{"cycle": 40, "id": "39-14", "date": "2014-12-10", "ulnap": 39, "seq": 14, "speaker": "Dr. Schiffer András (LMP)", "p_azon": "s100", "faction": "LMP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása B/64 Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről B/75 Az ügyészség 2010. évi tevékenységéről B/83 Az ügyészség 2011. évi tevékenységéről B/92 Az ügyészség 2012. évi tevékenységéről B/145 Az ügyészség 2013. évi tevékenységéről H/2210 Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról H/2212 Az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról H/2216 Az ügyészség 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról H/2217 Az ügyészség 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról H/2218 Az ügyészség 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról", "iromany": "B/64 · B/75 · B/83 · B/92 · B/145 · H/2210 · H/2212 · H/2216 · H/2217 · H/2218", "duration_s": 1809, "position": null, "chars": 26739, "paragraphs": ["DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Először is valóban arról kell szót ejtenünk, hogy öt év beszámolója fekszik a tisztelt Ház előtt, és teljesen mindegy, hogy azóta hány parlamenti választást rendeztek, és hány parlamenti többséget vagy házvezetést terhel a felelősség, hány legfőbb ügyészt terhel a felelősség, akkor is ez a parlament ellenőrző szerepének a leértékelése.", "Ön, legfőbb ügyész úr, a múlt héten egy akadémiai beszélgetésen közölte, hogy emlékei szerint eddig összesen két alkalommal számolt be az ügyészség tevékenységéről az Országgyűlés előtt. Ön, aki hat évet volt a jelenlegi ciklus előtt is legfőbb ügyész, és december 14-én, tehát néhány nap múlva lesz négy éve, hogy újra legfőbb ügyész.", "A probléma ennél szélesebb, hiszen az elmúlt hetekben egyedül az LMP volt az a parlamenti párt, amelyik tiltakozott az ellen, hogy beszámolók tömkelegét megpróbálja a parlament eltüntetni a plenáris ülés nyilvánossága elől. Jóllehet, a különböző közhatalmi szervek, közjogi szervezetek, illetve az Országgyűlés által alapított szervek esetében a nyilvános plenáris ülésen történő beszámoló az, amin keresztül a nyilvánosság előtt ezek a szervek, szervezetek elszámoltathatók.", "Nyilván nem csak a legfőbb ügyészről van szó, nem csak az ügyészi szervezetről, említhetem a Gazdasági Versenyhivatalt és még jó néhányat, a különböző médiaszervezeteket. Az ő esetükben sajnálatos módon az LMP-n kívül a parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy nincs szükség a plenáris ülés, a nagy nyilvánosság előtti elszámoltatásra. És pontosan az ügyészség esetében ez a helyzet azért kritikus, mert miközben van egy közpolitikai terület, a büntetőpolitika, amire a legnagyobb befolyást nem a mindenkori kormányzat gyakorolja a jelenlegi alkotmányos felállásban, hanem az ügyészi szervezet, gyakorlatilag ez a közpolitikai terület érdemben elszámoltathatatlan a parlament és így a választópolgárok előtt. Természetesen én magam kíváncsi lennék legfőbb ügyész úr válaszára ‑ hogy ha ilyen pontosan számon tartja, nagyon helyesen, hogy hány alkalommal számolt be a parlament nyilvánossága előtt az ügyészi szervezet munkájáról hosszú működése alatt ‑, hogy ő maga egyébként élt-e kezdeményezéssel a különböző házelnökök felé, függetlenül a beszámoló hivatalos benyújtásától, hogy ezt a beszámolót egyébként meg kívánja ejteni az elmúlt években.", "(10.00)", "Tekintettel arra, hogy az eltelt hosszú időben alapvetően megváltozott az ügyészség közjogi szerepe, szót kell ejteni a