{"cycle": 40, "id": "45-98", "date": "2015-02-16", "ulnap": 45, "seq": 98, "speaker": "Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)", "p_azon": "h040", "faction": "KDNP", "kind": "elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés", "role": null, "event": "Interpelláció megtárgyalása I/2341 Milyen lehetőségek nyílnak a felsőoktatás kutatási tevékenységének ösztönzésére?", "iromany": "I/2341", "duration_s": 177, "position": null, "chars": 2141, "paragraphs": ["DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gondolom, hogy államtitkár úr fog válaszolni.", "Az utóbbi években a kutatás-fejlesztési ráfordítások növekvő tendenciáját figyelhettük meg. 2013-ban már több mint 420 milliárd forintot fordítottunk a K+F területekre, amely a magyar GDP 1,44 százalékának felel meg. Ez az arány az elmúlt két évtized legmagasabb értéke is egyben, jól mutatja, hogy lassan beérnek a kormány K+F finanszírozásban elindított reformjai. A kormánynak többször említett célkitűzése, hogy az évtized végére a kutatás-fejlesztési ráfordításaink a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. Örvendetes ez a szándék, mert ezzel egyrészt megközelítjük a 2,3 százalékos EU-átlagot, másrészt a ráfordítások növekvő aránya hozzájárul egy olyan innovatív környezet kialakításához, amelyben a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, valamint az újszerű ötleteket megvalósító vállalkozások és a közszféra szervezetei egyaránt fejlődni és növekedni képesek, megfelelve a XXI. század támasztotta elvárásoknak.", "A K+F ráfordításokban bekövetkező fordulatot elsősorban a versenyszféra erősödő kutatási tevékenysége eredményezte. Építve kiváló tudásbázisunkra egyre több globális vállalat telepíti hazánkba a termelés mellett az innovációs tevékenységét is, 2013-ban a kormány által bevezetett kutatói járulékkedvezmény hatására pedig a magyar beszállítók és középvállalatok is egyre több kutatót foglalkoztathatnak.", "Ugyanakkor, míg a vállalkozási kutatóhelyeken a K+F ráfordítások emelkedtek az elmúlt években, addig a felsőoktatási szektorban inkább a stagnálás vagy még inkább csökkenés tapasztalható ezen a téren.", "Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány döntése értelmében a 2014-2020-as uniós költségvetési periódusban elérhető források 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a lehívható összeg 10 százaléka pedig kutatási-fejlesztési célra használható fel.", "A fentieket figyelembe véve kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogyan járul hozzá a kormány által tárgyalt felsőoktatási stratégia a tudásalapú és tudományalapú gazdasági növekedés előmozdításához. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}