Kontrát Károly (Fidesz)

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kezdeményezésére az Országgyűlés napirendre tűzte a megélhetési bevándorlás kérdését. Fontos ügyről van szó, amely joggal foglalkoztatja a magyar embereket, a magyar közvéleményt. Hatásai Magyarországon túlmutatnak, érintik a szomszédos országokat, érintik egész Európát, befolyásolják biztonságunkat, kihatással vannak mindennapjainkra. Olyan problémáról beszélünk, amely mindannyiunk részéről azonnali és határozott lépéseket követel.

Az ügy súlyosságának alátámasztására engedjék meg, hogy néhány adatot kiemeljek! Ebben az évben a mai napig 30 436 főt fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, ebből 25 468 fő koszovói. 26 746 fő, ebből 22 618 koszovói azonnal kérte menekültként történő elismerését. Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal növekedett, hazánkban a növekedés mértéke 800 százalékos, még egyszer mondom: 800 százalékos volt. 2012-ben még csak 2157, 2013-ban már 18 900, menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, 2014-ben pedig a menekültügyi hatóság 42 777 menedékkérőt regisztrált. A kérelmek számának növekedése az idei évben is tovább folytatódik, hiszen a mai napig ‑ 2015-ben 50 nap telt el, tehát 50 nap alatt ‑ 26 746 fő nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. Gondoljanak bele, csak 2014-ben egy Salgótarján méretű város népességét meghaladó menekült érkezett hazánkba, idén egy siófoknyi embertömeg árasztotta el a déli határszakaszunkat.

Magyarország az elmúlt években rendkívüli mértékű illegális migrációs és menekültügyi nyomással szembesült. A menekültek jelentős része nem valódi menekült, nincs háború a hazájában, nem üldözik őket, sem családjukat, nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek. Gazdasági okokból indulnak el szülőhazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel.

Magyarország ma még tranzitországnak számít. A megélhetési bevándorlók sok esetben csak a menekültügyi eljárás megindításáig tartózkodnak hazánkban, kipihenik magukat, kihasználják a nemzetközi szerződések által nyújtott előnyöket, és az első adandó alkalmat megragadják, hogy útjukat Nyugat-Európa felé folytassák. De ne legyen kétségünk afelől, hogy amennyiben nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, úgy hamarosan hazánk is célországgá válhat, ami azt jelenti, hogy a menekültek tartósan Magyarország területén maradnak.

Európa szigorítást tervez. Várhatóan a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartanunk, attól tarthatunk, hogy a visszatoloncolás okán akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell majd eltartanunk. Ha nem lesznek időben szigorú törvényeink, nem tudjuk megvédeni Magyarországot az itt rekedő megélhetési bevándorlóktól. Magyarország menekülttáborrá változhat, ezt nem engedhetjük.

Jelenleg arra van szükség, hogy a kérdésben egy­ségesen és egyértelműen lépjen fel a magyar közvélemény, ezért a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nemzeti konzultációt kezdeményezett. A konzultáció célja, hogy egyértelmű felhatalmazást adjon a kormánynak arra, hogy a megélhetési bevándorlókkal szemben eredményesen tudjunk fellépni, és döntéseinknek érvényt tudjunk szerezni Brüsszelben is. Az elmúlt évben jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, de Magyarország nem képes arra, hogy nagy számban tartson el megélhetési bevándorlókat. Ez gazdaságilag megoldhatatlan feladat elé állítaná az országot, nem vállalható ilyen jellegű menekülttáborok fenntartása.

A kormány továbbra is kiáll amellett, hogy a magyar embereknek kell dönteniük minden fontos kérdésben, így a menekültkérdésben is, hiszen a mi mindennapi életünkre vannak befolyással a megélhetési bevándorlók. Választóink azzal bíztak meg bennünket, hogy képviseljük érdekeiket, vezessük az országot. Ennek alapján esküben vállalt kötelességünk a magyar emberek érdekeinek szem előtt tartása, előttük kell felelősséget vállalnunk úgy, hogy közben eleget teszünk a hazánkra háruló jogi és keresztény erkölcsi kötelezettségeknek is.

