Harrach Péter (KDNP)

HARRACH PÉTER (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, úgy tájékoztattak engem, hogy nagy munkakedvet gyakorol a parlament, és időben kerül sor ennek az előterjesztésnek az ismertetésére, de idő előtt történt ez meg, elnézést kérek ezért.

A benyújtott törvényjavaslat mindössze három paragrafusból áll, ebből is kettő érdemi, ezért úgy gondolom, hogy a 30 perc kihasználása talán túlzott önbizalomról tenne tanúságot, ezért megpróbálom röviden összefoglalni.

Természetesen előzménye is volt ennek a törvényjavaslatnak, amiről a címe is szól, hogy a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szól az, amihez kapcsolódik. Az Országgyűlés ’14. december 16-ai ülésnapján fogadta el, és március 15-én lép majd hatályba. Azt a törvényt az a szándék vezérelte, hogy senkit se lehessen akarata ellenére vasárnap munkavégzésre kényszeríteni, hanem a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen.

Első lépésként a kiskereskedelmi szektorban sikerült a vasárnapi munkavégzést korlátok közé szorítani. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkavállalók érdekét tartottuk szem előtt a szabályozás elfogadásakor. A kereskedelmet, amely a nemzetgazdaság húzóágazata, csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza az elfogadott jogszabály. Fontos célkitűzése volt a javaslatnak, hogy nem kívánta korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységek, és az egyébként tiltott időszakban az üzlet tulajdonosa, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet. Kivételt képez több olyan, a lakossági igényeket kielégítő szolgáltatás, mint például a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenység, turisztikai szolgáltatási tevékenység, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység, vendéglátás és a világörökségi területen található üzletek.

De térjünk rá a jelen törvényjavaslatra, amely a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt javasolja módosítani azzal a céllal, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára vasárnapi munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlékot biztosítson. Jelenleg a munka törvénykönyve 140. § (1) bekezdése alapján vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék, vasárnapi pótlék jár. A hatályos munka törvénykönyve alapján a munkavállalót 100 százalék bérpótlék a munkaszüneti napokon történő munkavégzés esetén illeti meg. A jogszabály szerint a munkaszüneti napok: január 1-je, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, december 25-e és 26-a, de húsvét- és pünkösdvasárnapra szintén 100 százalékos bérpótlék jár.

A benyújtott törvényjavaslat összhangban van a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényjavaslattal, amelynek célja, hogy a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentve korlátozza a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét.

(18.50)

Azokban az esetekben viszont, amikor a jogszabály megteremti vagy megengedi a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kiskereskedelemben is, például adventi időszakban, szükséges, hogy a vasárnap munkát végzők a jelenleginél sokkal nagyobb bérpótlékot kapjanak.

Ennek a célnak a megvalósítását szolgálja ez a törvényjavaslat. Emellett biztosítani kívánja, hogy egy naptári hónapban legfeljebb két vasárnap ezen munkavállalók számára munkavégzést lehessen előírni. Ez lenne az, ami minket ennek a rövid törvénymódosításnak a beterjesztésére késztetett, és erről várom a különböző frakciók véleményét. Köszönöm szépen.