Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kicsit nyugodtabb, higgadtabb stílusban, hozzáállással szeretnék hozzászólni és folytatni a vitát.

A TTIP kezdeményezésekor nem ideológiai megfontolások voltak a döntőek, hanem az, hogy a felek gazdasági céljai között nagyon komoly átfedés van, így a növekedés és foglalkoztatásgenerálás, újraiparosítás, versenyképesség javítása feltörekvő országokkal szemben, tehát amelyeket a megállapodás létrehozása jól szolgálhat. Ez a közös érdek. Magyarország a kezdetektől egyértelműen támogatja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokat, ami a nyitott és külgazdaság-orientált magyar gazdaság számára komoly előnyöket nyújthat.

A tisztességes piaci versenytől hazánknak nincs félnivalója. Külkereskedelmünk döntő része az EU-tagállamokkal, az Unió egységes belső piacán bonyolódik azonos versenyfeltételekkel. Az Európai Unió országaival folytatott árukereskedelem az elmúlt négy évben rendre 9-10 milliárd euró magyar többletet mutatott, ami jól mutatja, hogy a magyar gazdaság szereplői fejlett, igényes piacokon is versenyképesek tudnak lenni. Magyarország számára ezért fontos, hogy az európai termelési hálózatokba erősen integrálódott ágazatok, például a gépjármű-, híradástechnika piacrajutási feltételei javuljanak, csökkenjenek az amerikai piacokon az árukra, szolgáltatásokra és közbeszerzésekre vonatkozó vámon kívüli akadályok, költséges és bürokratikus hatósági eljárások.

A magyar kormány alapvető elvárása a megállapodással szemben, hogy biztosítsa az előnyök és a kötelezettségek méltányos egyensúlyát a felek között. Hangsúlyoznám, hogy ennek az elvnek nem csupán az EU szintjén, hanem mindegyik európai uniós tagország és minden európai gazdasági ágazat vonatkozásában történő érvényesítése fontos szempont számunkra. A tárgyalások jelenlegi szakaszában különféle hatásvizsgálatok értelemszerűen csak feltételezéseken alapulhatnak, és a tényleges hatások attól is függnek, hogy a gazdaság szereplői mennyire élnek majd a javuló feltételekkel. Az azonban kijelenthető, hogy az eddig elkészült bizottsági és tagállami hatástanulmányok egységesen pozitív hatásokat várnak a transzatlanti szabad kereskedelemtől.

Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint egy átfogó megállapodás alkalmazása az EU GDP-jét alacsonyabb becslések szerint évente 0,27 százalékkal, ambiciózusabb forgatókönyv szerint 0,48 százalékkal növelné. Ezekkel az eredményekkel egybecsengően a magyar kormány által tavaly elkészített hatásvizsgálat megállapításai is ezt mutatják, amelyek Magyarország és az Egyesült Államok kereskedelmében jelentős bővülést prognosztizálnak, amint már elhangzott a parlamentben, ez 15-20 százalékos is lehet, évente akár 0,2-0,3 százalékos GDP-bővülést is jelenthet, mindamellett, hogy 20-30 ezer új munkahely létesítését is jelentheti. Fontos megjegyezni, hogy a hatások csak a megállapodásba foglalandó kötelezettségek alkalmazásának végére, leghamarabb a 2020-as évek közepére teljesedhetnek ki.

A piacbővülés, a tisztességes verseny szélesedése természetesen hasznos minden gazdasági szereplő számára, de gyakori tévhit, hogy a TTIP csak a nagyobb multinacionális vállalkozások számára lesz előnyös. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar és az európai gazdaság legtöbb új munkahelyét biztosító kkv-szektor sokkal többet nyerhet a majdani szabadkereskedelmi megállapodással. Korlátozott kapacitásaik miatt az eddigi kereskedelmi korlátozások ugyanis számukra arányosan nagyobb terhet jelentenek. Különösen a kkv-k számára jelenthet érezhető könnyebbséget majd a nem vámjellegű akadályok lebontása is, hiszen ők kevésbé tudták fedezni a különböző piacokon történő egyidejű megjelenést akadályozó, eltérő gyártási, szabályozási követelményekből fakadó adminisztratív terheket.

Az előzetes várakozások szerint számunkra a megállapodás előnyei leginkább a közúti járműgyártás, a gyógyszeripar, orvostechnikai eszközök, infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén jelentkezhetnek majd. A TTIP-ből fakadó érdemi szektorális negatív hatásokat a vizsgálatok nem jeleztek. A magyar gazdaság nyitott, és egyes termelési és szolgáltatási szektorokban az európai értékláncokba erősen beágyazott. Emiatt az előnyök számbavételénél nem szorítkozhatunk csupán a magyar és az Egyesült Államok közötti külkereskedelem alakulásának vizsgálataira, hanem számolnunk kell az Európai Unió forgalmunkat érintő kedvező és közvetett hatásaival is.

Ezek figyelembevételével szükséges a megállapodás tervezetét véleményezni a parlamentben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)