{"cycle": 40, "id": "37-342", "date": "2014-12-08", "ulnap": 37, "seq": 342, "speaker": "Sallai R. Benedek (LMP)", "p_azon": "s768", "faction": "LMP", "kind": "Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/1995 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról", "iromany": "T/1995", "duration_s": 185, "position": null, "chars": 3435, "paragraphs": ["SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha jól emlékszem, a házszabály 44. §-ának különböző bekezdéseire, talán csak szó szerint lehet ugyanazt, ezért engedelmükkel felolvasom, hogy attól ne térjek el, mint ami a bizottsági ülésen elhangzott.", "Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításáról szóló T/1995. számú törvényjavaslat célja volt, hogy a kiskereskedelem túlzott koncentrációját megakadályozza, annak káros gazdasági, társadalmi, városképi és környezeti negatív hatásaival együtt. Erre és az ez ellen tett intézkedésekre sok jó európai példa van Franciaországtól Dánián át Nagy-Britanniáig, amelyeket 2011 tavaszán felsoroltunk, mielőtt a kormány ezt kiforgatta volna.", "A jogszabályalkotás céljaival a Lehet Más a Politika teljes mértékben egyetért, viszont a megvalósításra az eszközeivel, amelyeket e célokhoz rendel, ez a jogszabálytervezet nem alkalmas véleményünk szerint. Érdemes szétválasztani a plázákat és a hipermarketeket, mivel két jól elkülöníthető problémacsoportról van szó. A plázákra vonatkozóan el lehet mondani, hogy mivel a kereskedelem hagyományos tereinek, a belvárosoknak a kiürülése probléma, amiből a plázák hasznot húznak, viszont ennek terheit - a városrehabilitáció, a forgalom növekedése s a többi ‑ nem ők viselik, így önálló problémacsoportot képviselnek. Ráadásul az a fogyasztói kultúra, amit képviselnek, nem fenntartható.", "Általában a magasabb státusú fogyasztókra alapoznak, magasabb árfekvéssel, elvileg minőségi termékekkel, de mivel nagy tőkeerejű láncok alkotják benne a legtöbb boltot, kiszorító hatásuk van a hagyományos kereskedelmi hálózatokra. Nagyon energiaigényesek, generálják az autóforgalmat a belvárosban, ezért létesítésük csak tömegközlekedési csomópontokban, például pályaudvaroknál elfogadható.", "A hipermarketekkel a fő gond sokkal inkább az, hogy alapvető fogyasztási cikkek, élelmiszerek és egyebek a fő profiljuk. Ezzel a hagyományos piacokra és a nagy mennyiségben termelni nem tudó kistermelőkre gyakorolnak kiszorító hatást. Tőkeerejüknél fogva akciókkal tudnak piactisztító hatást elérni ‑ a piactisztítót idézőjelbe téve, hiszen a kisebbek kiszorítására irányuló tevékenységet értettünk ez alatt ‑ ‑, s egy életképes helyi gazdaság nem létezhet úgy, hogy a hipermarketeket ne korlátoznánk jelentősen, legyen az külföldi vagy hazai tulajdonú. Nagy gépkocsiforgalmat generálnak, a parkolóhely-szük­ségletük nagy, ezzel negatív környezeti hatásuk jelentős. Ugyanakkor léteznek olyan termékcsoportok, bolttípusok, ahol a nagy alapterület és a koncentráltság önmagában nem elvetendő, sőt természetes, például az építőanyag-kereskedelem, faáru és egyéb nagy terjedelmű cikkek árusítása.", "A fenti problémákra egy, a környezeti, gazdasági, városképi szempontokat előre leíró, azok érdekében korlátozó szabályozás kellene hogy szülessen, egy olyan törvény… ‑ ami pofára tudja a valami miatt szimpatikus vállalkozóknak engedni vagy nem engedni a nyitva tartást, mindenféle feltétel nélkül, másoknak pedig nem, az nem alkalmas egy fenntarthatóbb rendszer felé vezető átmenet kialakítására, és nem alkalmas a versenysemleges, igazságos piacra.", "Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szakhatósági hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek rendkívül általános, következetes jogalkalmazás alapjául…", "A véleményem maradék része a Fenntartható fejlődés bizottsága jegyzőkönyvében megtalálható."]}