Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Március 1-jén lejár a téli kilakoltatási moratórium. Kevesen tudják, de a végrehajtás miatti kilakoltatásoknál az ügyek döntő többsége kis követelés, ami nem éri el a 100 ezer forintos összeghatárt. Ez jellemzően közüzemi hátralékokból, víz-, áram-, gázdíjtartozásból jön össze.

Az elmaradt lakbér- és a közüzemi díjtartozás az oka annak is, amikor az önkormányzatok felmondják a bérleti viszonyt, és egész családok kerülnek kilakoltatásra. Egyre több az olyan eset, amikor az önkormányzatok elhelyezés nélkül lakoltatják ki a bérlőket. Alternatív lakhatási lehetőség biztosítására ma semmi sem kötelezi az önkormányzatokat. Ez amellett, hogy embertelen, sokkal költségesebb is az államnak. Ha egy család az utcára kerül, a szülők hajléktalanszállóra, a gyerekek pedig állami gondoskodásba kerülnek. Eddig a lakásfenntartási és adósságkezelési támogatások nagy segítséget jelentettek a családoknak, márciustól azonban a kormány ezeket a létfontosságú támogatásokat is megvonja, és az önkormányzatokra hárítja a probléma kezelését, pedig az önkormányzatok ezt nem tudják megoldani, hiszen nincs kitől beszedni a helyi adót. A minimálbér és a közmunkabér a megélhetésre sem elég.

A probléma megoldásához állami szerepvállalásra van szükség, erős lakhatási támogatásokra, adósságkezelésre, a családi csődvédelem bevezetésére, az önkormányzatok különböző intézményeinek összehangolt munkájára és egy valódi szociális bérlakásszektorra.

(12.20)

A kérdésem az, államtitkár úr, hogy mit tesz a kormány emberek százai kilakoltatásának megakadályozása érdekében. Mikor lesz szociálisbérlakás-politika? Mikor kezd el ezzel a problémával a kormány érdemben foglalkozni? Köszönöm a figyelmet.