Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgattuk itt az elég komoly érveléseket, amelyek már ott megbuknak, hogy azok az úgynevezett megvalósítási megállapodások, amelyeket önök aláírtak - ha jól emlékszem, talán három darab született ebből -, már nemzeti minősített adatnak minősülnek, és ezek már nem megismerhetők a magyar emberek számára. És számomra sem, mert én kértem ki ezeket a megállapodásokat, és erre azt a választ kaptam, hogy a Miniszterelnökség egyik államtitkára már ezt nemzeti minősített adattá nyilvánította. Itt nincs szó arról, hogy nemzetbiztonsági kérdés, nincs szó arról, hogy szellemi tulajdon védelme; egyszerűen minősített adatként ez nem megismerhető.

Csak jelezni szeretném, ahogy a vitában jeleztem a Törvényalkotási bizottságnál, hogy itt akkor dupla szabályozás történik, amely, azt gondolom, elég komoly ütközést tartalmaz, mert az infotörvény alapján, amely minősített adat, önmagában nem ismerhető meg, miközben ez a jogszabálytervezet, amiről holnap fogunk szavazni és ma vitázunk, egy más típusú titkosítását jelenti az adatoknak. Tehát ez az érvelés már ott dől össze, hogy a megvalósítási megállapodásokból semmit nem ismerhetünk meg, még azokat az adatokat sem ismerhetjük meg, amelyek nemzetbiztonsági érdek hiányában nyilvánosak lehetnek, vagy nem sértik a szellemi tulajdon védelmét.

A másik, hogy ez a javaslat, amit a Törvényalkotási bizottság végül is elfogadott, kiterjeszti ezt a titkosítást a korábbi megvalósíthatósági tanulmányokra, amelyeket önök nem adtak ki, sőt volt egy bírósági eljárás, ahol a bíróság azt mondta ki, hogy nem is léteznek. Hát úgy néz ki, mégis léteznek, mert önök most ezzel a jogszabállyal ezeket is titkosítják, tehát nem fogjuk megismerni 30 évig azt, hogy végül is a Paks II.-vel kapcsolatban megkötött titkos Orbán-Putyin-paktum milyen számításokra alapul, milyen előzetes vizsgálatokra alapul.

Szeretném azt is kiemelni, hogy maga a jogszabály ezekből a megvalósítási megállapodásokból emel át bizonyos kifejezéseket és bizonyos fogalmakat. Tehát önök, tisztelt képviselőtársaim, úgy döntenek egy jogszabályról, hogy annak nem ismerik a részleteit, merthogy ez a megvalósítási megállapodás már titkosításra került, nemzeti minősített adat. Tehát az a fogalmi rendszer, amely szerepel ebben a jogszabályban, számunkra teljesen ismeretlen, hiszen olyan anyagból származik, amelyet önök már titkosítottak.

Az is némileg összedönti az önök érvelését, amit már a kisebbségi véleményben megfogalmaztam, hogy önök kapásból a bíróságra hivatkoznak - ezt államtitkár úr is megtette a bizottsági ülésen, képviselőtársam is, Tuzson Bence is megtette -, mert itt már eleve előrevetítik, hogy bármilyen adatigényléssel fordul bárki a beruházást végző szervezethez, önök nem fognak adatot kiadni, mindenki mehet a bíróságra, és a bíróságon érvényesítheti a jogait; nyilván sokkal korlátozottabban, hiszen a mi értelmezésünk szerint önök generálisan nem engedik, hogy ezek közérdekű adatok legyenek.

(18.40)

Tehát a jogszabály arról szól, hogy a megvalósítási megállapodásban, az egyezményben megfogalmazott különböző szerződések, amelyekből adatok és információk származnak majd - például, hogy egy fővállalkozó mennyiért vállalja a beruházást, egy al­vállalkozó mennyiért szállít be egy fővállalkozónak ‑, ezek most generálisan nem közérdekű adatok, azt külön vizsgálni kell, hogy ezek közül az adatok közül mi az, ami nemzetbiztonsági érdekből nem az, mi az, ami a szellemi tulajdon védelme miatt nem az. Önök kapásból azt fogják visszaírni az adatigénylőnek, hogy nem nyilvánosak, majd az mehet a bíróságra és érvelhet, tehát a bizonyítási teher ott lesz majd az adatigénylőn, és a jogszabály értelmében önöknek csak ezt a két érvet kell használni.

A másik kérdés pedig az, ami itt felmerül, hogy a jelenlegi Paksi Atomerőműnél miért nincsenek ilyen titkosító szabályok. Tehát a most karbantartást végző különböző beszállítóknál miért nem ilyen kiterjedt a titkosítás? Tehát ha a mostani atomerőműnél ilyen jogszabály nem létezik, akkor az új atomerőműnél miért kell önöknek ilyen jogszabályt alkotni?

Ráadásul, amit még egyszer szeretnék kihangsúlyozni: vannak olyan üzleti adatok, amelyek, azt gondolom - és erre utaltam az előző hozzászólásomban -, igenis a magyar emberekre tartoznak, mert azt a több ezer milliárdos orosz hitelt a magyar embereknek kell majd adó formájában befizetni a költségvetésbe, és abból fogja majd az állam visszafizetni Oroszországnak a hitelt. Tehát igenis joguk van és nekünk is jogunk van tudni, ezeket az üzleti adatokat megismerni.

Viszont még egyszer szeretném kihangsúlyozni - ahogy a vitában is elmondtam a bizottságon -, hogy igen, vannak olyan műszaki adatok és olyan technológiai adatok, amelyek mondjuk, terrorfenyegetettség miatt, ahogy önök fogalmaztak, szükséges, hogy titkosításra kerüljenek. Hát ott van a titkosítási eljárás, van erre jogszabály, ott meg lehetne tenni, nem kell ehhez generális szabályozást hozni.

Tehát még egyszer azzal szeretnék érvelni, hogy az üzleti adatokat tegyék hozzáférhetővé, és még utoljára felhívni az önök figyelmét arra, hogy dupla szabályozást alkalmaznak, ami ütközést jelent: ha már minősítésre kerültek bizonyos adatok, akkor arra ez a jogszabályi rendelkezés nem vonatkozhat, tehát akár alkotmányos aggályokat is felvet.

Ahogy említettem már a kisebbségi vélemény megfogalmazása során, a Magyar Szocialista Párt frakciója nem támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)