Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előbb elmondtam a kisebbségi hivatalos véleményt, amit a bizottságban is hangoztattam, most nagyon röviden a saját tapasztalataimmal és véleményemmel hadd egészítsem ezt ki.

Gyakorlatilag a kormányzat egy XXI. századi irányt venne azzal, ha elektronikus rendszerben lehetővé tenné, hogy online eszközökkel minden egyes hatósági ügy háttéranyagai hozzáférhetők legyenek, hatástanulmányok, Natura 2000-es hatásbecslések, határozatok elérhetők legyenek, és ezáltal mindazoknak a tájhasználóknak, területhasználóknak és környezethasználóknak, akik ezzel napi szinten dolgoznak, lenne módjuk, hogy ezeket megismerjék. Lenne mód arra, hogy egy-egy kedvezőtlen, környezetre esetleg káros, a szomszédok, a területhasználók érdekeit sértő ügyben legyen mód arra, hogy jogorvoslattal tudjanak élni, és jobban tudjanak a demokratikus lehetőségeikkel részt venni a közösségi döntésekben.

Ez a rendszer, amiről beszélünk, részben működő rendszer. Ez korábban létrejött, habár nem működik. Elsőként 1 milliárd forintot fordítottak rá közpénzből, majd újabb 2 milliárdot, és a mai napig ez nem egy átlátható és működőképes rendszer. Most gyakorlatilag pályázati lehetőségek teremtődtek meg arra, hogy újra fejlesztésre kerüljön, ami véleményünk szerint nem garantálja azt, hogy ez most már egy használható és jó rendszer lenne.

Látjuk azt a szándékot a kormányzatban, hogy nagyon sok megoldásban informatikai eszközöket használjon, viszont jó néhány esetben ezen törekvések csak akkor tudnak teljesedni, ha a nemzetközi kötelezettségek végrehajtására is megvannak a törekvések. Államtitkár úrral korábban volt módunk eszmét cserélni az általános vitában az aarhusi egyezmény végrehajtásának kötelezettségeiről, és akkor is elmondtam, hogy mindaddig, ameddig nem lehet következetesen végiglátni egy-egy környezetvédelmi, természetvédelmi engedélyezési eljárás során a teljes folyamatot, addig nem beszélhetünk átlátásról. Mindaddig, ameddig a környezeti információkat leszűkítik csak a zöldhatóság feladat- és hatáskörére és csak ezt az illetékességet tartja meg a jogszabály, és nem veszi bele az egyéb tájhasználathoz kötődő információkat, amire részben utaltam már a kisebbségi véleményben is ? mint például az erdészeti tájhasználatot vagy akár az általános termőföldhasználatot ?, addig ez nem tud teljes lenni.

Ez a rendszer akkor lehetne működőképes, ha teljes mértékben alkalmazkodnánk ahhoz, hogy minden igényhez minden állampolgár hozzáférjen. XXI. századi demokráciát csak úgy lehet építeni, ha törekszünk arra, hogy a közösséget bevonjuk a döntéseinkbe, és ehhez csak úgy lehet döntéseket hozni, ha minden esetben minden információ rendelkezésre is áll ahhoz, hogy a lakosság és az érintett tájhasználók, területhasználók, környezethasználók ehhez hozzáférjenek.

Mindezen okok miatt szerettük volna mindazokat a kereteket bővíteni ? egyetértve a kormányzati iránnyal, de nem elégségesnek és nem hatékonynak megítélve azt ?, tehát egyetértve a célokkal, egyetértve a kormányzati törekvésekkel szerettük volna, hogy ha már szabályozás születik, ha már hozzányúlunk, akkor egy lényegesen bővebb, teljesebb és egészebb szabályozás valósulhasson meg. Ennek érdekében nyújtottam be a módosító indítványokat, amelyeket sajnálatomra elutasított a bizottság.

Abban bízom, hogy a következő időszakban, a közeljövőben lesz még mód arra, hogy ha ezzel az eszközzel nem, de más eszközzel a környezeti információkhoz való hozzáférés lehetőségei bővüljenek. Ugyanakkor hadd mondjam el, mint egy olyan ember, aki húszéves múlttal a zöldmozgalomból jön, és sok-sok pert töltöttem azzal, hogy környezeti információkhoz hozzáférjek, majd átjöttem a politikai szektorba, és azzal kezdődött a pályafutásom, hogy a paksi környezeti hatásbecslésekhez ugyanúgy nem tudtam hozzáférni, és ugyanúgy peres úton lehet csak hozzáférni, hogy ezeknek a szabályoknak az alkalmazhatósága nem alkalmas arra, hogy hozzáférjünk a környezeti információkhoz.

Amennyiben a jogalkotó ? és azt vélem, hogy a magyar kormány komolyan gondolta az Alaptörvényben rögzített alapvető jogokat az egészséges környezethez ? ezt fenntartja és komolyan gondolja, ehhez bővebb, tágabb lehetőségeket kell teremteni a társadalomnak, és minden információt, ami közpénzből születik, hozzáférhetővé kell tenni. Ezzel a szemlélettel tettük meg a módosító indítványokat, és ennek az elfogadását kértük a kormányzattól, amire sajnos nem volt fogadókészség.

Ennek ellenére a jogszabálynak nyilvánvalóan örülünk, hogy ez az irány megszületett, bár lehetett volna jobb és hatékonyabb a megoldás. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)