Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
2014-12-16 · 41. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 5:04 · Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraSzöveg4 666 karakter · 10 bekezdés · JSON
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon komoly téma, ezért azt javaslom, hogy kellő higgadtsággal álljunk neki ennek a dolognak. Először is tisztázzuk, hogy miről szól a korkedvezmény rendszere. Az az alaphelyzet, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kötelessége teljesítenie. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor valamilyen módon, valamilyen kedvezménnyel próbálja a munkáltató „honorálni” azt a fajta pluszterhelést, amit valaki kaphat.
(9.40)
A korkedvezményes nyugdíj rendszere mint rendszer 2012. január 1-jétől Magyarországon már nem létező kategória, hiszen 2012. január 1-jétől kezdődően átalakult a rendszer korhatár előtti ellátássá, ami nemcsak szavakban különböző, hanem tartalmi elemeiben is más, mint a korábbi. De szeretném hangsúlyozni, hogy mindazok, akik eddig korkedvezményes munkakörben voltak, ők jogosultságot szereztek, ez a jogosultság továbbra is él. (Zaj.)
Szeretném felhívni a hölgyek figyelmét, hogy azok a nők, akik 40 év jogosultságot szereznek, továbbra is jogosultak. Bár sokat javult az elmúlt időszakban a nők munkaerő-piaci helyzete, de messze nem ott tartanak, ahol a férfiak, ezért ezt a vívmányt a következő időszakban is fenn kívánjuk tartani.
Azonban ami a jelenlegi rendszert illeti, néhány fontos dologra szeretném felhívni a figyelmüket. (Az elnök csenget.) Az összes korkedvezményes nyugdíjban részesülő 70 százaléka állami tulajdonú vállalatnál vagy önkormányzati tulajdonú vállalatnál van, 62 százaléka a tömegközlekedésben van az összes érintettnek.
Nézzük Európát, ezt hozta példának. Európa számos tagállamában korkedvezményes nyugdíjrendszer nincs, Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia, Írország és sorolhatnám. Nem véletlen, ugye ezek munkaerő-piaci szempontból erős helyzetben lévő országok, és nincs. Van olyan, ahol van, de a tömegközlekedésben dolgozókat egyáltalán nem érinti; Finnország, Németország, vagy mondjuk, hogy közelebb jöjjek, Szlovákia.
Tehát a kérdés és a javaslat az, hogy vajon az a 800 munkakör, ami jelen pillanatban bent van a rendszerben, valóban azok a munkakörök-e, amelyek korkedvezményre ténylegesen jogosítanak. 17 éve tolja a politika maga előtt ezt a problémát, és nem oldotta meg. Ezért mondtuk azt, hogy abban az esetben, ha reális szempontrendszer alapján azt látjuk, hogy a technológiai fejlődés ellenére is vannak olyan munkakörök, amelyekben jogos elvárás lehet valamilyen kedvezmény ‑ ez lehet bérben megjelenő, ez lehet munkaidő-kedvezményben megjelenő és nem korkedvezményben, munkaidő-kedvezményben megjelenő, lehet adott esetben könnyített munkakörbe átsorolás, mint ahogy ezt egyébként Nyugat-Európában számos helyen megteszik; itt van miről beszélni, és szeretnénk is, ha ez a tárgyalóasztalon maradna a továbbiakban is ‑, de a korkedvezmény rendszerét, a korkedvezményes nyugdíj rendszerét így,ahogy van, nem tudjuk és nem is lehetséges fenntartani.
Szeretném azok figyelmét felhívni, akik most azt mondják, hogy menjenek el a férfiak is nyugdíjba 40 éves vagy 42 éves munkaviszony után. Ha az az alaphelyzet vagy az a kérdés, hogy megérdemelné-e Magyarországon, azt mondom, bármilyen munkakörben valaki, hogy ha 40-45 évet ledolgozott, nyugdíjba menjen, persze ‑ csak az a kérdés, hogy mi lenne ennek a következménye. A következő években az 57 év fölötti korosztályban több mint 50 ezer ember lesz, aki kilép a munkaerőpiacról, ács, asztalos, kőműves, sorolhatnám a szakmákat, és nem fogjuk tudni alulról pótolni a rendszert. A második komoly probléma az, hogy több mint 15 ezer, több mint 15 ezer mérnökember fog a munkaerőpiacról kikerülni. Ha a korai nyugdíjazás intézményét választjuk, akkor gyakorlatilag nem leszünk képesek a problémát kezelni.
Azzal kapcsolatban pedig, amit ön mondott, ez a kvázi job sharinges megoldás, szeretném felhívni a figyelmet, nehogy az legyen, hogy a Jobbik találta ki és a kormány ráharapott. Nézze meg a korábbi évek nyilatkozatait! A korábbi években mi ezt a job sharinges rendszert megnéztük, tehát azt, ami Nyugat-Európában valóban több helyen működik, hogy a nyugdíj előtt álló még bent van a munkaerőpiacon, a pályakezdő fiatal pedig belép, és gyakorlatilag osztott munkakörben sikerül a problémát kezelni ‑ nincs most idő arra, hogy részletesen beszámoljak ‑, ez a téma a kormány asztalán van jelen pillanatban is.
Tehát vizsgálunk minden lehetőséget, igyekszünk segíteni mindenkinek, de ezt a nyugdíjrendszert vagy korkedvezményes nyugdíjrendszert, ami jelen pillanatban ‑ még egyszer mondom ‑ 17 éve be van betonozva, nem lehet fenntartani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Czomba Sándor — 2014-12-16, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/41-18.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-41-18,
title = {Dr. Czomba Sándor — 2014-12-16, napirend előttihez hozzászólás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/41-18.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}