Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, csak egészen röviden reagálnék vagy válaszolnék a módosító javaslatokban, illetve a Törvényalkotási bizottságban elhangzottakra, illetve sokkal inkább általánosságban utalnék vissza, hiszen Tóth Bertalan képviselőtársam elmondta az egyetemes szolgáltatókkal, illetve a kapacitáslekötéssel kapcsolatos aggályokat.

Önmagában a törvényjavaslatot mi sem tudjuk támogatni. Nekem a hazai földgázellátással kapcsolatosan sokkal szélesebb körű problémáim vannak. A probléma valahol abban gyökerezik, hogy az Európai Unióban körvonalazódó, kialakulni készülő energiaunió milyen hatásköröket próbál uniós jogalkotási szinten magához vonni és rákényszeríteni Magyarországra, és mi az, amit még energia-önellátásunk tekintetében mi saját magunk fogunk tudni meghatározni, hogyan fogjuk hazánk földgázellátását biztosítani. Hiszen önmagában beszélhetünk a technikai részletekről, de ez a lényege ennek a javaslatnak is, mint ahogy sok más javaslatnak, amelyik itt a parlament előtt az utóbbi időszakban megfordult.

Amikor a közelmúltban a török miniszterelnök Budapestre látogatott - ez egészen pontosan az elmúlt héten történt -, akkor Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatójukon maga Orbán Viktor is kijelentette, hogy amíg a román és a horvát határszakaszokon az európai uniós kötelezettségünk ellenére sem tudjuk elérni, hogy a határkeresztező kapacitások kétirányúsítva legyenek, és a földgáz mind a két irányban egyformán áramolhasson, addig nagyon nehéz hazánknak is eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Brüsszel előír számára a földgázpiac, illetve a földgázszállítási kapacitások és a tározókapacitások tekintetében. Valóban így van, hiszen egy, egyébként a Jobbik által is támogatott és helyes döntés következtében a kormány visszavásárolta az E.ON-tól a magyar földgáztározó kapacitást, és így jelentősen megnőttek a lehetőségeink abban a tekintetben, hogy stratégiailag gondolkodhassunk a földgázellátás tekintetében, akár egy hosszabb időszakban is; amikor valamelyik irányból nem érkezik hazánk területére földgáz, megoldhatjuk akár tározókapacitásaink segítségével.

De most mégiscsak abban az irányban indultunk el, amely folyamat azzal kezdődött, hogy az Európai Unió a harmadik energiacsomagra hivatkozva végül is megakadályozta a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósulását, és ezt a harmadik energiacsomagot akarjuk - megjegyzem - éppen most a magyar jogszabályokba átültetni ezekkel a módosító javaslatokkal és magával az egész törvényjavaslattal, ami most itt van a Ház előtt. Ez az Unió harmadik energiacsomagja, amely azt a célt szolgálja, hogy minél nagyobb behatással bírjon a földgáz tekintetében is az országok önrendelkezésébe, energiaellátással kapcsolatos politikájába. Már szó érte a ház elejét Brüsszel részéről a tekintetben is, hogy miért nem vonta be a Bizottság vagy az Európai Unió képviselőit Magyarország, amikor Putyinnal tárgyalt állítólagosan a hosszú távú földgázszállítási szerződésről.

Mindaz, amit most elmondtam, azt a folyamatot erősíti, hogy egyre kevesebb önrendelkezést akar a földgázkérdés tekintetében is Brüsszel a tagállamok kezében hagyni, ami Magyarország számára nem jó, hiszen most itt maradt a Déli Áramlat-gázvezeték nélkül. Egyelőre nem tudjuk, hogy mi fog történni, a déli határainkig hogyan fog a török-görög elosztóponttól az a földgáz eljutni, illetve azt sem tudjuk, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség miatt - a múlt héten is folyamatosan azzal foglalkozott a sajtó, hogy a Gazprom azt nyilatkozta, elzárja Ukrajna felé a gázcsapokat - mikor fogják a tranzitvezetékeket megcsapolni.

Tehát egy sor olyan kérdés merül fel, ami túlmutat ennek a törvényjavaslatnak a szövegszerű változtatásain, amely a mögötte lévő folyamatokat sejteti. Az európai uniós rendeleteket, amelyek egyébként közvetlenül is alkalmazhatók a magyar jogban, nem szükséges átültetni ahhoz - ahogy az általános vitában is elmondtam -, hogy alkalmazhatók legyenek. Mégis megpróbáljuk a magyar jogszabályi környezetet megfeleltetni ennek, csak közben meg számomra úgy tűnik, hogy egyre távolabb kerülünk attól, amit energiabiztonságnak tekintünk a földgázellátás tekintetében. A legújabb hír szerint újabb kötelezettségszegési eljárás indult Brüsszel részéről Magyar­ország ellen, amiben többek között azt kifogásolják, hogy a magyar jogszabályok túlságosan kevés terhet engednek a hálózatüzemeltető részéről a fogyasztóra áthárítani, ami elég nonszensz, hiszen ha valamiben, akkor a rezsicsökkentéssel kapcsolatos politikában és jogszabályokban egyetértettünk a kormánnyal, és talán még a kormánynál is hevesebben követeltük, hogy ne tudják a szolgáltatók a fogyasztókra áthárítani azokat a terheket, amely nem az ő saruk, amely nem a fogyasztásukkal és az energiafelhasználásukkal, a hálózat igénybevételével kapcsolatos teher.

Összességében nem érezzük ebben a javaslatban azt, hogy ez előrébb vinné a hazai energiafelhasználás és földgázellátás kérdését. Egy Brüsszel részéről érkező javaslatcsomag akceptálásának, elfogadásának tekintjük, amely hazánk hosszú távú energiabiztonsága tekintetében semmiféle pozitívumot a részünkről nem rejt magában, ezért a holnapi szavazás során sem tudjuk azt támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)