Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én Vágó Sebestyén képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni, az ő felszólalásához, illetve azt egy picit továbbgondolni. Ő már beszélt arról, hogy ezek a Magyarországra is bejövő multinacionális áruházláncok gyakorlatilag szinte minden európai uniós országban jelen vannak, és ezekben az országokban, ahol jelen vannak, ahhoz, hogy ők itt tudjanak terjeszkedni, működni, nyilván szükségük van a telekre, a felülépítményre, a berendezésre, a munkaerőre, a nyersanyagra és a többi. Ha megnézzük ezeket a kiadási szempontokat, mit fogunk látni? Azt fogjuk látni, hogy ezeknek a multinacionális áruházaknak nagyon megéri Magyarországra jönni, hiszen az európai uniós átlagtól minden sokkal olcsóbb, és ha itt vagyunk a munkaerőnél, akkor az pedig szinte a legolcsóbb, mert Magyarország szinte minden területen az Európai Unióban a leghátul kullog, a munkaerő ára is Magyarországon, és ez éppen eléggé nagy probléma. Tehát mindent sokkal olcsóbban kap meg.

És mit látunk? Azok a termékek, amelyek ezekben az áruházláncokban kaphatók, azok mind egyformák a magyarországi összes áruházban, de ha átmegyünk bármelyik országba, Görögországtól Dániáig szinte ugyanazokat a termékeket fogjuk megtalálni, még a csomagolása is ugyanaz lesz, legfeljebb a felirata lesz más, illetve még a felirata sem nagyon, mert amint látjuk, húsz nyelven is feliratozva vannak ezek a termékek mikrobetűkkel, amit sokszor el sem tudunk olvasni, legalábbis akinek nem tökéletes a szeme. És mit látunk? Aki jár gyakran más országokban, és ott is vásárol ugyanezekből a termékekből, azt látja, hogy ezek a termékek ott semmivel sem drágábbak, sőt sok esetben még olcsóbbak is, mint Magyarországon.

Akkor mi következik ebből? Amikor olcsóbb fenntartani, olcsóbb a munkaerő, olcsóbb volt a felépítés, drágább az áru, ami ott van. Ki nyer rajta? A multinacionális cégek nyernek rajta. Éppen a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, amely már felvetette és a programjában is előírta, hogy ehhez kíván ragaszkodni és ezt akarja megvalósítani, hogy Magyarországon a multinacionális kereskedelmi cégek, amelyek jelen vannak, azoknál szabjunk meg egy bizonyos minimálbért az ott dolgozók számára. Ez a minimálbér pedig nem a mindenkori magyar minimálbér lenne, hanem éppen azért, hogy az Európai Unió átlagárához közelítsük a magyarországi béreket, ezt első lépésként lehetne megtenni, hiszen látjuk az összegből, hogy van miből elvenni, van miből fizetni az alkalmazottakat, illetve azt is láttuk, hogy teljesen másként fizetik meg bizonyos multinacionális cégek a munkavállalókat, a munkabért. Ebből is látszik, hogy van mihez hozzányúlni, és ezért tette a Jobbik Magyarországért Mozgalom azt a javaslatot, hogy az európai uniós átlag, átlagfizetés, amely egy áruházláncnál van, annak a 80 százalékánál kevesebbet ne lehessen fizetni egy ott dolgozó magyarországi állampolgár számára.

Éppen hallhattuk Vágó Sebestyén képviselőtársamtól, aki elemezte, hogy például Angliában nettó fizetésben ötször akkora fizetés van egy multinacionális kereskedőláncnál, és amennyiben ennek körülbelül a 80 százaléka az európai uniós átlag, akkor annak a 80 százaléka, tehát az angliai fizetések 64 százaléka körüli összegre állna be Magyarországon egy bizonyos áruházláncnál a fizetés. Ez is önmagában annyit jelentene, hogy a mai szinthez képest 2,5-3-szoros fizetést tudnának kapni, és megindulna az a felzárkózási folyamat szépen lassan Magyarországon, amely eljuthatna oda, hogy Magyarországon is a bérek jelentősen megnövekednének. Hiszen azt látjuk, hogy már bizonyos országokban, amelyek Magyarországtól gazdaságilag korábban fejletlenebbek voltak, már ott is magasabbak a fizetések. Nemegyszer beszélgettünk itt ágazati kérdésekről, azt látjuk, hogy bizonyos ágazatokban az Európai Unióban a legkevesebb bért Magyarországon fizetik.

Felvetném még azt, amiről a szocialisták nem nagyon beszéltek, nagyon sajnálják az utcára kerülő dolgozókat, akik állítólag utcára kerülnek a vasárnapi nyitva tartás megszüntetésével; nagyon sok esetben azt a problémát is látjuk, és mi erre is tettünk korábban javaslatot, hogy ezekben az áruházláncokban és sok más helyen kölcsönzött munkaerő dolgozik, akinek tulajdonképpen nincsen jelentősége, tehát nem tud megharcolni a saját munkabéréért, hiszen jogviszonyban nem az áruházlánccal áll, hanem azzal a munkaerő-kölcsönző céggel, amely őt oda fogja küldeni.

(19.50)

Még egy kérdésem lenne, ami lehet, talán csak költői kérdés ebben az esetben: a Fidesz-KDNP a kétharmados többségével annyit emlegette azt, hogy nemzeti konzultációkat szervez azokban a kérdésekben, amelyek a társadalmat megmozgatják, a társadalmat jobbra-balra ellenzővé teszik, vagy pedig azt mondják, hogy igenis szeretnénk ezt. Talán ez egy olyan kérdés, amiben talán a leghasznosabb lett volna vagy nagyon hasznos lett volna nemzeti konzultációt tartani. Ennek talán lett volna eredménye, és akkor talán a kétharmad is tudott volna valamilyen álláspontra helyezkedni ebben a kérdésben, és mindannyiunknak könnyebbé tette volna a döntését ebben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)