Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Gondolkodtunk, hogy egy volt ságváris diák szólaljon fel itt Répássy Róbert államtitkár úr személyében vagy én, de végül rám esett a sor.

Azt hiszem, hogy a jogi helyzet teljességgel egyértelmű Magyarországon ezekkel a közterület- és közintézmény-elnevezésekkel kapcsolatban. Engedje meg, hogy a vonatkozó jogszabályból idézzek: „Közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.” Ez egyértelművé teszi, hogy a két XX. századi önkényuralmi rendszer, a nemzetiszocializmus és a kommunizmus kiépítésében, megalapozásában vagy fenntartásában részt vevő semmilyen személyről nem lehet sem közterületet, sem közintézményt elnevezni. Egyenlő mércével a két borzalom emblematikus alakjait szeretnénk, ha nem jelenítenék meg sehol, sem közintézmények, sem közterületek, sem civil szervezetek neveiben, sem cégek neveiben, sem újságok neveiben. Ez a törvény elég részletesen kitér többfajta ilyen alkalmazásra is.

Az is jól látható volt a rendszerváltás után 25 éven keresztül, hogy míg a rendszerváltáskor számtalan közterület viselte Ságvári Endre nevét, a rendszerváltáskor számtalan közintézmény viselte az ő nevét, az esetek többségében teljes egyetértésben, mindenfajta probléma nélkül megtörtént, hogy új neveket kaptak ezek az intézmények. Volt, ahol már ezen törvény megszületése előtt is, tehát nyilván a rendszerváltás demokratikus felfogása miatt, máshol pedig az elmúlt években, ezen törvény 2012-es elfogadása után lépték meg azokat a lépéseket, amelyekkel a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről elnevezett intézményeket végleg levették az utcanévtáblákról.

Vannak bizonyos esetek nyilván, ahol nehéz eldönteni, mert nyilván Rákosi Mátyás vagy Kádár János esetében még könnyebb eldönteni ezt a kérdést, Ságvári Endrét kevesebben ismerték, kevesebben tudták, hogy ki ő, éppen ezért voltak olyanok, akik a törvény felhatalmazásánál fogva, hiszen direkt így lett megkonstruálva a törvénynek ez a része, a Magyar Tudományos Akadémiához fordulhattak, és Magyarország legkiválóbb történészeinek az állásfoglalását kérhették, hogy Ságvári Endre köthető-e a XX. század valamelyik önkényuralmi rendszeréhez ‑ itt egyértelműen a kommunista rendszerhez ‑, vagy pedig nem köthető.

Idézném tehát azt az állásfoglalást, amelynek a kimunkálásában egyetlenegy politikus, egyetlenegy párt, senki nem vett részt a politika részéről, csak az a köztestület, amely Magyarországon a tudomány legmagasabb fokú viselője és vivője, a legjobb történészeknek a gyűjtője: a Magyar Tudományos Akadémia. Ők azt írták Ságvári Endréről az interneten is évek óta olvasható állásfoglalásukban: „Az 1930-as évek második felétől kapcsolódott be az antifasiszta illegális kommunista mozgalomba. Az Országos Ifjúsági Bizottság egyik vezetője. 1942-től illegalitásba vonult, 1944-ben a Békepárt Béke és Szabadság című lapjának szerkesztője, tevékenységét a csendőrség felfedte (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), és a letartóztatására tett kísérletkor fegyveres harcban halálos sebet kapott.”

Azt a következtetést vonja le a Magyar Tudományos Akadémia, hogy „közterület elnevezésére nem ajánljuk, mivel értelmezésünk szerint a XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásához kapcsolható”… (Az LMP-s képviselők „STOPAKS2 / PAKSTOP” feliratú pólóban lépnek az ülésterembe, néhányuk kezében megafon van, amelyen a „Titkosítva!” felirat szerepel. ‑ Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Az elnök csenget. ‑ Dr. Szél Bernadett: Folytassa, államtitkár úr!)