László Tamás (Fidesz)

LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a kormánynak a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek. Ennek a kötelezettségének a kormány 2014. november 20-án eleget tett, amikor benyújtotta a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/2141. számú törvényjavaslatot. A több mint száz jogszabályt módosító javaslatot úgy nyújtotta be a kormány, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg lép majd hatályba.

Tény az, hogy ez a törvényjavaslat nem a legizgalmasabb törvények közé tartozik, de mégis úgy gondolom, hogy ezt nem lehet, nem szabad, nem célszerű önmagában nézni, hiszen ez szoros összefüggésben áll két másik törvényjavaslattal, a központi költségvetéssel és az adótörvényekkel. A kormány először beterjesztette a parlament elé a költségvetést, amely tükrözi a kormány koncepcióját, elképzelését a jövőt illetően. Mivel a költségvetés általános vitáját a parlament már lefolytatta, így a költségvetés főbb céljai mindenki számára ismertek, ezt nem szükséges újból ismertetni. Ahhoz, hogy a költségvetésben megfogalmazott intézkedések megvalósulhassanak, fontos volt az adótörvények módosítása, hiszen ez teremti elő a költségvetési fedezetet. Úgy vélem, hogy a már megszavazott adótörvény teljesíteni fogja ezt a célkitűzését, ahogyan a kormány az elmúlt években mindig is szigorú költségvetési fegyelmet tanúsított, és teljesítette a kitűzött hiánycélokat. Annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények végrehajtása zökkenőmentes legyen a jövő évben, nélkülözhetetlen a megalapozó törvényjavaslat, amelynek alapvető célja a jogharmonizáció.

Az előbb elmondottakat azért tartottam fontosnak kiemelni, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, miért is készül szinte egyszerre ez a három törvényjavaslat. A megalapozó törvényjavaslat legfontosabb elemei dióhéjban:

1. Először is egyszerűsödnek az önkormányzati adósságot keletkeztető ügylet kormány általi hozzájárulásának szabályai.

2. 2015. január 1-jétől a száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólagosan a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet vagy vállalhatnak kezességet és garanciát.

3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint 2015. január 1-jétől lett volna egységes a társasági adó. A költségvetés jelenlegi helyzetére tekintettel ez valószínűleg egy évvel később lép hatályba.

(10.40)

4. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2015. január 31-én megszűnik.

5. Annak érdekében, hogy a kisebb italkereskedőket ne lehetetlenítse el az alkoholok új jövedéki biztosítási rendszere, a kormány sávos rendszerrel kívánja feloldani a problémát. Ezzel a mintegy 150 családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedők, jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők továbbra is a piacon tudnak maradni.

6. Az alacsony árbevételű cégekre a kivethető közigazgatási bírság összegének alsó határa 200 ezer forint helyett 100 ezer forint lesz.

7. A tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait százszázalékos állami tulajdonú gazdasági társasági formában ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonjoga a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tulajdonába kerül.

8. A még meglévő magán-nyugdíjpénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetési esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő a pénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző 6 hónap átlagában legalább 2 hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre, amire időkorlát nélkül lesz lehetőségük a pénztári tagoknak.

9. Változik a központosított illetményszámfejtés rendszere. 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek és illetmények központosított számfejtése.

10. Megújul a rászorulók támogatási rendszere. A módosításnak köszönhetően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb, átláthatóbb lesz, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt segélyekkel való visszaéléseknek. Mivel a helyi közösségek rendelkeznek leginkább azzal a tudással, amely alapján eldönthetik, ki jogosult támogatásra és ki nem, ezért indokolt, hogy az önkormányzatok döntsenek a támogatásokról. Szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról egyaránt. Az új támogatási rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül, ugyanis a megfelelő adóerő-ké­pességgel nem rendelkező önkormányzatok központi költségvetési forráshoz juthatnak.

Elválasztásra kerülnek az állami szabályozási körben nyújtott segélyek és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. E körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és a normatív közgyógyellátás. Az eddig kötelező ellátásnak számító rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik. Emellett a kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.

A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.

A kötelező segélyek szűkítése mellett az önkormányzatok további ellátásokról és jogosultsági feltételekről dönthetnek szabadon. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg. Ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény a továbbiakban nem tartalmazza.

Zárásképpen szeretném hangsúlyozni önöknek, hogy az ország pénzügyi helyzete stabil, csökken az államadósság, és a költségvetési hiány 3 százalék alatti lesz jövőre is.

Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, ez a törvénycsomag az ország javát szolgálja, ezért kérem mindannyiukat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)