karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dunai Mónika (Fidesz)

2015-02-20 · 47. ülésnap · felszólalás · 11:51

napirendi pont: politikai vita lefolytatása V/2956 Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra

Szöveg8 481 karakter · 18 bekezdés · JSON

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bevándorlásról érkező adatok sokkolóak. Az év első 45 napján a hazánkban menedéket kérők száma elérte a tavalyinak több mint a felét. 23 ezernél is többen folyamodtak eddig ilyen kérelemmel a magyar hatóságokhoz. Ezek a számok azt mutatják, mind­annyiunknak felelősséggel kell foglalkoznunk a témával. Itt az Országgyűlésben, a magyar társadalom egészében és az Európai Unióban is.

Ismert tény: 2014-ben hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség, és Magyarországon volt a legnagyobb gazdasági növekedés ebben az évben, tehát tavaly. Ez azt mutatja, hogy Magyarország olyan hellyé válik, ahol biztató a kilátás a jövőre nézve. Bár jelentősen csökkentettük a munkanélküliséget, ám Magyarország nem képes arra még, hogy nagy számban hozzon létre munkahelyeket a hozzánk illegálisan érkező megélhetési bevándorlók számára. Magyarország nem képes arra, hogy nagy számban fogadjon megélhetési bevándorlókat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian felelősséggel tartozunk az itt élők iránt. Mindenkit, aki itt él, munkához szeretnénk juttatni, a családokat erősíteni, a szociális ellátórendszert szélesíteni. A kérdés az, és ebben számítunk a pártok, a társadalmi szervezetek és mindenekelőtt az itt élő emberek véleményére, hogy a valóban politikai üldözött menekülteken kívül ‑ hangsúlyozom: a valóban politikai üldözött menekülteken kívül ‑ költségvetésünk milyen erőig és milyen határig képes ellátni a hazai szociális ellátórendszerben a magyar felzárkóztatásra várókat és a hazánkban élő gazdasági bevándorlókat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán kevesen tudják önök között, hogy most, ezekben a percekben is milyen szociális és egészségügyi ellátást nyújtanak magyarországi szervezetek az itt élő menekültek számára.

(14.20)

Ezekből szeretnék felszólalásomban néhányat kiemelni. A menekültként vagy oltalmazottként elismert személy a menekültügyi hatósággal integrációs szerződést köthet. A menekült és az oltalmazott 2014. január 1-je után az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított legfeljebb 60 napig jogosult befogadóállomáson tartózkodni, ahol ellátást kap. A menekült és családja társadalmi beilleszkedését a családsegítő szolgálat segíti. Az integrációs szerződés aláírását követően a bevándorló havi rendszerességgel folyósított integrációs támogatásra jogosult, amivel a gondozási tervben kitűzött célok megvalósítása érdekében kell gazdálkodnia.

(Schmuck Erzsébetet a jegyzői székben Gúr Nándor váltja fel.)

Nem árt most ideidézni a Ház falai közé, hogy milyen összegű integrációs támogatást nyújtunk ma is a hozzánk érkezőknek, a bevándorlóknak. A menekült az integrációs szerződés ideje alatt a menekültügyi hatóság határozata alapján jogosult integrációs támogatásra. A támogatás összege hathavonta csökken, és különbözik egyedülálló, illetve családos személy esetén.

És akkor most nézzük a számokat! Először nézzük az egyedülálló személyeket! Az első félévben 90 ezer forintot kap havonta, a második félévben 67 500 forintot havonta, a második év első felében 45 ezer forintot havonta, és az utolsó, a negyedik félévben pedig 22 500 forintot kap havonta. Ők az egyedülálló személyek.

Nézzük, hogy mennyi támogatást nyújtunk a szerződés keretében a családosoknak! Családosok esetében nagykorú személy után havi 85 ezer forintot kap a felnőtt az első félévben, a második félévben 63 750 forintot havonta, a harmadik félévben 42 500 forintot havonta, a negyedik félévben pedig 21 250 forintot havonta. A kiskorúak után ‑ családokról beszélünk ‑ pedig további összegekkel támogatjuk támogatási szerződés alapján az itt élő bevándorlókat. Kiskorú személy után az első félévben 25 ezer forint támogatást nyújtunk, a második félévben 18 750 forint támogatást havonta, a második év első félévében 12 500 forintot havonta, a negyedik félévben 6250 forintot havonta. Természetesen maximalizálva van ez az összeg, egy család esetében nem haladhatja meg a 215 ezer forintot családonként ez a támogatás.