megváltozott közjogi környezetről és arról, hogy a megváltozott közjogi környezet milyen anomáliákhoz vezet, miként szolgálta a Fidesz hatalmi érdekeit az ügyészség új közjogi szerepe.", "Először is szeretném jelezni, hogy könnyen lehet, hogy az ügyészi szervezet elszámoltathatóságát jobban szolgálná az, ha az ügyészség egyébként más országokhoz hasonlóan a kormány alá lenne rendelve. Jelenleg az a helyzet, hogy az új ügyészi jogállási törvény alapján a legfőbb ügyész a mandátum lejárta után is gyakorolja a megbízatását, amennyiben az országgyűlési képviselők egyharmada plusz egy fő blokkolja az új legfőbb ügyész megválasztását.", "Tehát a Fidesz okosan játszott 2010-11-et követően, mert különböző közjogi pozíciókba perpetuum mobiléket ültetett, tehát akkor is a Fidesz van hatalmon, ha már nincs a Fidesz hatalmon. Ez a helyzet alapvető legitimációs problémákat vet fel, tehát egy parlamenti kisebbség nem csak a legfőbb ügyészi, több más alapvető közjogi pozíciót az idők végezetéig blokkolhat.", "De probléma az is, amiről Bárándy képviselőtársunk már beszélt, hogy megszűnt az interpelláció intézménye, márpedig itt vitám van legfőbb ügyész úrral, hiszen addig, amíg az ügyészi szervezet magánál tartja a büntetőpolitikának mint közpolitikai területnek egy jelentékeny részét, és addig, amíg nincs más hatékonyabb elszámoltathatósági út, ráadásul még a beszámolókat is kényük-kedvük szerint tartják meg a különböző közjogi szervezetek, addig az interpelláció szinte az egyetlen olyan eszköz, amivel a parlamenti képviselők és a parlamenti képviselőkön keresztül a magyar emberek hatékonyan, hétről hétre be tudnák számoltatni a legfőbb ügyészt, illetve a legfőbb ügyészen keresztül az ügyészi szervezetet.", "Probléma továbbá az is, hogy az új ügyészi jogállási törvény 25. §-a alapján a legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan időre szól, és az indokolás nélkül bármikor visszavonható. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármikor, tetszőleges okok alapján az ügyészi vezetők vezetői megbízatását a legfőbb ügyész visszavonhatja. Ez komoly kockázatokat rejt egy egyébként is nehezen elszámoltatható, viszont jelentős funkciókkal rendelkező szervezet esetében.", "Szeretném megemlíteni továbbá, hogy aggály számunkra az is, hogy az ügyészek mentelmi joga túlságosan széles, tehát nem csak azokra a cselekedetekre vonatkozik, amik összefüggenek az ügyészi feladat teljesítésével. Jelzem, az LMP a parlamenti képviselők esetében is a mentelmi jognak ezt a fajta széles területét, széles felfogását kritizálja. A mentelmi jog a különböző közjogi szereplőket felfogásunk szerint ‑ legyen szó akár országgyűlési képviselőkről, akár ügyészekről ‑ ott és csakis azon a területen illeti meg, ahol egyébként ezt a közjogi megbízatást ellátják. A túl széles mentelmi jog könnyen vezet korrupcióhoz. Problémás továbbá az ügyészi törvény 34. §-a alapján a rendkívül széles adatgyűjtési jogköre is az ügyészségnek.", "Viszont a közjogi környezetből adódó problémákon kívül, bármilyen kellemetlen, de kénytelen vagyok szót ejteni azokról a nem törvényből fakadó anomáliákról, amik miatt könnyen megkérdőjelezhetővé válik az ügyészi szervezet pártatlansága.", "Nem kívánok belemenni abba a bulvárízű játékba, hogy legfőbb ügyész úr mikor volt a Fidesz képviselőjelöltje és egyéb ilyen kis kitételekre. A következőt szeretném kérni nagy tisztelettel. Ha valakit a parlament az ország legfőbb ügyészévé választ, minden egyes közszereplésével ezt a szervezetet