Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Pár dolog felmerült még bennem kérdésként, és újfent megköszönném, ha államtitkár úr esetleg a párbeszédben részt venne, mert nagyon félek attól, hogy majd zárszóban akarja elmondani a reakciókat, mikor már nem lesz módunk reagálni. Jó lenne, ha ezt elkerülnénk, mert nem ez a korrekt párbeszéd módja.

Bencsik képviselő úr viszonylag konkrét adatokat mondott az energiafogyasztás növekedéséről, illetve a termelés csökkenéséről. Ez nagyon-nagyon fontos kérdéseket vetett fel bennem, ami által szintén érdekes dilemmára jutottam. Ugyanis az bennem mindig a kérdés, hogy hogyan beszélhet akár a Fidesz, akár a Jobbik az energiaigény kielégítéséről és az energiaszükségletről, amikor azt sem tudjuk, hogy mennyi az pontosan. Azt tudjuk, hogy mennyi idáig. Azt tudjuk, hogy mennyi volt 2013-ban. De hogyan tudhatnánk azt, hogy mi lenne akkor, ha az LMP által kínált úttal, azzal a választással élnénk, hogy minden magyarországi vidéki családi házat leszigetelünk és energiahatékonyabbá teszünk. Ha az összes nyílászárót lecseréljük, ha az épületgépészeti fejlesztéseket megtesszük, hogy a közvilágítást mindenütt átalakítjuk ledesre, ha a közintézmények energiahatékonysági korszerűsítését megtesszük, és ezt a teljes magyar vidéki társadalomban megvalósítjuk, hogyan tudhatnánk azt, hogy akkor hogyan alakul az energiaigény. Egyetlen számítás sem tudja ezt számolni, és egyetlen számítás nem tudja azt felmérni, hogy mi a valós energiaigénye az országnak egy olyan úton, amit mi kínáltunk volna a magyar társadalomnak, és amiről szerettük volna, hogy önök a magyar társadalomtól kapott nagyon magas felhatalmazással, a kétharmadjukkal szintén képviseljenek.

Azt szeretnénk, ha az energiaigényről beszélünk, akkor először vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet az energiaigényt csökkenteni. Megint Bencsik képviselő úr felszólalására utalok vissza, amikor azt a mondatot mondta, amit az LMP is az elmúlt egy évben gyakorlatilag folyamatosan képviselt: az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája. Remélem, jól és szó szerint írtam le ezt a mondatot. De pont a Fidesz bizonyítja azt, hogy van, mégpedig az energiafelhasználás csökkentésének az alternatívája Paks, amikor még többet akarok termelni, és nem azt akarom elérni, hogy csökkenjen a felhasználás.

Meg kell nézni az európai mutatókat, hogy Magyarország hogyan teljesített az energiahatékonysági kérdésekben. Nézzük meg, hogy hogyan estünk vissza abban a tekintetben, hogy energiahatékonysággal és energiamegtakarítási fejlesztésekkel ezt hogyan valósítsuk meg a magyar társadalomban mindenütt. Azért fontos az, amikor szó esik a munkahelyteremtésről, általában a vidékről meg a munkahelyekről, mert ha ezen az úton elindulnánk, akkor gyakorlatilag nem egy centralizált helyű fejlesztést valósítanánk meg, hanem szerte az országban mindenütt történhetne fejlesztés, minden egyes tüzépnél lenne forgalom, minden egyes helyi építési vállalkozásnál lenne lehetősége annak, hogy ha helyben a családi házak ‑ mindannyian ismerik vidéki képviselőként a vidéki Magyarországot, ahol a hagyományos kockaházak és nem a lakások, nem a tömbházak meg garzonok uralják a térségeket ‑, tehát ha az egymás melletti családi házak sokaságát próbálnánk meg átalakítani, akkor milyen lenne az energiaigényünk. Erre jelen pillanatban nem tudnak választ adni.

Amikor elkezdünk gondolkozni azon, hogy milyen paksi fejlesztésre van szükség, hány új reaktorra lenne szükség, nos, ezt kellett volna megelőznie annak, hogy először ezt megtegyük szerte az országban, minden egyes önkormányzatnak biztosítsuk a lehetőséget arra, hogy az összes közintézményét átalakítsa. Biztosítsuk a háztartásoknak annak a lehetőségét, hogy a régi Szaratov hűtőszekrényt le tudja cserélni nem már pusztán B-s meg C-s, hanem A plusz, plusz, plusz, nem tudom milyen előjelű háztartási gépekre, amik az energiahatékonyságot szolgálják. Ezt nem tettük meg, ez a lépés maradt ki, és ezért nem ismerjük valójában azt, hogy milyen lenne a reális energiaigény Magyarországon.

