Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én egy írásbeli kérdésemből idéznék, amelyet 2014. augusztus 27-én adtam be. A mindennapos testnevelést 2012-ben vezették be, a 2014-15. tanévben így már az 1-3., az 5-7., illetve a 9-11. osztályban lett kötelező a mindennapos testnevelés. Iskolai folyosókon lézengő izzadt gyerekek, matek helyett tornát tanító iskolák árulkodnak arról, hogy szinte megoldhatatlan nehézségek elé állította az iskolák nagy részét a mindennapos testnevelés.

2012-ben, a program bevezetése után az EMMI államtitkársága az ország 3184 iskolájának küldött kérdőívet, amire 1586 iskola válaszolt. A visszajelzések alapján az iskolák körülbelül negyedében jelent komoly, sok esetben megoldhatatlan problémát a mindennapos testnevelés, de az arány ennél rosszabb lehetett, mert sokan nem éltek a válaszadás lehetőségével.

(22.40)

A kutatás azon kérdésére, hogy milyen gyakorlati akadályokkal szembesültek a bevezetés során, az intézmények 58 százaléka válaszolta azt, hogy nincs elegendő tornaterem, illetve sportpálya, 457 iskolának egyáltalán nincs tornaterme, 157-nek pedig sportpályája sem. Az iskolák 30 százaléka mindezeken túl a megfelelő tornaeszköz és felszerelés hiányára panaszkodott, 12 százalékuknak a pedagógushiány, 2,4 százalékuknak pedig a pedagógusok nem megfelelő felkészültsége okozott gondokat. Más intézmények, például közeli sportcsarnokok, uszodák vagy művelődési házak segítségével csak az iskolák 51 százaléka tudott könnyíteni a gondjain, 49 százalékuknak erre nem volt semmilyen lehetősége.

A jelentés szerint nemcsak az a baj, hogy nincsenek tornatermek, hanem a megfelelő higiéniai körülményeket sem tudják mindenhol biztosítani. A törvény ugyanis megengedi az iskoláknak, hogy tornaterem híján az udvaron, a folyosón vagy akár a tantermekben tartsák meg a tanórákat, de a sportolásban megizzadt diákoknak ezekben az esetekben semmilyen lehetőségük nincs, hogy lemosakodjanak, és az öltözést is kényelmetlen megoldani. Ez 2012 után történt.

2014-ből, egy település önkormányzatának helyi újságjából szeretnék idézni: „Örömmel jelenthetem be a lakosságnak, hogy településünk új tornateremmel gazdagodhat. Az állami fenntartásba került oktatási intézményünkben a mindennapi testnevelés bevezetésével kapcsolatosan felmérésre került a testnevelésórák számának alakulása, illetve a jelenlegi tornaterem befogadóképessége. Ennek alapján vált szükségessé egy új tornaterem felépítése. Önkormányzatunknak számos előkészítő munkát kell a beruházás előtt elvégezni, így biztosítani kell az új tornaterem helyét. Igazán sok lehetőségünk nem volt a helykiválasztás szempontjából, figyelembe véve azt, hogy az a központban, illetve az oktatási intézményeink közelében legyen. A beruházás 100 százalékos állami támogatással és közreműködéssel történik, várható költsége 200 millió forint. A tornaterem 18-szor 30 méteres belső térrel épül, a hozzátartozó öltözőkkel, zuhanyzókkal és mosdókkal, és az előzetes tájékoztatások szerint ez évben el is készülhet. Településvezetőként meg kell köszönnöm ezt az állami szerepvállalást, bízva abban, hogy a megépítendő tornatermünk mind az oktatás, mind a település szolgálatában állva fontos épületünk lesz.” Ezt Sárrétudvari önkormányzata adta ki.

Azért olvastam ezt fel, mert nagyon örültem a körzetemben, hogy Sárrétudvariban tornaterem épül, csak az a pikantériája az ügynek, hogy ez a fide­szes országgyűlési képviselő településén épül, ahol Bodó Sándor lakik, és sehol máshol a térségünkben nem épül új tornaterem. Felháborítónak tartom azt, hogy Kaba lakossága több mint 30 éve küzd egy új tornaterem felépítéséért, és ezt a mai napig nem tudták megvalósítani. A múlt évben a költségvetéshez módosító indítványt adtam be, Kabának új tornaterem építésének lehetőségére. A fideszes többségű kormány leszavazta.

Azt gondolom, hogy ma Magyarországon a tornaterem-építésben is csak akkor tudunk sikereket elérni, ha egy körzetnek fideszes országgyűlési képviselője van. Ezért mondtam azt a kérdésemben, hogy a kabai gyerekek kevesebbet érnek a sárrétudvari gyerekeknél. Remélem, hogy ez az ügy előbb-utóbb meg fog oldódni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)