{"cycle": 40, "id": "46-122", "date": "2015-02-18", "ulnap": 46, "seq": 122, "speaker": "Dr. Tóth Bertalan (MSZP)", "p_azon": "t025", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/2250 A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról", "iromany": "T/2250", "duration_s": 853, "position": null, "chars": 11525, "paragraphs": ["DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat elképesztő és vállalhatatlan, a korrupció melegágyává teszi a paksi beruházást. Amúgy is, már az előzmények is vállalhatatlanok, gondolok itt az Orbán-Putyin titkos paktumra, vagy arra, hogy a megvalósíthatósági, megvalósítási megállapodásokat a kormány titkosította, azok a mai napig a magyar közvélemény, a magyar emberek számára megismerhetetlenek.", "De mielőtt rátérnék a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseinek véleményezésére: érdeklődéssel hallgattam államtitkár úr és képviselőtársam felszólalását, hogy mégis hogyan tudják elmagyarázni az elmagyarázhatatlant; hogyan tudják előadni azt a rendelkezéssorozatot, ami teljes mértékben elbizonytalanítja a magyar embereket ezzel a beruházással kapcsolatban, és ahogy említettem az előbb, a korrupció melegágyává teszik a paksi bővítést. Önök a beruházás létjogosultságáról beszéltek, leginkább képviselőtársam, holott ez a törvényjavaslat nem erről szól, erről már a parlament vitatkozott, a pártok kifejtették az álláspontjukat, véleményüket. Tehát az az energetikai és gazdasági elemzés, amit itt hallhattunk, azt gondolom, távol áll ettől a törvényjavaslattól; nem véletlen, hogy 11 perc után tért rá a törvényjavaslatra képviselőtársam. Önök elterelik a figyelmet ezekkel a felszólalásokkal, ugyanis ez a törvényjavaslat sok részben arról szól, amit önök mondtak, de nagyobb részben pedig felháborító és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz.", "Kíváncsian vártam államtitkár úr felszólalását, hogy mit mond, hogyan magyarázza majd ezt a törvényjavaslatot, hiszen a saját szavaival is ellentmond, hiszen korábban egészen más álláspontot képviselt. És arra is kíváncsi voltam, hátha újra elszólja magát a magyar energetika ügyében, és megtudhatunk olyan információkat, amit egy ilyen helyzetben két napja tőle megtudtunk, hátha végre a titkokból is megismerhet valamit a magyar parlament és a magyar emberek.", "Képviselőtársam pedig, amit elmondott és levezetett, az tanulságos, és leginkább önök számára tanulságos, ahogy elmondta, hogy hogyan alakult a magyar közvélemény az elmúlt években, a közvélemény megítélése ezzel a beruházással kapcsolatban. Ha jól rögzítettem itt a számokat: 2010-ben 78, 2011-ben 73 százalék volt, aki támogatta a paksi bővítést, majd utána mondott egy olyan számot, hogy 2014. év elején reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy 52 százalék. Ugye, azért itt most már több mint 20-25 százalékos támogatottsági csökkenésről beszélhetünk. És a napokban jelent meg a Mediánnak egy felmérése, a Green Peace megrendelésére készítette, ami azt mutatta, hogy a magyarok többsége a megújuló energiát támogatja. És akkor valahol válasz is lehet arra, amit ön felvetett, hogy korábban ki milyen álláspontot képviselt ebben: ennek az ügynek a társadalmi támogatottsága elfogyott, képviselőtársam, nincs meg.", "A másik, hogy ennek mi az oka. Természetesen nagyon sok szakmai vita, szakmai konferencia foglalkozik azzal, hogy milyennek kellene lennie 2030 végére a magyar energiaellátásnak. Az Energiaklub, a Green Peace, a kormányzat, különböző szakmai szervezetek és pártok is ezzel kapcsolatban kifejtik az álláspontjukat. A legnagyobb probléma az, hogy ez a politikai rendszeren kívül történik. Önök sokszor hivatkoznak egy 2009-es országgyűlési határozatra, amelyet konszenzussal fogadott el a parlament, viszont ez a határozat azt javasolta, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése előtt, annak a döntésnek a meghozatala előtt széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésre van szükség. És itt térnék rá, hogy vajon miért