Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió 2014. szeptember 26-án bejelentette az átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezmény, CETA, megkötését Kanadával. Ebben a nagy horderejű szabadkereskedelmi egyezményben, hasonlóan a készülő USA-EU szabadkereskedelmi egyezményhez, megtaláljuk a befektető állam vitarendezési mechanizmusát. Ez megnyithatja az utat Kanada, az EU és az uniós tagállamok elleni vállalati peres eljárások előtt, és mélyen alááshatja az állampolgárok és a környezet védelme érdekében tett erőfeszítéseket.

Ez a vitarendezési mechanizmus lehetőséget ad a külföldi vállalatoknak arra, hogy nemzetközi választottbíróságokon pereljék az országokat, ha azok olyan szabályokat hoznak, amelyek a profitjukat veszélyeztetik. A Kanada és az EU között bejelentett szabadkereskedelmi egyezmény az Unió gazdagabb országainak is kockázatot jelent, de tragikus következményekkel járhat Magyarország számára. A szabadkereskedelmi egyezmények jellemzően az erős gazdaságoknak kedveznek, míg a gyengébb országokban munkahelyek szűnnek meg, a helyben termelt hasznot külföldre viszik. Veszélybe kerülhetnek a magyar vállalatok és gazdák piacai, meggyengülhetnek az emberek egészségét, a természetet védő jogszabályok. Hogy csak egyetlen példát említsek: ha a CETA hatályba lép, kanadai befektetők rákényszeríthetik a román kormányra a cianidos technológiájú verespataki aranybánya engedélyezését.

Azt már tudjuk, hogy az USA-EU szabadkereskedelmi egyezményt zárt ajtók mögött, titkosan készítik elő, de sajnos hasonlóan jártak el a szeptemberben bejelentett Kanada-EU szabadkereskedelmi egyezménnyel is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan fordulhatott elő, hogy önök részt vettek a CETA előkészítésében, de a magyar parlamenttel, a magyar emberekkel semmilyen információt nem osztottak meg az egyezmény részleteiről? Kérem, nyilatkozzon, kész-e a magyar kormány arra, hogy elutasítsa a CETA ratifikálását. (Taps az LMP padsoraiból.)