{"cycle": 40, "id": "45-256", "date": "2015-02-16", "ulnap": 45, "seq": 256, "speaker": "Ikotity István (LMP)", "p_azon": "i731", "faction": "LMP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/2413 A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról", "iromany": "T/2413", "duration_s": 648, "position": null, "chars": 9400, "paragraphs": ["IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azok után, hogy a kisebbik kormánypárt javaslatára a kétharmad megszavazta a boltok vasárnapi nyitva tartásáról szóló törvényjavaslatot, a KDNP most azzal rukkolt elő, hogy aki vasárnap dolgozik, az kapjon több pénzt. A Szatmáry Krsitóf és Harrach Péter képviselők által jegyzett törvényjavaslat ugyanis nem szól másról, mint hogy a kiskereskedelemben 100 százalékos bérpótlékot kapjon az a munkavállaló, aki vasárnap dolgozik. A javaslat azt is rögzítené, hogy a munkavállalót vasárnap rendes munkaidőben való munkavégzésre legfeljebb havi két alkalommal lehessen kötelezni.", "A vasárnapi pótlék emelését és a vasárnapra eső munkanapok számának korlátozását az LMP természetesen támogatni tudja és fogja is, de ezt önmagában kevésnek tartjuk a munkavállalók helyzete szempontjából, emellett cinikusnak tartunk egy ilyen javaslatot a munkavállalói jogok szisztematikus letöréséhez eddig asszisztáló kereszténydemokrata párt részéről. Először arról beszélnék, miért gondolom, azt, hogy nem áll jól a KDNP-nek ez, és a kormánynak sem.", "A 2010-ben hatalomra került második Orbán-kormány egyik legemlékezetesebb lépése a kizsákmányolás törvénykönyvének az elfogadása volt. Orbán Viktor a válság kellős közepén, amikor éppen hogy a munkahelyek megőrzése, a munkavállalók szociális biztonságának növelése és kiszolgáltatottságuk csökkentése lett volna egy felelős kormány feladata, elengedte a dolgozók kezét. Cserbenhagyta a munkahelyüket féltő és állandó létbizonytalanságban élő dolgozókat és családjaikat, szétverte a szociális párbeszéd rendszerét, kiüresítette a sztrájkjogot, és letörte az egyéni és kollektív munkavállalói jogokat.", "Az ominózus munka törvénykönyve, ami ellen az LMP tiltakozott a leghangosabban annak idején, többek közt a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó könnyítéseket is tartalmazott, aminek nyilván a munkavállalók itták meg a levét. A régi munka törvénykönyve kimondta egyrészt, hogy a munkavállalót hetenként megillető két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ha valaki mégis dolgozott vasárnap, akkor 100 százalék bérpótlékra volt jogosult, vagy 50 százalékra, ha kapott egy plusz pihenőnapot.", "A Fidesz-KDNP-kormány által bevezetett szabályok szerint már csak havonta egy alkalommal kell biztosítani, hogy a pihenőnap vasárnapra essen. A bérpótlékra vonatkozó szabályt pedig felpuhították azzal, hogy vasárnapi munkavégzés esetén már csak 50 százalék bérpótlék jár. A kormány tehát az új munkajogi szabályokkal kifejezetten ösztönözte a vasárnapi munkavégzést, az azzal kapcsolatos munkáltatói terhek csökkentésén keresztül. Az új munka törvénykönyve hatása általánosságban az lett, hogy nőtt a dolgozók munkaideje, miközben fizetésük ugyanazon munkáért csökkent. A kormány nyíltan kimondta, hogy a cél a jogszabály gyakorlathoz igazítása és a munkáltatói kötelességek csökkentése a munkavállalók rovására. A munkaidőt növelte mesterségesen az az új szabály, amelynek értelmében a munkaközi szünet már nem a munkaidő része. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 8 órás munka esetén évente plusz 11 napot kell dolgozni. Számos eset van arra, hogy a munkavállalók ezzel a lehetőséggel éltek is, és szombaton dolgozták le az összegyűlt 20 perc szüneteket.", "A munkaidő növekedése mellett csökkentek a fizetések is. Csökkent bizonyos munkavállalói csoportok nominálbére a műszakpótlékok megváltozása, a délutáni műszakpótlék eltörlése miatt. A bérek azonban csökkenhettek az immár kifizetetlen túlórák miatt is, aminek egyik oka lehetett a munkaidőkeret egyoldalú bevezetése vagy az éves munkaidőalap növekedése. A munka törvénykönyve számos jogszabályi lehetőséget, kiskaput hagyott a munkáltatóknak arra, hogy ugyanazon munkáért a munkaidő-beosztás, a munkarend megváltoztatásán keresztül kevesebbet kelljen fizetnie. Márpedig, ha ebben a gazdasági helyzetben a munkáltató csökkenteni akarja a kiadásait, megtalálja változatos módjait a kiadások csökkentésének a jogszabály adta keretek között is. Ha pedig emiatt rosszabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók, akkor ez egyértelműen ennek a kormánynak köszönhető.", "Azért is cinikus a KDNP-s képviselők javaslata, hiszen éppen ők voltak a vasárnapi zárva tartás értelmi szerzői. Paradox módon a KDNP és az őket támogató kormány úgy akarja megadni a magasabb pótlékot a vasárnap dolgozóknak, hogy közben évi öt alkalmat leszámítva megtiltja a vasárnapi munkavégzést. A 100 százalékos vasárnapi pótléknak éppen a vasárnapi zárva tartás alternatívájaként