fogy el a társadalmi támogatottság a projekt mögött. Azért, mert önök mindent titkosítanak. Titkosították a megvalósítási megállapodásokat, Orbán Viktor titokban kötötte meg Moszkvában az Orbán-Putyin-paktumot, majd később bizonyos részleteket nyilvánosságra hoztak, bizonyos részleteket pedig nem, például azokat a megvalósíthatósági tanulmányokat, amelyek ezt a megállapodást megalapozták, önök azt mondták, hogy ez létezik. Senki nem látta őket, sőt egy bírósági ítélet is azt rögzítette, hogy ezek a tanulmányok nem léteznek. Ha pedig léteznek, akkor önök ezt titkolják. Ez az oka annak, hogy elfogyott a társadalmi támogatottsága a projektnek.", "És akkor valóban rátérve a törvényjavaslatra. Önök elmondták, hogy két részből áll, viszont csak az egyik részt ismertették nagyobb terjedelemben, mert azt a részét, amely arról szól, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva megtagadható minden fővállalkozóhoz, alvállalkozóhoz, megrendelőhöz kötődő szerződésben szereplő adat, illetve megvalósíthatósági megállapodásokra vonatkozó szerződésben szereplő valamennyi adat kiadása; csak a bíróságok, hatóságok és az arra feljogosított szervek kérhetnek ki majd adatokat; a döntést megalapozó adatokat 15 évre titkosítják. Erről is szól ez a javaslat, ugye, erről nem nagyon hallottunk az államtitkári ismertetőben és a vezérszónoki felszólalásban.", "Ráadásul a közbeszerzési törvény hatálya alól kivonják ezt a beruházást: nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján zajló beszerzésnél, az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés alapján induló beruházásnál önök szerint nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt.", "(14.50)", "Államtitkár úr, engedje meg, hogy szembesítsem a saját szavaival, amit 2014. június 11-én elmondott, szó szerint fogom idézni.", "„Kérem tisztelettel, a hatályos magyar törvények alapján a beruházó, a Roszatom köteles közbeszerzési eljárásokon a beszállítókat kiválasztani, köteles ezeket a beszállítókat olyan módon kezelni, hogy az erre a fedezetkezelésre vonatkozó alvállalkozókat biztosító kormányrendeletnek megfelelően járjon el. Aki arra kíváncsi, hogy ki építi, ki a fővállalkozó, ki az, aki kint van a területen, és ki az alvállalkozó, azt a teljes nyilvánosság előtt meg tudja nézni. Tehát ezeket a dolgokat az építkezés, a beruházás, a konstrukció folyamán követni lehet, úgyhogy minden esélye megvan annak, hogy átlátható, világos és jó célt tudunk szolgálni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával ‑ nem a mostani, hanem az akkor tárgyalt törvényjavaslatról beszélt ‑, így a KDNP részéről az elfogadást javasolni tudom.”", "Ezt ön mondta. Ehhez képest most pedig ismertetett egy olyan törvényjavaslatot ‑ ön vállalta el ennek a bemutatását, és kéri a parlament támogatását ‑, ami szöges ellentétben áll az ön szavaival, kizárja a közbeszerzést, kizárja azt, hogy közérdekű adatigénylésből bárki megismerhesse, hogy ki építi ezt a beruházást, kik lesznek az alvállalkozói, milyen folyamatok zajlanak le.", "Itt utalok vissza arra, amit az elején mondtam, hogy hadd éljünk a gyanúperrel, hogy itt olyan folyamatok zajlódhatnak le, amik a korrupció melegágyává teszik vagy tehetik ezt a beruházást. Ezért sem bíznak a magyar emberek önökben ebben a kérdésben, és ezért fogyott el a Paksi Atomerőmű bővítése mögötti társadalmi támogatottság; ezért is. Nyilván ‑ ahogy említettem ‑ sok minden más szakmai érv is elhangzik, viszont önök elzárkóznak a vitától, elzárkóznak az egyeztetésektől, nem ülnek le a civil szervezetekkel, nem ülnek le a szakmai szervezetekkel, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák, és nem hajlandók meghallani a különböző civil szervezetek javaslatait.", "Ezenkívül az adatokhoz való hozzáférés korlátozásával kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is tett jelzést, mert önök elmulasztották ezt a javaslatot előzetesen velük egyeztetni, és van több olyan irányelv és nemzetközi kötelezettség is, ami ezt az önök javaslatát