A vita tehát nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az Unióban is. Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az Unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon, ezért első lépésként a kormány elfogadta a Fidesz-KDNP-frakció kezdeményezését, és a megélhetési bevándorlásról nemzeti konzultációt indít. Ennek az előkészületei már megkezdődtek.

Tisztelt Országgyűlés! A világszerte tapasztalható nagyszámú és évek óta elhúzódó háborús, gazdasági, társadalmi válság hatására 2015 elejére Magyarország déli, magyar-szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Hazánk uniós és schengeni tagságából fakadóan Magyarországnak nemcsak a saját, hanem a schengeni övezetben lévő többi tagállam biztonságát is garantálnia kell.

Az illegális migráció a statisztikai adatok szerint 2012-től folyamatosan növekszik. 2013-ban a növekedés az előző évi adatokhoz képest 130 százalékos volt. 2014-ben a rendőrség közel 45 ezer főt fogott el illegális határátlépés vagy annak kísérlete során. Ez a szám nap mint nap növekszik. Le kell szögeznem, hogy a rendőrség eredményesen látja el feladatát, és ezúton is köszönetet mondok a rendőrség személyi állományának a magas szintű feladatellátásáért.

Az elfogások elképesztően magas száma is jelzi, nem az illegális migrációban érintett személyek elfogása jelenti a problémát, hanem az, hogy a migránsok jelentős része visszaél a hatályos jog adta lehetőségekkel. A genfi egyezmény előírja, hogy a menedékkérők legalább addig az adott ország területén maradhatnak, amíg döntés nem születik arról, hogy az illető személy számára védelmet biztosítanak-e vagy sem. Annak érdekében azonban, hogy a kérelmet egyedileg, érdemben meg lehessen vizsgálni, az európai uniós és nemzetközi jog alapján kötelező a kérelmezőknek az ország területére történő beengedése, ezért az illegálisan érkező menedékkérőket az országhatáron jelenleg nem lehet visszafordítani.

Tisztelt Országgyűlés! Miért jön a menekültáradat? A menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza. Elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki, afganisztáni biztonsági helyzet további romlása. Kiemelkedő a megélhetési nehézségek miatt útnak induló, a menedékjog intézményét kihasználó gazdasági migránsok számának növekedése. Jelentős a tranzitországokból ‑ mint például Görögország ‑ kiinduló másodlagos migráció is.

Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva az Európába irányuló két fő balkáni migrációs útvonal metszéspontjában fekszik. Az Európán kívüli migránsok jellemzően Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián át vagy a Törökország-Bulgária-Szerbia útvonalon érkeznek illegálisan hazánkba. Az uniós viszonylatban is jelentős, alapvetően gazdasági migránsokat kibocsátó nyugat-balkáni országok állampolgárai szintén jellemzően a szerb-magyar határon át érkeznek. A tiltott határátlépések, illetve azok kísérletének számaránya is itt a legmagasabb. Az elfogott illegális migránsok jelentős hányada, több mint 96 százaléka azonnal menedékjog iránti kérelmet terjeszt elő.

A menedékkérők állampolgársági összetételét tekintve a 2014. év adatai alapján elmondható, hogy a kérelmezők 50 százaléka, több mint 21 ezer fő koszovói, 20 százaléka, több mint 8700 fő afgán. E három állampolgársági kategóriából kerül ki az összes kérelmező 87 százaléka. A koszovói kérelmezők aránya 2014-ben folyamatosan nőtt. Míg az év első hónapjaiban arányuk nem érte el az összes kérelmező 6 százalékát, addig az év végére a benyújtott kérelmek száma, számaránya meghaladta az 50 százalékot.

(11.20)

2015-ben a mai napig a menedékkérők száma 26 746 fő, ebből 22 618 fő koszovói megélhetési bevándorló. Ezen külföldiek kizárólag gazdasági okok miatt hagyták el Koszovót, és indultak el hazájukból, sokan kifejezetten a magyar vagy az európai uniós menekültügyi ellátás igénybevétele céljából. Szintén jelentős számú kérelmező érkezett a palesztin területekről és Szomáliából, Irakból, Nigériából és Pakisztánból.

A menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosság számához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzve olyan nagy befogadó államokat, mint Németország vagy Franciaország. Hazánk 2014-ben a lakosság számához viszonyítva a második legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelmet regisztrálta. Magyarország az Unión belüli illegális migráció szempontjából jelenleg tranzitországnak minősül. Számukra a menedékkérelem előterjesztésének lehetősége csupán azt jelenti, hogy ennek segítségével elkerülhetik a visszafogadási egyezmény keretében történő visszaadást rögtön a határon.

A jelentős számú kérelem ellenére a mozgásszabadságukban nem korlátozott menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országunkat. További 30-40 százalék pedig 3-10 napon belül ismeretlen helyre távozik. Nem várják meg a menekültügyi eljárás eredményét. A menekültügyi hatóság megállapítása szerint 2013-ban a 18 900 fő összes kérelmezőből 360 fő, 2014-ben pedig a 42 777 kérelmező közül 503 fő volt menekült vagy részesült nemzetközi védelemben. Nem tudjuk fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárás idejére. A hatályos szabályozás a menekültügyi őrizetet csak végső lehetőségként engedi alkalmazni. Mivel az érintett személyek mozgásszabadságukban nem korlátozhatók, mint említettem, kivonják magukat az eljárás alól, és ismeretlen helyre távoznak.

Bevezetésre kerültek a menekültügyi őrizet alternatívái, így a kötelező tartózkodási hely kijelölése vagy a menekültügyi óvadék intézménye. A tapasztalatok alapján ezek nem jelentenek kellő visszatartó erőt. Hazánk abban a helyzetben van, hogy bár tömegesen érkeznek a határaira a gazdasági menedékkérők, az őrizet elrendelésén kívül nincs eszközünk az Unión belüli mozgásukat megakadályozni.

Magyarországgal szemben az Európai Unió kettős mércét alkalmaz. Egyrészről az Unió érdeke is, hogy az illegális migránsok ne lepjék el Európát, másrészről pedig hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást is folytat azért, mert nem csak végső eszközként alkalmazzuk a menekültügyi őrizetet. Mindezt teszi annak ellenére, hogy 2014-ben a menekültügyi őrizetbe vett személyek aránya alig haladta meg az összes menedékkérő 10 százalékát, összesen 4829 fő volt.

Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Ennek megváltoztatása érdekében Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere több alkalommal tett szigorítási javaslatot az Európai Unió Belügyi Tanácsának ülésein. Ezen túl a miniszter úr a tegnapi napon egyeztetést folytatott a szerb belügyminiszterrel Belgrádban. A tárgyalást követően a felek aláírták a koszovói személyek Szerbián keresztüli, szárazföldön történő hazautaztatásáról szóló tárcaközi megállapodást. Az egyezmény jelentős előrelépést jelent Magyarország számára a megélhetési bevándorlási hullám által okozott problémák kezelésében.

A megállapodás aláírásával elhárul minden akadály az elől, hogy a Magyarország területén feltartóztatott illegális határátlépők hazaszállítása az eddigieknél hatékonyabban és olcsóbban történhessen. A szerb fél hozzájárult a koszovói állampolgárok szárazföldön, szerb területen a koszovói adminisztratív vonalig autóbusszal történő hazautaztatásához. Az egyezmény a mai napon lép hatályba, az átszállítások húsz nap elteltével kezdődhetnek meg. Szigorításért kiált, hogy a jelenleg érvényesülő jogszabályi környezetben létezik olyan eljárási időszak, amikor az elutasított menedékkérő már nem áll a menekültügyi eljárás hatálya alatt, ezért menekültügyi őrizete nem rendelhető el vagy tartható fenn, azonban kiutasítási eljárás sem folyhat vele szemben. Ezáltal szabadon mozoghat a schengeni térségben.

Tisztelt Országgyűlés! A növekvő migrációs nyomás kezelése érdekében már 2013-ban rendkívüli intézkedéseket vezettünk be. Miután a meglévő befogadó létesítményekben végrehajtott kapacitásnövelés kevésnek bizonyult, Vámosszabadiban új befogadóállomást nyitottunk. Nagyfán ideiglenes befogadóállomás került kialakításra, és 2013. július 1-jétől a menekültügyi őrizet végrehajtása érdekében létrehoztuk a menekültügyi őrzött befogadó központokat Debrecenben, Békéscsabán és Nyírbátorban.

