhatározat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az előterjesztést tárgyalják meg és fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)