képviseli, adott esetben akkor is, amikor futballmérkőzésre jár. Teljesen mindegy, hogy mi a valóság, a mai politikában szerte a világon sok esetben a látszatok maguk is teremtenek valóságot. Függetlenül attól, hogy mennyire igazak azok a vádak, amik érik és a mai napon is érték az ügyészi szervezetet, hogy túlságosan lojális a legnagyobb kormányzó párthoz, teljesen mindegy, hogy ezek mennyire megalapozottak vagy sem, a legfőbb ügyésznek nem szabad olyan látszatokat teremtenie, amik egyébként jó okkal indítják arra az állampolgárokat, hogy valóban nem egy független, pártatlan szervezetről van szó.", "Ezt nagy tisztelettel azért vagyok kénytelen erről a helyről elmondani, mert nem pusztán Polt Péter személyes megítéléséről van szó. Arról van szó, hogy akkor, amikor a különböző pártállású magyar állampolgárok egy futballmérkőzésen egy páholyban látják a legfőbb ügyészt a miniszterelnökkel, ez egy rendkívül rossz üzenet. Ez nem azt húzza alá, hogy egyébként a legfőbb ügyész úr legjobb szakmai meggyőződése szerint látja el a munkát, akkor sem, ha ez egyébként így van. És én nagyon szépen kérem, hogy ügyeljen, legfőbb ügyész úr, mint ahogy valamennyi közjogi méltóság, közjogi szereplő azokra a látszatokra, amik nagyon könnyen teremtik maguk is a valóságot.", "Szintén nem tesz jót az ügyészi szervezetbe vetett bizalomnak, hogy miközben van olyan törvény adta feladatköre a legfőbb ügyésznek, hogy kezdeményezzen törvényeket, az elmúlt években azt láttuk, hogy a legfőbb ügyész talán egyszer sem ‑ én ezt a beszámolóban nem is igazán láttam - kez­de­ményezett törvényt, ámde annál többször hallottuk a zuhanyhíradóban, Bárándy képviselőtársunk is emlegetett ilyesmit, hogy bizonyos törvényeknél a kormány képviselőjének még az ügyészséggel kell konzultálnia. Hát hogy van ez?", "Én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy meglegyen a kellő bizalom az ügyészi szervezetben, az kell, hogy mindenki tiszta lapokkal játsszon. A legfőbb ügyésznek van törvényi felhatalmazása arra, hogy törvényeket kezdeményezzen. Ez jól is van így. Ha a legfőbb ügyész úgy gondolja, hogy egy új büntetőeljárási törvényt akar kezdeményezni, tegye meg, megvan rá a joga, és ez teljesen rendben is van. Az viszont nem járja, hogy a magyar kormány előterjeszt egy törvényt, vagy éppen frakciókormányzás van, és zseniális fideszes képviselőtársaink, főleg Vas Imre képviselőtársunk jár az élen, egy hétvége alatt, mondjuk, összeüt egy büntető törvénykönyvet vagy egy büntetőeljárási törvényt (Derültség az MSZP és a Jobbik padsoraiból.), és utána az első megakadásnál egy olyan akadályjelzés van, hogy neki mint független, szabad mandátummal rendelkező országgyűlési képviselőnek a legfőbb ügyésszel vagy az ügyészséggel kell még konzultálnia. Ez nem működik.", "Ha valakinek ebben az országban, leginkább az ügyészségnek kellene akkurátusan betartania azokat az eljárási szabályokat, amiket egyébként az Alaptörvény és a vonatkozó jogállási törvények előírnak. Nincs helye annak, hogy az ügyészség a háttérből, a háttérben informális úton kezdeményezzen törvényeket. Arra van lehetőség, hogy idejön, benyújt törvényeket, érvel mellette, adott esetben él a felszólalás jogával; jegyzem meg, ez sem derül ki a beszámolóból, hogy hány olyan eset volt, amikor az ügyészség alaptörvényi feladatkörét érintő ügyekben törvényt tárgyalt az Országgyűlés, és a legfőbb ügyész ismertette az álláspontját. Ez a lehetősége is megvan a legfőbb ügyésznek. Nagyon szépen megkérem legfőbb ügyész