{"cycle": 40, "id": "44-78", "date": "2014-12-23", "ulnap": 44, "seq": 78, "speaker": "Dr. Lukács László György (Jobbik)", "p_azon": "l042", "faction": "Jobbik", "kind": "Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése", "role": null, "event": "bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája T/2086 A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról", "iromany": "T/2086", "duration_s": 194, "position": null, "chars": 3289, "paragraphs": ["DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az előbb hallottuk, a Törvényalkotási bizottság ma reggeli ülésén a bizottság megtárgyalta a kereskedelemről szóló törvény módosításával érintett passzusokat, illetve a Törvényalkotási bizottság ahhoz fűzött módosító javaslatát. Hogy lefordítsam Vas Imre képviselőtársamat magyar nyelvre, gyakorlatilag arról volt szó, és a köztársasági elnök úr olyan levelet küldött, amelyben kifejezetten a már elfogadott törvénymódosításnak az európai uniós szerződéssel, illetve európai uniós bírósági joggyakorlattal kapcsolatos, mondjuk úgy, nehéz viszonyát taglalta.", "(14.20)", "Lényegében arról szólt ez a levél, és lényegében a köztársasági elnök úr azt mondta el, hogy európai uniós szerződésellenes, illetve a joggyakorlatnak egyáltalán nem megfelelő. Itt utalt többek között olyan ügyekre is, mint a Schumacher-, illetve Talotta-ügy, amelyekben kifejezetten hasonló szabályozás mentén a magyar parlament által elfogadott törvényi szabályozás eleve uniós szerződésbe és az ott megfogalmazott jogokba ütközik.", "Kérdés merült fel továbbá a Törvényalkotási bizottság ülésén, hogy miben áll végül is az, amire a köztársasági elnök hivatkozott, azaz a közvetett hátrányokozásnak a kérdését miben lehet mérni. Ez a kérdés felmerült és feltételre került az ott jelen lévő államtitkár úrnak is, aki lényegében kitért ez elől, bár ő is azt mondta, hogy ebben az esetben az európai uniós szerződés és a bíróság álláspontja számukra az irányadó. És pont így mondta, és erre hangzott el válaszként, hogy azért elfogadhatatlan, hogy így gondolják, mert lényegében az a változás, amit a Törvényalkotási bizottság előtt az értékhatár csökkentésével próbálnak implementálni, az ugyanúgy nem fog megfelelni álláspontom szerint ‑ és ez volt a kisebbségi álláspont is, ami kialakult a Törvényalkotási bizottságban ‑, ugyanúgy nem fog megfelelni annak az uniós szabálynak, amin most, úgy tűnik, hogy ‑ idézőjelben ‑ elhasalt a törvény. Tehát továbbra is fenn fog állni ‑ és ez volt a vélemény, ismételten hangsúlyozom ‑ a közvetett hátrányokozás.", "Szintén elhangzott, hogy védelemre szorulnak a kis- és közepes kereskedők, illetve a kis- és közepes vállalkozások, ugyanis a kisboltok védelme elsődleges, és ez volt egyébként a törvényjavaslat célja is, de úgy tűnik, hogy ezzel nem teljesen sikerül elérni az ő védelmüket, pedig lényegében az lenne a legfontosabb, hogy az ő védelmük megtörténjen.", "Az is elhangzott és szóba került, hogy buldózerként fog beszabadulni ez a törvény a kereskedelmi szektorba, és anélkül, hogy egyébként védenénk az itt megtelepedett nagyobb vállalkozásokat, de úgy tűnik, hogy inkább káros hatások fognak bekövetkezni, és így például drágítani fogja a lakosság részére az áruk beszerzését, és egy áremelkedés következhet be. Tehát összességében elmondható, hogy ez az ismételt értékhatár-csökkentés lényegében nem megoldás arra, ami az európai uniós szerződésekkel, illetve az Európai Unió Bíróságának töretlen gyakorlatával szemben megfogalmazódott.", "Tehát nem megoldás, és ezért a Törvényalkotási bizottságban ezt ‑ ahogy a kisebbségi véleményben megfogalmaztuk ‑ nem lehetett elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)"]}