Hangsúlyozom, ezt az ellátást mi magyarok a magyar költségvetésből és a magyar adófizetők pénzéből nyújtjuk a bevándorlóknak, ma még tekintet nélkül arra, hogy valaki gazdasági okokból jön hazánkba vagy valóban politikai menedékjogot kér, e tekintetben nincsen különbség.

Ma már esett szó az egészségügyi ellátások egy bizonyos részéről, ezt még szeretném néhány gondolattal kiegészíteni. Milyen egészségügyi ellátásban részesítjük a menekülteket? A Magyarországra érkező személyek a kérelemre induló idegenrendészeti eljárás jogerős lezárásáig, azaz, amíg az érintett személy nem kezdeményezte az eljárást, és nem is áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az egészségügyről szóló törvény rendelkezései irányadók rá, amely szerint a Magyarország területén tartózkodó minden személy részére ‑ annak jogállásától függetlenül ‑ biztosítani kell a következőket térítésmentesem. Hangsúlyozom, itt olyan emberekről van szó, akik lehet, hogy éppen csak öt perce lépték át a határt. Tehát mit kell térítésmentesen azonnal biztosítani? A járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltást, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, kötelező orvosi vizsgálatot, járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul, sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

A menekültet törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése esetén ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a magyar állampolgárokat. Az elismerését kérő menekült és oltalmazott, amennyiben nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre, a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre, a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre, a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásáig, illetve állapota stabilizálásáig a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre, továbbá az orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközökre, annak javítására, sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, terhesgondozásra, szülészeti ellátásra, és még sorolhatnám hosszasan, hogy milyen egészségügyi ellátást biztosítunk, merthogy minden ember, aki Magyarország területén van, gondoskodást igényel, és gondoskodunk is róla.

A menekültként, illetve oltalmazottként elismert személy, ha nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig egészségügyi ellátásra jogosult. Az egy év leteltét követően a belföldiséggel rendelkező menekültekre az általános társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még sok számot és ellátási formát sorolhatnék itt, de azt gondolom, hogy elég lesz ez a néhány adat arra, hogy érzékeltessem, hogy ha a jelen jogi környezetben, a jelenlegi szabályozási keretek között fogadjuk és látjuk el a Magyarországra érkező menekülteket, azt nem figyelve, hogy gazdasági bevándorlókról van szó, vagy pedig politikai menedékjogot kérőkről van szó, akkor nagyon rövid időn belül a hónapok alatt ideérkező tízezrek, akár százezrek olyan helyzetet tudnak előidézni, hogy nem tudjuk tartani az idei költségvetésünket.

A kérdés alapvetően az, hogy átcsoportosítsunk-e a magyar adófizetők pénzéből, az itt élő adófizetők forintjaiból áldozzunk-e többet a hozzánk megélhetési céllal érkező bevándorlókra, akik ‑ még egyszer hangsúlyozom én magam is ‑ illegálisan érkeznek az országba.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitában elhangzott álláspontokat, amelyek érdemiek voltak ‑ ilyenek is akadtak szép számban ‑, kérem, hogy felelősen vessük össze, és elfogulatlanul, pártállásra való tekintet nélkül mérlegeljük. Hallgassunk meg minden magyar embert a következő hetekben, hónapokban, és kérem, azután alakítsunk ki egy közös nemzeti álláspontot bevándorláspolitikánkban. Fontos, hogy ezt a kérdést gyorsan, mindenféle késlekedés és haladék nélkül kezeljük, orvosoljuk. Ebben kérem az önök segítségét.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dunai Mónika — 2015-02-20, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/47-138.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-47-138,
  title = {Dunai Mónika — 2015-02-20, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/47-138.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}