urat, hogy ezekkel a nyilvános, az állampolgárok számára követhető feladatköreivel éljen.", "Harmadrészt, ami, azt kell mondjam, szintén nem tesz jót az ügyészségbe vetett bizalomnak, ez a kiszivárogtatások ügye. Jelzem, folyamatban van az LMP-nek egy közérdekűadat-kérése a legfőbb ügyész felé, tudniillik, ahogy ezt az atlatszo.hu megírta néhány héttel ezelőtt, van egy belső vizsgálat és történt egy belső jelentés arról, hogy a különböző kiszivárogtatások hogyan történtek. Erre kíváncsiak vagyunk mindannyian.", "Én nagyon pártolnám azt, akár az ügyészség kezdeményezésére is, hogy szülessen végre egy törvény ‑ ez egy régi adóssága Magyarországnak, a Magyar Országgyűlésnek ‑ kifejezetten az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról, törvény szabályozza azt, hogy a bírói szervek, illetve az ügyészi szervezetek mikor, hogyan, milyen módon tájékoztathatják vagy éppen nem tájékoztathatják folyamatban lévő ügyekről a magyar embereket. Ez teljesen rendben van, és azt gondolom, hogy ez nagy adóssága a magyar parlamentnek.", "Egy dolog nem járja, hogy maszatolunk, a dagonyában kalandoznak a különböző hivatalos szervek, és éppen akinek valamilyen információt el akar csöpögtetni, ahhoz elcsöpögtet információt egy-egy igazságszolgáltatási szerv. Na, ez nem működik!", "(10.10)", "Nagyon szépen megkérném legfőbb ügyész urat, hogy adjon magyarázatot arra, ami szintén itt az ellenzéki képviselőtársaim részéről már fölmerült, hogy hogyan lehet az, hogy bizonyos ügyek esetében olyan információk jelennek meg egyes sajtótermékeknél, amely információk egyébként nem kerülhetnek egész egyszerűen másként oda, törvényes úton nem kerülhetnek oda, és kizárólag az ügyészi szervezettől kerülhettek oda. Nem olyan információkról beszélek, megelőzve a kritikát, amelyek akár a védőügyvédtől is elkerülhettek oda. Tehát itt megjelentek olyan hírek, amelyekhez egyébként a védőügyvédeknek sem volt vagy nem lehetett egyébként hozzáférésük, és ez rendkívül aggályos.", "Én azt szeretném, hogy legyen egy törvény az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról, és innentől kezdve ne az legyen, hogy egyik vagy másik sajtótermék, ki tudja, milyen módon kiválasztva jut hozzá bizonyos bizalmas információkhoz; jegyzem meg: ezáltal a médiapiacon is igazságtalan előnyre szert téve más portálokhoz, újságokhoz, televíziós csatornákhoz képest, hanem legyen törvényi rendje annak, hogy folyamatban lévő ügyekről hogyan, mikor, miképpen tájékoztathat akár az ügyészi szervezet, akár a bíróság.", "Említhetném azt is, hogy konkrét ügyet mondjak, hogy például amikor a Magyar Nemzet a Simon-ügyben közöl egy cikket, fogdaügynök jelentésére hivatkozik. Gondolom, egyetértünk abban, hogy a védőügyvéd a fogdaügynökre aligha hivatkozna, hiszen a védőügyvéd nem igazán tudhatja azt, hogy ki a fogdaügynök. A Központi Nyomozó Főügyészség azt tudatta, hogy minden körülményre kiterjedően a szükséges és törvényes lépéseket megteszi, és ennek eredményéről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. Helyes! Hol vannak ezek a tájékoztatások?", "Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Én négy ponton szeretnék végighaladni, ami egyébként a konkrét kritikáinkat illeti. Az egyik a váderedményesség és a jogvédelmi funkció konfliktusa, másrészt az előzetes letartóztatások kérdése, harmadrészt a korrupcióellenes fellépés, negyedrészt pedig a közérdekvédelmi feladat ellátása, illetve ellátatlansága.", "Az a helyzet, bármilyen furcsa, hogy én magam aggályosnak