Orbán Viktor (Fidesz)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Déjà vu érzésem van, én úgy emlékszem, hogy ezt a vitát már lefolytattuk az előző négy év alatt néhányszor. Akkor is elmondtam önnek, az az érzésem van, hogy rossz helyre címzi ezeket a kérdéseket. Hát mi vagyunk azok, akik a tönkretett országot megpróbáljuk helyrehozni. Miért nem azokhoz fordul ezekkel a kérdésekkel, akik tönkretették az országot?

Ami az eredményeket illeti: ön azt mondja, hogy euróban kifejezve a számok nem néznek ki jól. Milyen szerencse, hogy nem euróban, hanem forintban kell fizetni Magyarországon!

Az eredményeket illetően pedig azt kell mondanom, hogy én sosem értettem igazából egy nemzeti érzelmű képviselőcsoporttól azt, miért okoz önöknek örömöt, ha elvitatják az ország eredményeit. Készséggel elismerem, hogy a kormány nem tökéletes, számos hibában szenved, és lehet is a kormányt kritizálni. Ez rendben is van, ezért is vagyunk itt. De miért okoz önöknek örömöt az, hogy azt az eredményt, amit az ország közös erőfeszítéssel - amiben a kormány is benne van, de most az egész magyar népről van szó - elér, azt önök aláhúzzák, rela­tivizálják, kihúzzák, felülírják, lebecsülik, tulajdonképpen meg is sértik ezzel az embereket. Hát nem a kormánynak köszönhető, hogy az ország kilábalt a bajból - persze az nem baj, ha van kéznél egy jó kormány -, hanem annak köszönhető, hogy az emberek hajlandók voltak többet dolgozni, mint korábban. Az emberek nagyobb bizalommal fordultak egymás iránt, nagyobb bizalommal fordultak a vállalkozók iránt, és hajlandók voltak többlet-erőfeszítéseket tenni. Ha csak ugyanannyi erőfeszítést tettünk volna, mint korábban, sose jutottunk volna ki a bajból. Miért nem ismerik ezt el? Miért fáj önöknek az, hogy Magyarországnak, tízmillió embernek sikerült összefognia, és olyan eredményeket elérni, hogy Európában a második, harmadik legjobban növekvő gazdaság a miénk? Miért fáj ez? Miért nem tudja ön kimondani azt, hogy 2014-ben több mint 4,5 százalékkal nőttek Magyarországon a reálbérek? Miért esik ez önnek rosszul?

Azt gondolom, hogy ez egy rosszul felfogott ellenzéki szerep. Bennünket ellenezzen, bennünket támadjon, s arra kérem, hogy ne az országot és ne az embereket! Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)