A tavalyi év augusztusától mind nagyobb számban érkező menedékkérők elhelyezésének biztosítása érdekében indokolttá vált további új befogadó intézmény mielőbbi megnyitása. A kormány döntött arról, hogy e cél érdekében 2014. október 15-től 300 fő befogadására alkalmas ideiglenes befogadó intézmény kezdje meg működését, ezzel egyidejűleg a menekültügyi többletfeladatokhoz szükséges források biztosítása érdekében átcsoportosításokat rendelt el. A menekültügyi eljárás gyorsítása érdekében a kormány döntött a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állományának 60 fővel történő megerősítéséről. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által működtetett menekültügyi őrzött befogadó központ telephelyei jelenleg 90 százalékos kihasználtsággal működnek.

A befogadó intézményekben elhelyezettek számának növekedését meghaladóan nőttek a kérelmezőkre, a menekültekre és az egyéb nemzetközi védelemben részesítettekre fordított költségek is Amíg 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttünk ellátásukra, addig 2013-ban ez az összeg 1 milliárd 880 millió forint, azaz 71,3 százalékkal volt több. 2014-ben pedig ezek a költségek már a 2,6 milliárd forintot is meghaladták. Az elmúlt évben ez naponta 4642 forint/fő összeget jelentett. Az illegális határátlépők a rendőrség számára csak 2015 januárjában 120 millió forintos többletkiadást jelentettek.

Fontos kiemelni, hogy az elfogott, tiltott határátlépést elkövető személyek egy részét, akik olyan válsággócból érkeztek, mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, valóban megilleti a nemzetközi védelem. De ha már Szíriáról beszélek, ha eredményes lesz a szárazföldi harc az Iszlám Állam ellen, akkor a jelenlegi terroristák lesznek a menekültek. Ezt érdemes átgondolni, tisztelt képviselőtársaim. A kormány többek között uniós források felhasználásával is biztosítja, hogy a védelmet igénylőket a lehető leghamarabb azonosítsa a menekültügyi hatóság, kérelmüket gyors és hatékony eljárásban elbírálva a szükséges védelemben részesítse őket.

A jövőben még határozottabban érvényesíteni kívánjuk az illegális migráció elleni fellépést, valamint a menekültügyi eljárásokkal való visszaélés megelőzését. Ennek érdekében a Belügyminisztérium levélben fordult az Európai Bizottság migrációért és belügyekért felelős biztosához, valamint a tagállami képviselőkhöz. A levélben gyakorlati együttműködést szorgalmaztunk és javasoltunk a migrációs, menekültügyi folyamatok kiváltó okainak a kibocsátó és származási országokban történő kezeléséről. A nemzeti erőfeszítések mellett folyamatos a műveleti és stratégiai együttműködés a magyar, német, osztrák és szerb határrendészetért felelős hatóságok között. Ennek keretében 2015. február 6-án levélben kértük a Frontex ügynökség igazgatóját a magyar-szerb határra tervezett közös művelet azonnali megkezdésére, amely komoly tagállami jelenlétet biztosítana a magyar-szerb határon. Továbbra is szorgalmazzuk a többi nyugat-balkáni országgal, elsősorban Koszovóval folytatott együttműködés ösztönzését annak érdekében, hogy az illegális migráció ellen már az Unió határain kívül lépjünk fel.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet. Új szabályokat kell alkotnunk, amelyek szigorítanak mind az eljáráson, az ügyek hatékony lezárásának érdekében lerövidítik az ügymenetet. Ha Magyarország erőteljesen tud fellépni a megélhetési bevándorlók tömeges megjelenése ellen, akkor a Balkánon is világossá válik, hogy jogellenesen nem érdemes Magyarországra jönni. Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, Magyarország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, Magyarországnak nemzeti egyetértésre van szüksége ebben a kérdésben.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a kormány erőfeszítéseit, a magyar érdekek érvényesítését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)