Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a magyar felsőoktatási intézmények kapcsolata a helyi gazdaság szereplőivel a lehetőségekhez képest, néhány kiemelkedően jó példát leszámítva, eddig csak szűk körű volt, bizonyos területekre koncentrált, és csak egyes kapcsolatokban mutatkozott meg.

Azonban a múlt évben a kormány törvényi szinten határozta meg a duális képzési forma helyét és szerepét a magyar felsőoktatási rendszerben. A képzések megfelelő szervezési és minőségi követelményeinek kialakítását a Duális Képzési Tanács segíti. Maga a Duális Képzési Tanács január 26-án 21 felsőoktatási intézmény 79 alapképzési szakra benyújtott kérelmét fogadta el. Itt indulhatnak tehát el a duális képzési szakok. A tanács a tavasz folyamán minősítő eljárásban vizsgálja, hogy ezeknek az intézményeknek a vállalati partnerei rendelkeznek-e a duális képzési gyakorlati oldalnak megfelelő feltételekkel.

A jelenlegi, 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban közel 4 milliárd forint támogatás szolgálja a képzési tananyagok fejlesztését. Ennek részeként indult egy TÁMOP-pályázat, amelynek keretében a felsőoktatási intézmények a képzésekben részt vevő partnereikkel közösen a képzések vállalati oldalának tantervi fejlesztésére pályázhatnak. Hiszen ez a nóvum, hogy maguknál a vállalatoknál, a konkrét műhelyekben, munkahelyeken végzik tanulmányaik legalább felét azok a diákok, akik duális képzésben vesznek részt. Nem is ingyen, hanem nyilván valamekkora, kisebb munkabérért.

Az ipar és felsőoktatás közötti eddig is sikeres képzési együttműködések többnyire a multinacionális vállalatok bevonásával jöttek létre. Magyarország gazdasági fejlődésének fenntarthatóságához azonban kulcsfontosságú, hogy a közepes és kisvállalatok, a magyar tulajdonú vállalkozások is aktív kooperációt építsenek ki a főiskolákkal és egyetemekkel. Az adatok azt mutatják, hogy a duális képzések a nagyvállalatok mellett a hazai kis- és középvállalatok körében is igencsak népszerűek. A gazdasági szervezetek egyharmada tartozik a nagyvállalatok közé, a képzési partnerek döntő többsége azonban kkv.

A kis- és közepes vállalatokat a közeljövőben létrehozásra kerülő duális képzési központok fogják segíteni a duális képzési rendszerben való hatékony részvételben. A következő időszakban egyeztetés folyik az intézményekkel, vállalatokkal és egyéb szereplőkkel a képzőközpontok feladatairól, megvalósításuk kereteiről. A kis- és középvállalkozások duális képzéseinek összehangolásáért felelős miniszteri biztos segíti a munkát, a duális képzési központok előkészítésével, a részt vevő szereplők igényeinek összehangolásával is foglalkozik.

Tisztelt Képviselő Úr! A duális képzések a gazdasági szervezeteknek megbízható munkaerő-utánpótlást, a hallgatóknak biztos jövőképet, a felsőoktatási intézményeknek pedig a gyakorlati életből érkező visszacsatolást, a minőség garanciáját biztosíthatják. Ez a képzési forma ezért hatékonyan hozzájárul a munkaalapú társadalom kialakításához, ahol a gazdaság húzóereje a növekvő arányú hazai tulajdonú termelés, szervezőereje pedig a felsőoktatási intézmények köré épülő tudásbázis.

(15.10)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahogy ön is kérdezte, mindent elkövet annak érdekében, hogy ez a képzési forma hatékonyan részt vegyen a kormány nemzetgazdasági céljainak megvalósításában.

A vállalati szféra bevonása az oktatási folyamatokba abban segíthet, hogy a felsőoktatási intézményekben átadandó akadémiai tudás igazodjon az egyes ágazatokban a megkövetelt ismeretekhez, a gazdasági szektor aktuális trendjei, tapasztalatai folyamatosan frissüljenek a felsőoktatási képzésben, ezt a diákok már a képzés alatt elsajátítsák, és a munkatapasztalatok alapján akár rögtön azon a munkahelyen folytassák is, immár teljes, negyvenórás munkavégzés keretében a tevékenységüket, ahol a duális képzésben részt vettek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)