tartom a jóval 90 százalék feletti váderedményességet, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos Be. eredetileg a tárgyalásra kívánta a bizonyítás súlypontját helyezni, amiből sok minden meg is maradt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a védelemnek igen kevés az esélye a tényállás felderítése és a bűnösség megállapítása terén. A 90 százalék fölötti váderedményességgel szemben áll a vádemeléseknek a nyomozó hatóság javaslataihoz való viszonya, 2013-ban a néhány ezer áthozott üggyel együtt 122 643 ügyben kellett dönteni a vádemelésről, ennyi ügyben érkezett javaslat. Ennek csupán 50,5 százaléka vezetett eredményre, vagyis ilyen arányban emelt az ügyészség vádat. Ez azért érdekes, mert a jelenlegi rendszerben az ügyész a nyomozás ura is, utasítási joggal rendelkezik, hacsak nem saját maga nyomoz. Az ügyészi felügyelet ezek szerint rendkívül gyenge.", "A legnagyobb gondot viszont abban látjuk, hogy változott az ügyészség alapvető feladataira vonatkozó szabályozás, amit a gyakorlat is tükröz. A 2009-es beszámoló még hivatkozik az akkori alkotmány 51. §‑ára, amely szerint az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről, az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. A jelenlegi Alaptörvény ilyen szabályt már nem tartalmaz.", "Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy mi az ügyészség kívánatos szerepe, tény viszont, hogy a tételes jogi szabályozás változatlanul leírja azokat a hatásköröket, amelyek nyilvánvalóan jogvédelmi rendeltetésűek.", "És itt, ezen a ponton szeretnénk még egy kérdést feltenni legfőbb ügyész úrnak, ami nem szerepel a beszámolóban. Nevezetesen, hogy az alkotmányozó többség megfosztotta nemcsak a magyar embereket, de az országgyűlési képviselőket is attól a jogtól, hogy utólagos normakontrollal az Alkotmánybírósághoz, mint egy utolsó menedékhez forduljanak. A legfőbb ügyésznek van ilyen jogköre. Kérdezem én, a legfőbb ügyész jogvédelmi funkciójában eljárva, hány alkalommal kezdeményezett 2011 óta utólagos normakontrollt.", "Aggályos és egyben jellemző, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztések kiszabásának emelkedését az ügyészség eredménynek tartja. Egy példával kívánnám illusztrálni, hogy a jogvédelmi funkció elsikkadása és az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása hogyan függ össze.", "A Fővárosi Törvényszék egy elsőfokú, még nem jogerős ítéletében 2014. február 28-án a hét vádlott közül hármat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, ebből egyet úgy, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A szigor példás, beleillik az említett koncepcióba. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Törvényszéken az ügyben eljáró tanács elnöke szó szerint a következőket mondta, miután a terheltek kifogásolták, hogy fontos mentő bizonyítékok hiányoznak az eljárás anyagából.", "Idézem: „Annyiban tájékoztatom, hogy ha az ügyész nem nyújt be valamilyen bizonyítékot vagy nem szerez be mentő körülményre vonatkozó adatot, mert más adatok az ő verzióját vagy az ő verziójukat támasztják alá, az égvilágon nem okoz problémát.” Ehhez képest viszont a Be. 28. §-a teljesen egyértelműen kimondja: „Az ügyész a közvádló, az ügyész kötelessége, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában vegye figyelembe.” Így alakul ki az életfogytig tartó szabadságvesztések számának pozitív módon értékelt emelkedése, így jön létre a közel százszázalékos váderedményesség, az Alkotmánybíróság minden korábbi