Dr. Staudt Gábor (Jobbik)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem mindig arról beszélni, ami a leírt anyagban van, és a 99. oldalon a 6/2013. jogegységi határozatról beszélek. Ezt Rubovszky képviselőtársamnak mondanám. Tehát mielőtt nekem esik, lehet, hogy érdemes lett volna megnézni, hogy miről is szól ez a beszámoló. Egyébként az egy probléma volt, és ezt államtitkár úrnak is elmondtam már bizottsági ülésen és korábban is, hogy a kormány gyakran hivatkozott a Kúriára, hogy azért nem tud az Országgyűlés elé egy jogszabályt behozni, mert a Kúria ezt vagy azt, vagy amazt döntött.

Ugye, azt megbeszéltük a bizottsági ülésen, hogy ezt nyilván csak félreérthettem, hiszen a Kúria döntése az Országgyűlést nem kötelezi, a Kúria ebből a tekintetből nem az Alkotmánybíróság jogosítványaival bír. Egyébként annál is furcsább a kormány álláspontja, hiszen ebben a jogegységi határozatban is leírja a Kúria, hogy nem alkalmas a bírósági szerződésmódosítás arra, hogy nagy tömegeket, a szerződések nagy tömegét érintő döntéseket hozzon. Ebben még lehet is igazság.

Ráadásul leírják, hogy az Országgyűlés, a jogalkotó az, akinek legfőképpen felelőssége van abban, hogy egy ilyen helyzetet hogy rendez. Erre mondják a kormányzat irányába, hogy sakk-matt. Az Országgyűlésnek meg kellett volna hozni ezeket a döntéseket. Arról nem is beszélve, hogy az Alkotmánybíróság is megerősítette, hogy akár utólagosan is belenyúlhat az Országgyűlés az olyan szerződésekbe, amelyek az emberek nagy tömegét érintik, hozták előre nem látható helyzetbe. És azon elvek alapján nyúlhat bele az Országgyűlés, ahogy a bíróságok az egyes döntések során az egyes szerződésekbe belenyúlhatnak.

Mi soha nem kívántunk mást, csak ezeknek a jogszabályoknak a betartását. Sajnáljuk, hogyha a kormány ezt nem tudta megtenni. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)