Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az említett kormányrendelet, amely a szakmaköri jegyzéket tartalmazza, lényegében önmagában nem értelmezhető. Az e fogalommal összefüggésbe hozható rendelet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján kerül kiadásra, és a célja az adott tanévre vonatkozó, állam által finanszírozandó iskolai szakképzésre vonatkozó beiskolázási keretek meghatározása megyénkénti bontásban. Ez az úgynevezett szakmaszerkezeti döntés, amely a munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Közvetlen célja, hogy a fenntartótól függetlenül egy iskola se kaphasson állami támogatást olyan képzésre, amire nincs szüksége a munkaerőpiacnak. A döntés a kormányrendelet mellékleteiben mintegy 40 darab, megyétől függően 4-től 40 oszlopig és 20-279 közötti sort tartalmazó táblázat, tehát egy igen terjedelmes rendelet.

A kormányrendelet megalapozásának céljából a szakképzés állam által támogatott tervezett képzési irányaira, beiskolázási keretszámaira a szakképzési törvényben rögzített szabályok alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek évente javaslatot csakúgy, mint az adott térségben jelentkező munkaerőhiány elkerülését, visszaszorítását célzó, szakiskolai ösztöndíjjal támogatott hiány-szakképe­sítések körére.

Tekintettel arra, hogy a megfogalmazott javaslatokat a gazdasági, munkaerő-piaci változásokhoz kell igazítani, a munkaerőhiány, illetve a túlképzés elkerülését célozzák, az egyes szakképesítések tekintetében több esetben évente változó magasabb vagy alacsonyabb támogatott keretszám kerül meghatározásra. Ezen változások mértéke, aránya azonban minden esetben a térségi szakképzési kapacitások, a szakképző iskolák profilja, befogadóképessége és a várható tanulólétszám figyelembevételével kerül rögzítésre, így nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy váratlanul, például az építőipari képzések helyett egyik évről a másikra tömegesen fémipari képzések fognak indulni.

A 2015-16-os tanévre vonatkozó tervezett irányok, keretszámok a társadalmi egyeztetés keretében már tavaly szeptemberben ismertté váltak. Azon szakképző intézmények számára, amelyek az előzetes egyeztetéshez képest kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert új szakmák indítására kaptak lehetőséget, a kormány a vonatkozó szabályok és a határidők ideiglenes módosításával megteremti a lehetőséget a felvételi eljárásba történő bekapcsolódásra és a kapott új képzési lehetőségek keretszámainak feltöltésére. Tehát a probléma megoldódik, amit ön felvetett.

(9.30)

Ehhez kapcsolódóan az érintett szakokra jelentkező tanulóknak is lehetőségük lesz az eredeti továbbtanulási szándékuk és jelentkezésük megváltoztatására. A megváltozott felvételi lehetőségekről, valamint az iskolák és a szülők ezzel összefüggő teendőiről a hét folyamán közzétett tájékoztató segíti az iskolákat; ezt elektronikus úton közvetlenül is megkapják, illetve megkapták. A napokban megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem okoz problémát a szakképző iskolák túlnyomó többsége esetében a kihirdetett képzési irányok és keretszámok változása. Azok ugyanis csak kismértékben módosultak, megyei összesítésben pedig a korábbiaknál kedvezőbb irányba változtak. (Dúró Dóra többször közbeszól.)

Több szakképző iskola viszont a társadalmi egyeztetésen megismert tervezettől eltérő, azt meghaladó mértékben, felesleges kockázatot vállalva tervezte meg a felvételi keretszámait, és fogadta a tanulók jelentkezését. A tanulókat azonban emiatt nem érheti hátrány, mert képzésük más, a jelentkezési lapjukon másodikként, harmadikként megjelölt szakképző intézményben megvalósulhat. Az állami és az egyházi fenntartású szakképző iskolák túlnyomó többségében ilyen probléma nem adódott.

Köszönöm, hogy meghallgatott. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)