iránymutatása ellenére.", "Tisztelt Országgyűlés! Már a 2010-14-es ciklus elején többen, ellenzéki képviselők jeleztük azt, hogy az előzetes letartóztatások intézményéhez való viszonya az ügyészségnek ‑ jegyzem meg, a bíróságoknak is, gondolok itt például a 2006 őszi bírói döntésekre ‑ meglehetősen aggályos. A jogerős ítélet nélkül fogva tartottak arányában meghaladja Magyar­ország az európai átlagot. Magyarországon az előzetes letartóztatás jóformán egy előrehozott büntetés. Rendszerszintű problémák vannak, ezeket az egyre szaporodó strasbourgi elmarasztalások is jelzik.", "A józan paraszti ésszel szembemenve használják ma Magyarországon az előzetes letartóztatást, megelőlegezett büntetésként, nem a szökésveszély vagy a bizonyítás meghiúsítása ellenében. Gyakorlatilag az ügyész bemondására működik a jogintézmény, a bírák az ügyészi indítványoknak sokszor szemet bántóan megalapozatlan érvelésekkel adnak helyt, hiába szajkózzák a másik oldalról visszhangtalanul akár évekig, hogy nem állhat fenn a szökésveszély olyasvalakinél, aki maga jelentkezett a rendőrségen, amikor megtudta, hogy körözik.", "És elérkeztünk a legneuralgikusabb ponthoz, az ügyészség szerepéhez a korrupcióellenes fellépésben. Szemben Bárándy képviselőtársammal, én nem gondolom azt, hogy az állam nem tud korrupció nélkül működni. Én nagyon szeretném azt, hogy az állam Magyarországon ‑ szemben az elmúlt 25 évvel ‑ ne legyen egy foglyul ejtett állam. Nagyon szeretnénk azt mi, LMP-sek, hogy az államot ne a gazdag kevesek irányítsák. Ebben viszont szükség van egy olyan ügyészségre, amelyik egyébként képviseli az emberek érdekét, képviseli a szegény kevesek érdekét.", "Meghallgattuk itt a vitában azt, hogy 2010 előtt sem volt politikai korrupció Magyarországon, meghallgathattuk azt is, hogy 2010 után sincsen korrupció. Nyilván más országok készülékében van a hiba, a horvátban, ahol elviszik vezetőszíjon a miniszterelnököt meg a főpolgármestert, a portugáloknál van a hiba, ahol a miniszterelnököt a repülőtéren letartóztatják, a németeknél, ahol büntetőeljárást indítanak a hivatalban lévő köztársasági elnök ellen, vagy éppen a cseheknél, és sorolhatom tovább azokat az európai példákat, ahol kőkeményen az ügyészi szervezet vagy az ügyészi szervezetnek megfelelő igazságszolgáltatási nyomozati szerv lecsap a fejesekre is.", "Magyarországon ilyen nem történhet meg. Gondolhatjuk azt, hogy valószínűleg azért, mert Magyarországon nemhogy megszűnt a korrupció, soha nem is volt. Én azt gondolom, hogy nincsen élő ember ebben az országban, aki ezt elhinné, sokkal inkább megalapozott az a feltevés, hogy Magyarország egy következmények nélküli ország. És ez az érzet nagyon sok emberben, megkockáztatom, hogy emberek millióiban azért van, mert tömérdek olyan ügy van, amivel évekig találkoznak az emberek a tévékészüléken vagy az internetes híradásokon keresztül, és aztán egyszer csak következmények nélkül elsüllyednek, miközben szoros összefüggésben vannak a politikával.", "Kérdezném én, hol tart például a Kulcsár-ügy? Normális ember Magyarországon már réges-rég elveszítette a fonalat, miközben pontosan tudjuk, hogy 2003 után évekig ez uralta a címoldalakat, és az, hogy hányféle pártpolitikussal milyen kapcsolatban volt ez az úriember.", "Szeretném azt is elmondani, hogy a megelőző években nagyon sok olyan ügy volt, amiről például az internetes sajtó írt. 2008-ban, 2009-ben említhetem a Margit híd felújításának az ügyét vagy a 4-es metró ügyét, itt felröppentek olyan hírek, hogy