karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

2015-02-26 · 49. ülésnap · kétperces felszólalás · 2:08

napirendi pont: politikai vita lefolytatása V/2258 A Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség (TTIP) veszélyei és hatásai a fenntarthatóságra és szuverenitásra

Szöveg2 281 karakter · 5 bekezdés · JSON

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, senki nem gondolja azt, hogy ez a transzatlanti megállapodás egy jótékonysági intézmény volna, itt egy óriási geostratégiai játszmának egy újabb állomásához érkeztünk. Hogyha az energiastratégiai vonatkozásokat nézzük, volt egy ilyen ebben a megállapodásban, hogy majd korlátlanul hozzáférhetünk az amerikai nyersanyag-, energiahordozó-készletekhez.

Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az Amerikai Egyesült Államok területén kitermelt palagáz ‑ amelyik egy rendkívül költséges módszerrel éskörnyezetszennyező módon kitermelt palagáz ‑ cseppfolyósításával, az óhazába történő átszállításával és itt újra gáz-halmaz­állapotúvá történő alakításával versenyképes lehet egyáltalán azzal a gázzal, amely akár Oroszországból, akár Algériából, akár Türkmenisztánból, Azerbajdzsánból vagy éppen Iránból érkezne csővezetéken keresztül Magyar­országra.

(13.40)

Itt egyszerűen arról van szó, hogy az Egyesült Államok piacot kíván teremteni ennek az energiahordozójának, és ezek után majd, nem tudom, hogy mi fog történni, ha esetleg Magyarország majd mégis úgy dönt, hogy e helyett az egyébként költséges és környezetszennyező módon előállított földgáz helyett valamely keleti vagy déli irányból érkező csővezetéken keresztül ideáramló földgáz beszerzési forrását választja. Akkor könnyen majd valamiféle bíróság előtt találhatja magát, ahol majd valamely palagáz-kitermelő cég fogja az országot perelni az elmaradt hasznáért.

Tehát egy egészen nonszensz helyzetről van szó. Nyilvánvaló, hogy itt arról a geostratégiai játszmáról van szó, amelynek Európa ebből a szempontból is egy újabb terepe, hogy Oroszországot hogyan tudja gyengíteni és kiszorítani egyrészt az Egyesült Államok a földgázpiacról, az energiahordozók piacáról is, másrészt pedig nyilvánvaló, hogy így még kevésbé válik érdekévé az Egyesült Államoknak az, hogy az iráni atomprogram terén megállapodás szülessen, hiszen akkor a szankciók valamiféle feloldásával a világ legnagyobb földgázkészlete, az iráni földgázkészlet is elérhetővé válna Európa számára. Ez ezek után még kevésbé lesz érdeke az Egyesült Államoknak. Ezért is és a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve el kell utasítani ezt a megállapodást. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Kepli Lajos — 2015-02-26, kétperces felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/49-78.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-49-78,
  title = {Dr. Kepli Lajos — 2015-02-26, kétperces felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/49-78.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}