lehetett volna értelme.", "Ha valóban a dolgozók érdekeit tartotta volna szem előtt a kormány, akkor úgy is korlátozhatta volna a vasárnapi munkavégzést, amivel a dolgozók is jól jártak volna. A bérpótlék megduplázását és a vasárnapi munka önkéntes nyilatkozathoz kötését több szakszervezet is felvetette, de ezt érdemi megfontolás nélkül lesöpörte a kormány, pedig értelmes felvetés lehetett volna egy olyan vitában, amely a kereskedelemben dolgozók helyzetének javításáról szólt volna. A bérpótlék növelése most sovány vigasz azoknak, akiknek a vasárnapi zárva tartás miatt csökken a jövedelmük. A kiesés kompenzálására teljesen alkalmatlan a megemelt bérpótlék, az ugyanis csak pár alkalommal jár nekik az évben. Azoknak pedig nemhogy nem vigasz a magasabb bérpótlék, hanem úgymond, halottnak a csók, akik a vasárnapi zárva tartás miatt veszítik vagy veszítették el az állásukat.", "Mára már senki nem vitatja és a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte, hogy a zárva tartás igenis elbocsátásokkal fog járni, vita csak annak mértékében van. Megfigyelhető az is, hogy a kereskedelmi vállalatok a vasárnapi zárva tartásra hivatkozva jelentik be tömeges leépítéseiket. Függetlenül attól, hogy milyen valódi ok áll az elbocsátások hátterében, a vasárnapi zárva tartás egy hivatkozási alap lett, amelynek hatására a vállalatok is bátran hozzák meg leépítési döntéseiket, sőt a béremelések elmaradásának indokaként is megjelenik a vasárnapi zárva tartásra való hivatkozás, ami világosan mutatja, hogy a vasárnapi zárva tartás már a bevezetése előtt rengeteg kárt okoz az embereknek.", "A KDNP-s képviselők által benyújtott javaslatot tehát támogatni fogja az LMP, de önmagában ezt a lépést egy szépségtapasznak tartjuk, ami édeskevés a dolgozók helyzete szempontjából. A munkavállalók helyzetét érdemben javítani képes lépésekre lenne szükség, amitől mereven elzárkózik a kormány. Néhány pontban összefoglalnám ezt, egészen pontosan öt pontban.", "A legfontosabb a bérrendezés lenne, ami nem halogatható tovább. A kereskedelemben bruttó 120 ezer forint körüli az átlagkereset, ami nagyon alacsony, megélni nem lehet belőle, ennek ellenére az alacsony keresetűeket hátrányosan érintő egykulcsos adóhoz ragaszkodik a kormány, pedig csak az alacsony keresetűek terheinek csökkentésével lehetne jelentős nettó béremelést elérni. A hosszú távú felzárkózásról a kormány és a munkavállalók hallani sem akarnak, ezt mutatták a tavalyi bértárgyalások is, márpedig a 2015. évre szóló 3-4 százalékos bérajánlás és a 3,4 százalékos minimálbér-emelés gyakorlatilag érzékelhetetlen béremelkedést jelent a dolgozóknak. A minimálbér jelenleg még a létminimum 80 százalékát sem éri el, emellett esélye sincs a munkavállalónak, hogy heti ötnapi munkából rendesen megéljen. Ha ez így folytatódik, csak tovább fog nőni a dolgozói szegénység.", "Második pontban azt javasoljuk, hogy meg kell találni a szociális párbeszéd új, működőképes formáit, létre kell hozni az érdekegyeztetés új rendszerét.", "(19.20)", "Emellett olyan jogszabály-alkotási tempóra van szükség, ami időt hagy egy-egy lépés előkészítésének, a munka világának szereplőivel való egyeztetésnek. Amíg nincs szociális párbeszéd, addig nem tekinti a kormány partnernek a munkavállalókat és a munkáltatókat. Addig nincs értelme az olyan üres gesztusoknak sem, mint amilyen ez a javaslat.", "Harmadik pontként felül kell vizsgálni a munka törvénykönyvét a szociális partnerek bevonásával. Erre vonatkozóan volt egy ígérete a kormánynak tavaly év végén a szakszervezetekkel kötött megállapodásban, de a mai napig nem kezdődtek meg a tárgyalások.", "Negyedik pontként a dolgozóknak vissza kell adni a sztrájkhoz való jogot. Olyan sztrájktörvényt kell alkotni, amely nem üresíti ki a sztrájkjogot, mint azt tette 2011-ben az egyéni képviselői indítvánnyal keresztülvert sztrájktörvény-módosítás. A törvény jelenleg teljesíthetetlen feltételekhez köti a sztrájkjogot. A módosítás óta kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában lehet sztrájkolni a közszolgáltatóknál, ennek hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után lehet csak szó munkabeszüntetésről. A bíróság a legtöbb esetben elutasítja a kérelmeket, így a dolgozóknak nincs lehetőségük jogszerű sztrájkra.", "És ötödik, utolsó pontként meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzéseket is. Miközben évről évre növekszik a munkaügyi jogsértések száma, egyre csökken az ellenőrzés alá vont munkaadók száma, egyre kevesebb a munkaügyi ellenőr. A Munkaügyi Hivatal legutóbbi jelentése szerint a 2014 első háromnegyed évében végzett ellenőrzés tapasztalatai szerint a foglalkoztatók 69 százalékánál és a foglalkoztatottak 70 százalékánál tapasztaltak munkaügyi jogsértéseket. Egy éve ezek a mutatók 67 százalékon álltak. A számok tehát brutálisak, hiányzik a valódi politikai akarat a munkaügyi jogsértések felszámolására.", "Köszönöm szépen a figyelmet."]}