Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség 2010 óta azon dolgozik, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekre végleges megoldást találjon, és ezeket a hiteleket kivezesse a piacról. Február 1-jétől a devizahitelek forintosítása hatályos, az átváltási árfolyamot a jogszabályok svájci frank esetében 256 forint 47 fillérben, az eurónál 308 forint 97 fillérben és a japán jennél 2 forint 16 filléres árfolyamon határozta meg.

Szintén a hónap elején lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény, amely szigorú feltételekhez köti az egyoldalú kamatköltség- és díjemeléseket. A svájci jegybanknak azon döntése, hogy a frank árfolyamát nem védik a felértékelődés ellen, kézzelfoghatóvá tette, hogy az árfolyamkockázat nem pusztán egy absztrakt közgazdasági, pénzügyi fogalom, hanem egy valós fenyegetés. A forintosítás 500 ezer hitelszerződést érint, teljes állománya 2014 végén mintegy 3500 milliárd forintot tett ki. Egy átlagos teljesítő jelzálogadós havi törlesztőrészlete a problémarendezés előtt 78 ezer forint volt, ami az elszámolás után 25-30 százalékkal, vagyis több mint 20 ezer forinttal csökken. Január hónapban 310 forint fölé emelkedett a svájci frank árfolyama. Néhány nap alatt eltűnhetett volna a kormány által kiharcolt kedvezmény több mint fele. 20 százalékos gyengülés önmagában 13 ezer forinttal emelte volna vissza egy átlagos teljesítő svájcifrank-adós törlesztőrészletét. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a forintosítás miatt ennyit „nyertek” havonta az érintett háztartások, ha a frank felértékelődése tartós marad. A magyar kormány időben lépett, és ennek látjuk a gyümölcsét. Más országok állampolgárai azonban nem voltak ilyen szerencsések, ők most a magyarországihoz hasonló szabályozás bevezetését követelik kormányaiktól.

A fentiek fényében kérdezem miniszter urat, mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest. Várom megtisztelő válaszát.