a különböző pártokhoz kapcsolódó pénzemberek össze is játszottak ezekben az ügyekben. Ez vagy igaz, vagy nem, de ezeknek a híreknek a nyilvánosságra kerülése mindenképpen felderítést, nyomozást igényel.", "(10.20)", "És hát térjünk rá arra, amit én azonnali kérdésben is megfogalmaztam legfőbb ügyész úrnak, hogy hogy lehet az, hogy a trafikügyben, miután van egy hangfelvétel, senki nem kíváncsi arra, hogy egyébként mit rejt, mondjuk, az adott polgármester szervere ‑ miközben Horváth András számítógépét elvitték ‑, miért van az, hogy amikor a szekszárdi polgármester arra hivatkozik, hogy a trafikosok neki adták oda a pályázatokat, és ő azért rendelkezik ezekkel az információkkal, egy év eltelik, mire ezeket a trafikosokat egyáltalán meghallgatja az ügyészség. Hol tart ez az ügy?", "De említhetném a NAV-botrányt is, ahol nagyon korrektül legfőbb ügyész úr tavaly tavasszal még válaszolgatott Vágó Gábor képviselőtársamnak és nekem, elmondta, hogy milyen súlyos bűncselekmények miatt van nyomozás, ehhez képest november 12-én eltelt a határidő, és még mindig nem tudunk többet. Magyarországot ezért tartják egy következmények nélküli országnak.", "Amit az LMP javasolt, az egyrészt az az ügyészi törvénynél, hogy az ügyészségnek legyen feladata az, hogy egy watch-dogként, őrkutyaként, amennyiben nyilvánosságra kerülnek korrupciógyanús ügyek a sajtóban, ezeknek bűnmegelőző célzattal, ha úgy tetszik, menjen utána. Nincs olyan, vagy nem elfogadható az a magatartás, amit még a legfőbb ügyész úr elődjétől, a rendszerváltás utáni első legfőbb ügyésztől hallhattunk a kilencvenes évek elején: az egyik akkori, nagy port felvert privatizációs botrány kapcsán a mikrofont odaszegezték Györgyi Kálmán elé, hogy miért nincsen nyomozás, mire ő azt mondta, az ügyészséghez nem érkezett feljelentés.", "A másik közkedvelt válasz az ügyészi szervezettől az elmúlt 25 évben az volt, hogy nincsen hivatalos tudomása. Ez nem elfogadható. Ha egyszer például az Index megszellőzteti azt, hogy a különböző pártpénzemberek hogyan játszottak össze, mondjuk, a Margit híd felújítása ügyében, akkor kutya kötelessége az ügyészi szervezetnek utánamenni. Mert ha kiderül, hogy nem valósak az információk, akkor is kötelessége az ügyészi szervezetnek megvédeni a parlament, a magyar politika becsületét. Ha viszont ne adj’ isten, bármi igazság van ebben, szintén jól felfogott érdeke az ügyészségnek és leginkább az adófizető magyar állampolgároknak, hogy fény derüljön végre az igazságra, úgy, ahogy az egyébként más országokban is Európában szokott történni. Jelenleg tömérdek olyan ügy van 2010 előttről is, amiben egyáltalán nem látunk tisztán, és nyakig gázol a korrupcióban az ország.", "Legfőbb Ügyész Úr! Van törvénykezdeményezési joga a legfőbb ügyésznek, van felszólalási joga a parlamentben. Miért nem szólal meg a legfőbb ügyész akkor, amikor nyíltan olyan törvények jönnek be a Ház elé, amik egyetlenegy dologról szólnak, az állami piacrablásról? Miért nem a legfőbb ügyész kezdeményezett egy olyan törvényt, amit éppen a többség persze tegnap szavazott le, amit az LMP nyújtott be, hogy írják elő a politikusok számára a kötelező vagyonosodási vizsgálatot? Miért nem kezdeményezi a legfőbb ügyész azt a szintén a Fidesz-többség által leszavazott LMP-s javaslatot, hogy az offshore lovagokat seprűzzük ki az országból, de leginkább a közpénzek környékéről?", "És természetesen megkerülhetetlen, hogy szóljunk a kitiltási ügyről. Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között van egy 2008-as bűnügyi együttműködési egyezmény. Én választ szeretnék várni arra ‑ nyilván az amerikai ügyvivőtől is, de a magyar legfőbb ügyésztől is ‑, hogy a kitiltott személyekkel kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok részéről ‑ hat személyt mondtak, nem nevezték meg ‑, a hat kitiltott személy esetében konkrét, a 2008-as egyezményben megfogalmazott bűnügyi információt átadtak-e a magyar szerveknek. Erre a világos igen-nem feleletre várunk, mind az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségétől, mind pedig a magyar legfőbb ügyésztől, illetve a magyar kormánytól. Addig a magyar emberek nem látnak tisztán, amíg nem kapnak választ arra, amire egyébként egy kétoldalú nemzetközi egyezmény mind a két felet kötelezi. Elfogadhatatlan az a maszatolás, ami kitiltási ügyben zajlik két hónapja.", "Végezetül a közérdekvédelmi feladat ellátásáról szeretnék néhány szót szólni. A közérdekvédelmi feladat körében szeretném megjegyezni azt, hogy amennyiben a devizahiteles-krízis esetében az ügyész­ség a perbeli fellépési jogát hamarabb gyakorolta volna, ebben az esetben hamarabb végére lehetett volna járni ennek a történetnek, és jó néhány családot meg lehetett volna menteni a kilakoltatástól.", "Ha közérdekvédelemről van szó, elmaradhatatlan az, hogy figyelmeztessem arra is az ügyészi szervezetet, hogy a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény szintén ad lehetőségeket az ügyészi szervezet kezébe. Az a beruházás, amire a kormányzat készül, tragikus módon parlamenti jóváhagyással a Paksi Atomerőmű bővítése tárgyában, több generációra iszonyatos kockázatokat ró, a jövő generációkra. Hol van ilyenkor az ügyészi szervezet? Hol van az ügyészi fellépés és a közérdekű keresetindítás akkor, amikor az emberek elől törvénytelenül eltitkolva, beláthatatlan környezeti kockázatokat rónak az utódainkra, több generációra? Az ügyészi szervezetnek ilyenkor lenne közérdekvédelmi, környezetvédelmi feladata.", "S természetesen, ha közérdekről van szó, akkor nyilván itt is szót kell ejteni a közpénzek gondos használatáról, de azt gondolom, hogy ebben a tekintetben természetesen segítséget is nyújtani kell az ügyészségnek. Éppen ezért az LMP kifejezetten az ügyészség korrupcióellenes szervezeti egységei működésére kétmilliárd többletforrást javasolt a 2015. évi költségvetéshez. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben a legfőbb ügyész is proaktívan felléphetett volna a parlament irányában, sajnálatos módon nem tette meg, és ezt a javaslatunkat a fideszes többség le is szavazta.", "Tisztelt Országgyűlés! Fontos az, hogy az ügyészség intakt legyen, és fontos az, hogy olyan látszat is legyen az ügyészség körül, hogy semmiféle politikai befolyás gyanúja nem vethető fel. De én azt is szeretném elmondani, legfőbb ügyész úr, hogy miután az ügyészségnek van jogosítványa a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban is, adott esetben, amikor felmerül a kétely az ügyészi szervezet felelősségteljes működésével kapcsolatban, akkor olyan ügyekre is gondolunk, hogy például megvizsgálta-e az ügyészség azt, hogy amikor egy civil szervezethez kiszáll a rendőrség, és elviszi, gépkocsiba ülteti a civil szervezet vezetőjét, ez a rendőri fellépés egyébként szükséges és arányos volt-e. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)", "Akkor van bizalom az ügyészségben, ha a kettős mércének az árnyéka sem vetülhet az ügyészi szervezetre. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)"]}