Hegmanné Nemes Sára
2014-12-15 · 40. ülésnap · Előadói válasz · 5:36 · Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkáraSzöveg5 007 karakter · 10 bekezdés · JSON
HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mostani vita a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kereskedelméről szóló törvény módosításához benyújtott módosító javaslatok összegzéséről szólna. Ezekhez kívánok hozzászólni, de egy konkrét felvetésre szeretnék válaszolni.
Ahogy az általános vitában is elmondtam ‑ csak azért, nehogy a fejekben tévesen maradjon meg ‑, a közös megegyezés a koncessziós nyertesek számára egy lehetőség és jog. Tekintettel arra, hogy a koncessziónyertestől e jogot elvenni nem lehet, csak törvénysértés esetén, ezért a koncesszióba adó, a magyar állam nem tudja felmondani ezt a szerződést. Nem is értem, hogy miért hozzák újra és újra elő azt a problémát, hogy mi az a közös megegyezés.
A jelenlegi életszerű helyzet az, hogy nagyon sok trafikos, illetve olyan nagyon sok nem, talán 10-20 közötti számú trafikos visszaadta a koncesszióját, tekintettel arra, hogy a forgalmi adatok nem igazolták az elvárásait és az elképzeléseit. Ebben az esetben az állam természetesen jogszerűen közös megegyezéssel hajlandó megszüntetni a koncessziós szerződést, sőt ebben az esetben természetesen csak az időarányos koncessziós díjat kell fizetniük. Tehát ez azt jelenti, hogy a közös megegyezés éppen a koncesszióba vevő számára egy előny és lehetőség, és a kormány, illetve maga a törvény egy jogszerű lehetőséget ad az államnak, illetve a nemzeti fejlesztési miniszternek arra, hogy ezt a szerződést meg tudja szüntetni vele. Egyébként az állam, még egyszer mondom, hangsúlyozom, nem mondhatja fel ezt a szerzett jogot, nem mondhatja fel a koncessziós szerződést.
Most a módosító javaslatokra áttérve, a Törvényalkotási bizottság a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát is figyelembe véve összegző módosító javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz. Ezek a módosító javaslatok többek között a dohányboltban értékesíthető termékek körének minimális bővítését szorgalmazzák, a módosító javaslattal együtt pedig kiszélesítik azt a termékkört, amelyhez 18 év alatti gyermek, fiatalkorú semmiképpen nem juthat hozzá, hiszen ahogy elmondtuk korábban is, még szülői felügyelettel sem teheti be a lábát a dohányboltba. Az pedig nem életszerű, hogy valaki úgy szokjon rá a dohányzásra, hogy éppen BKV-jegyet vesz a dohányboltban.
Továbbá a módosítás a kiosztható koncessziós jogosultságok számát alapvetően meghatározó lakosságszám megállapításának módszerét is módosítja. Való igaz, az élet azt igazolta, hogy nem 2 ezer lakosonként, hanem 3 ezer lakosonként életszerű az, hogy nemzeti dohányboltok jöjjenek létre egy-egy településen tekintettel arra, hogy a lakosságszám ezt támasztja alá. Megjegyzem, ha a dohányosok száma radikálisan csökken az intézkedéseink folytán, akkor ez a szám, ez a létszám tovább kell hogy növekedjen, hiszen egyre kevesebb nemzeti dohányboltra lenne szükség adott esetben.
(19.30)
Ahogy többször elmondtuk, maga a törvény és a törvénymódosítás a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és az egészség védelméről szól, tehát nem alapvetően a dohányboltosok munkahely-teremtési szándéka volt a prioritásunk, hanem éppen az, hogy a dohányhoz, a dohányzáshoz való hozzájutást szűkítsük. Ahogy azt is elmondtam korábban, van olyan ország, ahol meg akarják tiltani az egész országban a dohányzást. Valószínűleg ott sem a munkahelyteremtés a fő cél ebben az esetben, hanem a lakosság egészségének a védelme.
Aki pedig 50 milliárdot keres a költségvetésben például a feketekereskedelem kapcsán, annak elmondanám, hogy az egészségügyben legalább ennyi pénzre van szükség, ha nem többre ahhoz, hogy a dohányzás káros hatásait a lakosság körében megelőzzék, illetve az egészségügyi intézményekben meggyógyítsák. Úgy gondolom, hogy alapvetően továbbra is az egészségvédelem és a fiatalkorúak dohányzásának a visszaszorítása a cél. A pályázat kiírásának és a jogosultság megszűnésének eseteit érintő pontosítások is azt szorgalmazzák, hogy az életszerű esetekhez igazodjunk. Ahogy már elmondtam, sajnálatos módon már több olyan ügy volt az NFM-ben, amikor elhunyt a koncessziójogosult, és éppen azért, hogy a család ne maradjon megélhetés nélkül, adott esetben az örökösök számára is lehetővé teszi majd ez a törvény, hogy az örökös továbbvigye a koncessziót abban az esetben, ha ebből meg tud élni, és a forgalmi adatok igazolják.
Tehát ez az összegző módosító javaslat megfelel a kormány álláspontjának. A fő célunk pedig a kiskereskedők gazdasági pozíciójának erősítése a termékkör bővítése révén, és a kiosztható jogosultságok számának csökkentése a lakosság számához arányosítva.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a képviselő uraknak és hölgyeknek, hogy segítették ezt a törvénymódosítási javaslatot, a támogatásukat kifejezték a bizottságban, pontosító észrevételeket tettek. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az összegző módosító javaslatot is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Hegmanné Nemes Sára — 2014-12-15, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/40-225.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-40-225,
title = {Hegmanné Nemes Sára — 2014-12-15, Előadói válasz},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/40-225.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}