Dr. Szakács László (MSZP)

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hullámzó minőségű vita a mai, én úgy gondolom, már azon is gondolkoztam, hogy mi, szocialisták vagyunk-e azok, akik a mexikói határon átmenekítünk vagy embercsempészünk, vagy fideszesek azok, akik a debreceni, pizzájukat ki nem fizető bevándorlók után futnak. Ez valahol érzékelhető probléma, valahol nem érzékelhető probléma; önök ezt a mai vitanappal mindenféleképpen érzékelhető problémává akarják tenni.

Azzal nincsen semmi baj, ha egy kormánypárt tematizálni akarja a politikai életet, csak én úgy gondolom, hogy most átmentek egy határon. Azért mentek át egy határon, mert eddig is ezt tették, hiszen nem olyan régen még itt csillogó vértben állt előttünk a rezsi, utána csillogó vértben előttünk állt az államadósság, visszafogott sikereket értünk el ezekben az ügyekben, de a politikai közbeszédet tema­tizálja a kormánypárt.

Most azért léptek át önök egy határt, mert amivel önök most tematizálnak, annak arca van, neve van, gyermeke van, családja van. Nem állítom, hogy mindjük jó szándékú, egyikünk sem tudja eldönteni. Ez egy teljesen szakmaiatlan vita. Vannak erre szakavatott szervek, amelyek előterjesztést, javaslatot tehettek volna, hogy hogyan lehet kezelni azt a menekültáradatot, amelyet várunk, látunk, tapasztalunk, azt elénk hozzák, azt megvitathatjuk, arról lehet vitatkozni. Szakma nélkül politikai vitanapot tartani, ahol hiszterizálni lehet, a másikat lehet szidni, és egyébként pedig közbeszédet is lehet tema­tizálni, azért nincsen értelme, mert hús-vér emberekről beszélünk.

Kezdődött ez akkor, amikor a párizsi merénylet után… ‑ és félreértés ne essék, mielőtt mindennel megvádolnak, hogy mennyire vagyok liberális. Nem, ha valaki kinyilvánítja a véleményét, azt nem szabad agyonlőni, üldözendő a terrorizmus ‑ elmegy Párizsba a miniszterelnökünk, és gondoljuk, hogy hátha csalódást okoz nekünk, kellemes csalódást: odamegy, tisztességgel fejet hajt az áldozatok mellett, kiáll azok mellett a jogok mellett, szabadságjogok mellett, amelyeket 25 éve azért még jobban ismert, mint ma. Ehelyett már megvan erre a kommunikációs varázslat, hogy akkor mostantól a bevándorlók állnak majd előttünk pajzsban, ellenük fogunk harcolni, és olyat mond a miniszterelnök, hogy nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között. Halkan mondom, őket a magyar törvények is védik, jelenleg tizenhármat. Hogy mondhat ilyet a miniszterelnök?!

Ha emellé még hozzátesszük azt, amit Staudt Gábor mondott, azzal részben egyet is lehet érteni, hogy vannak európai értékek, vannak európai értékek. (Dr. Staudt Gábor: Ne akarj nekem rosszat!) Nem akarok rosszat. (Közbeszólás: Majd kivizsgáljuk!) Van a római jog, van a katolikus értékrend, de van még egy, ami Európa értékrendjébe tartozik a XV-XVI. század óta: ezt humanizmusnak hívják.

(15.20)

Aki emberek ellen hisztériát keltett, azt Európában nem tűrték meg. Hozzanak ide előterjesztést, mondják meg, hogy hogyan legyen ezután, mik legyenek a szabályok és hol kell szigorítani, és akkor tudunk valamiről dönteni. A hisztériakeltést pedig azért hagyják abba, mert az látszik, hogy önök most csak egyetlenegy dolgot mértek meg, azt, hogy az előítéletesség ma Magyarországon a politikában jobban fizet.

Ezért csinálják ezt az egész napot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)