karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Glattfelder Béla

2014-12-23 · 44. ülésnap · felszólalás · 3:20 · Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

napirendi pont: bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája T/2086 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról

felszólalás: Rendes hozzászólás a tárgyalt ügyhöz — ez az alapeset.

Szöveg2 803 karakter · 9 bekezdés · JSON

GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyek, Urak! A törvényjavaslat tartalmazott egy passzust, amelyik alapvetően azt tartalmazta, hogy kereskedelmi vállalatok két évnél hosszabb időn keresztül veszteségesen ne működhessenek.

Ennek a javaslatnak az alapvető célja az volt, hogy ne alakulhassanak ki monopóliumok, mert ha monopóliumok alakulnak ki, akkor nyilvánvalóan annak az a következménye, hogy azok vissza tudnak élni a gazdasági erőfölényükkel, és hosszabb távon ez egész biztos, hogy drágább élelmiszerhez fog vezetni. Tehát a törvényjavaslat ezen passzusának az eredeti célkitűzése a vásárlók érdekeinek a védelme volt, vagyis hogy az emberek hosszabb távon olcsóbban jussanak napi kereskedelmi cikkekhez.

A köztársasági elnök urat valóban köszönet illeti azért, mert foglalkozott ezzel a törvénnyel, és amiért az észrevételeit a parlamentnek megküldte. A köztársasági elnök két különböző kérdéssel foglalkozott. Az egyiknek semmilyen európai uniós vonatkozása nincsen. A köztársasági elnök azt fejtette ki, hogy a hatálybalépésre vonatkozó részek ezzel a bizonyos kétéves veszteséges működési tilalommal kapcsolatban nem egyértelműek, ezért a törvényjavaslat ‑ amit a Törvényalkotási bizottság előkészített ‑ egy lényegesen érthetőbb, magyarázatra nem szoruló hatálybalépési rendelkezésre tesz javaslatot. És hadd jegyezzem meg, hogy azt az előnyt is tartalmazza, hogy egy évvel korábban fog ennek köszönhetően hatályba lépni a törvény, vagyis egy évvel korábban következik be a veszteséges működésre vonatkozó tilalom.

A köztársasági elnök második észrevétele egy európai uniós jogi észrevételt tartalmaz, és alapvetően arról szól, hogy nem lehet megkülönböztetni a külföldi és a hazai vállalkozásokat, mint ahogy egyébként külföldi és hazai magánszemélyeket sem lehet megkülönböztetni. Ennek a gyanúját vetette föl az, hogy nagyon magasan, 50 milliárd forintos értéken volt meghatározva az az árbevételkorlát, a nettó árbevételkorlát, ami fölött a törvényt alkalmazni kellett volna a veszteséges működés tilalma elbírálása szempontjából.

A most tárgyalt javaslat ezt az értéket kevesebb mint egyharmadára csökkenti, és ennek az az előnye egyébként, és az a célja, hogy jelentős mértékben kiszélesítse azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyekre vonatkozóan a veszteséges működés tilalmát alkalmazni kell. Tehát ilyen értelemben ez nemcsak segíti az európai uniós jogi előírásoknak való megfelelést, de egyébként előnyös is, mert többek esetében kell majd a veszteséges tilalomra vonatkozó szabályozást alkalmazni.

Ezekből a megfontolásokból a kormány a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.30)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Glattfelder Béla — 2014-12-23, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/44-82.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-44-82,
  title = {Glattfelder Béla — 2014-12-23, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/44-82.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}