felülírhatja, például a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló EU-s irányelv, a 2003/4-es, illetve a környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről az ENSZ keretében elfogadott egyezmény, amely ezt szabályozza. Önök ezt most teljesen figyelmen kívül hagyják, és teljesen kizárják a közérdeklődésből a magyar embereket vagy bárkit, hogy ezeket az információkat megismerjék.", "Az információszabadságot az Alaptörvény alapjogként szabályozza, sőt, a közpénzekkel való gazdálkodással kapcsolatos adatokat is közérdekű adatoknak minősíti. Ennek ellenére ez a törvényjavaslat ezen alapjogok érvényesülését konkrét közérdekre vagy alapjogra való hivatkozás nélkül szűkíti. Ezért felvetődik az is, hogy ez a javaslatuk alaptörvény-ellenes.", "Ahogy említettem, az információs hivatal is tett észrevételt, mégpedig az az álláspontja, hogy akár folyamatban lévő közigazgatási eljárás során is egy esetleges adatigénylést teljesíteni kell az úgynevezett környezeti adatok vonatkozásában. Ez a javaslat ‑ ahogy mondtam ‑ az infotörvénnyel és az Alaptörvénnyel ellentétes, ellentétes az EU-irányelvvel, az ENSZ-egyezménnyel, ezeket figyelmen kívül hagyja.", "A választottbírósági eljárás kikötéséről hadd mondjak néhány gondolatot! Önök még az előző kormányzásuk elején nagy csinnadrattával bejelentették, hogy na, a választottbírósági eljárást a nemzeti vagyonnal kapcsolatos ügyekben teljesen kizárják, ez egy vállalhatatlan dolog, ha nemzeti vagyonról van szó, abban az esetben magyar bíróság döntsön, a választottbíróság, az gyanús, az ne szóljon bele ezekbe az ügyekbe. Ehhez képest mind a paksi megállapodás és feltételezéseink szerint a megvalósítási megállapodás is viszont olyan kikötést tartalmaz vagy tartalmazhat ‑ mert nem engedték, hogy megismerjük ezt a megállapodást ‑, ami választottbírósági eljárást köt ki. Itt olyan adatok ‑ amiket önök most 15 évre titkosítanak ‑ keletkeznek és jönnek létre, amelyek a vagyontörvény értelmében egyértelműen a nemzeti vagyon részét képezik. Ebben kötnek ki önök választottbírósági eljárást. Ezért feltételezésünk szerint, amennyiben szerepel ebben a megállapodásban vagy ezekben a megállapodásokban ez a kitétel ‑ nem tudjuk, mert titkos ‑, akkor az felveti azt is, hogy a szerződésnek ezen rendelkezései semmisek.", "Tehát elfogadhatatlan, vállalhatatlan az, amit önök ezzel a beruházással művelnek, kizárják a nyilvánosságot, megszüntetik a közbeszerzést, és akkor felvetik, hogy vajon miért nem támogatják ezt az ellenzéki pártok vagy azok a különböző szervezetek, amelyek tiltakoznak a beruházás ellen, és csodálkoznak azon, hogy a társadalmi támogatottsága megszűnik ennek a projektnek, ami nélkül, azt gondolom, ezt megvalósítani nem lehet és nem szabad.", "Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy igen, élünk a gyanúperrel, hiszen rengeteg példa van, gondolok itt az Egyesült Államok kitiltási ügyére, gondolok a MET Zrt. offshore gázüzleteire vagy akár Simicska Lajos volt fideszes főoligarcha ‑ ha lehet így nevezni ‑ kijelentéseire. Ezek mind-mind arra utalnak, hogy gyanús, amit önök művelnek állami, európai uniós beruházásoknál, ha pláne még titkosítanak is mindent, akkor ez a beruházás is rendkívül gyanús.", "Három módosító indítványt terjesztünk be Heringes Anita képviselőtársammal a törvényjavaslathoz. Mind a három arról szól, hogy nyilvános legyen az eljárás, megismerhetők legyenek a beruházással kapcsolatos információk, szűnjön meg a titkolózás, és ha ez a beruházás egyáltalán megvalósul, transzparensen történjen meg. Önök lesöpörték az asztalról azt a javaslatunkat, hogy legyen egy eseti bizottság pártok, civilek részvételével, amely felügyeli ezt a beruházást, nem fogadták el.", "Kérem, a módosító javaslatainkat támogassák, és akkor talán nem kell attól tartaniuk, hogy a magyar emberek nemhogy többsége, hanem egész közössége nem fogja támogatni ezt a beruházást, ezt a fejlesztést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Heringes Anita tapsol.)"]}