S még egy nagyon fontos dolog; államtitkár úr is a felvezető mondatában utalt az ipar és az iparfejlesztés energiaigényére. Ez nyilvánvalóan nagyon-nagyon fontos dolog, csak stratégiai kérdés az, hogy egy kormány milyen ipari fejlesztést és milyen munkahely-teremtési stratégiát kíván megvalósítani a társadalomban. Ugyanis az egy húsz évvel ezelőtti tendencia, hogy a gazdaságfejlesztés és az energiafelhasználás kéz a kézben jár együtt és egyenesen emelkedik. Nem így van ma már. Ma már a gazdaságfejlesztésnek számos alternatívája van, hogy ne járjon energiafelhasználási növekedéssel. Nyilvánvalóan vannak ágazatok, amelyek automatikusan ugyanezt vonják maguk után, de Magyarországnak a természeti adottságaiból adódóan meglenne a lehetősége arra, hogy ne ilyen úton induljon el, hanem olyan gazdasági fejlesztéssel, amivel nem jár egyenes arányban az energiaigény növekedése.

Ez az, amire azt várnánk, hogy a kormánynak legyen kompetens álláspontja. Mielőtt hozzákezd egy ilyenhez, először a pénzt arra használja, hogy felmérje az ország valós energiaigényét, hogy milyen lesz húsz év múlva, amikor már minden ledes lesz, és minden mindenütt még energiahatékonyabb lesz, és meglesz a fejlesztése a családi házaknak is, hogy esetleg családi modellenként tanyagazdaságokban, farmergazdaságokban még inkább kihasználjanak megújuló energiaforráson alapuló rendszereket, amiket nagyon-nagyon kicsi összegekkel, de az önök kormánya is támogat és segít egy-egy fejlesztéssel. Ha mindezt megtettük, akkor tudnánk azt, hogy mire van szükségünk.

(17.00)

Akkor lehetne válaszút elé érkezni, hogy majd azt az energiaigényt, amit kaptunk, hogyan lehet biztosítani. És ezt túllépve jött ez az egész. Ha államtitkár úrnak az előbb föltettem két konkrét kérdést, nyugodtan felteszem ezt a kérdést is. Honnan fogjuk tudni azt, hogy ez valós igényekre reagál, amikor gyakorlatilag nem a jövőbeni igényekre reagál, pedig a jövőnek épül ez az egész, hanem a múltbeli igényekre reagál? Arra reagál, hogy milyen volt az energiaigényünk 2012-ben, 2013-ban vagy bármikor korábban. Ez az a háttere az egésznek, amit nem tudunk elfogadni.

Azt hiszem, Kepli Lajos képviselőtársam nem fog rám haragudni, ha ezt a pingpongozást abbahagyjuk a Jobbik meg az LMP között. Nem szeretnénk úgy pozicionálni magunkat, hogy az MSZP harcol a Fidesszel, mi meg itt egymással, ez véletlenül se tűnjön így. Nyilvánvalóan nem értünk egyet. Én gyakorlatilag reagáltam az ön által elmondottakra azért, hogy a magyar társadalom egyértelműen tudjon arról, hogy mik azok a komoly dolgok, amikben messzemenőkig nem értünk egyet. Mert ugyanígy nem értenénk egyet számos más kérdésben sem, ha előjöttek volna a vízerőművekkel vagy vízlépcsőkkel, vagy bármi mással. Mert azt gondoljuk, hogy az ország természeti adottságai az a keret, ahol az ország függetlenségét biztosítani kell minden szakterületen.

Ezt képviseljük következetesen. Ezt lehet, nem tudom, méregzöldségnek meg demagógiának nevezni, pedig pont ez a szemlélet, ami egy nemzetet függetlenné és önállóvá tesz, amit az LMP el szeretne érni. Ezért nem szeretném azt, hogy mi magunk folytassuk a vitát.

Államtitkár úrnak nagyon megköszönném, ha most reagálna, és lenne még lehetőségünk párbeszédre. Köszönöm szépen. (Dr. Szél Bernadett tapsol.)