Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizonyára önök is emlékeznek a 90-es évekre és a Horn-kormány időszakára, amikor addig terjedt a dohányzás káros hatásairól szóló tájékoztatás, hogy az óriásplakáton lévő, szimpatikus cowboyt ábrázoló dohányreklámok alján alig láthatóan szerepelt az a mondat, hogy „a dohányzás káros az egészségre”.

A korabeli baloldali politikai vezetésnek sem akkor, sem később nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy érdemben felvegye a harcot az erős dohánylobbival. A folyamat általában úgy nézett ki, hogy beterjesztettek egy viszonylag szigorú törvényt, majd a dohánygyárak addig lobbiztak, amíg az eredeti tervezetre már rá sem lehetett ismerni.

Az első érdemi lépések a nemdohányzók, és tegyük hozzá, a dohányosok védelmében az Orbán-kormányhoz köthetők. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló ’99. évi XLII. törvény az, amely egyensúlyt teremtett a passzív dohányosok védelme, különös tekintettel az életkoruk vagy egészségi állapotuk következtében fokozott mértékben veszélyeztetettekre, illetve a dohányzók jogainak tiszteletben tartása között. Ma, 15 évvel később szerencsére azért ennél jóval előrébb járunk ezen a területen. Az Országgyűlés még 2011 őszén fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló CXXXIV. törvényt, amely célul tűzte ki a 18 év alattiak védelmét, valamint a multicégek helyett a magyar vállalkozások kezébe kívánta adni a dohány-kiskeres­kedelmet.

Az elmúlt több mint egyéves időszak tapasztalatai alapvetően igazolták ennek az elképzelésnek a helyességét, miszerint egy újabb eszközzel, a dohánytermékek beszerzési csatornáinak szigorúbb korlátozásával kell a dohánykereskedelmet általában, a fiatalkorúak dohányzását pedig hangsúlyosan visszaszorítani.

A jogszabályon kisebb módosításokat hajtott végre a 2012. december 11-én elfogadott módosító jogszabály, amelyben pontosították a dohányboltok külső megjelenésére vonatkozó és a koncessziós pályázatról szóló szabályokat, és bővítették a forgalmazható termékek körét a szerencsejáték- és a dohánykiegészítő termékek tekintetében.

A 2013. évi I. törvény további módosításként lehetővé tette, hogy a dohány-kiskereskedelmi tevékenység fedezetének biztosítása érdekében szeszes italt, kávét, energiaitalt, újságot, ásványvizet és üdítőitalt is forgalmazhassanak a dohányboltok. Egy 2013. májusi módosítás 10 százalékban állapította meg az árrést, valamint pontosította a dohánykereskedelmi koncesszió pályáztatásának szabályait, és rendelkezett arról, hogy az első sikertelen, majd legalább egy megismételt eljárást követően legkésőbb 36 hónapon belül új pályázatot kell kiírni.

(12.00)

Az előttünk fekvő módosítást hasonló szempontok magyarázzák, mint a korábbiakat. Mivel folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és egyeztetéseket folytatunk a dohány-kiskereskedőkkel, ezért reagálni szeretnék az általuk felvetett problémákra. A javaslat tehát mindössze a törvény egyes rendelkezéseinek további pontosítását, illetve finomhangolását szolgálja annak érdekében, hogy a hazai dohány-kiskereskedelmi piac stabil maradjon.

Mielőtt ismertetem önökkel a javaslat lényegét, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket néhány szempontra, amelyekre tekintettel voltunk, amikor három éve elhatároztuk, hogy érdemben vesszük fel a harcot a kétségkívül erős dohánylobbival. Azt gondolom, a dohány veszélyeiről nem lehet eleget beszélni, és az ilyen törvények tárgyalása mindig jó alkalom, hogy a közvéleményben is tudatosítsuk ennek a káros szenvedélynek a veszélyeit.

Az amerikai kontinensről származó dohányzás az elmúlt ötszáz évben terjedt el a világon. Jelenleg a Földön körülbelül egymilliárd ember dohányzik, és évente ötmillióan bele is halnak ebbe a szenvedélybe. A dohányzást a XX. század első harmadáig nem tartották ártalmasnak az egészségre, az 50-es években jelent meg az első tanulmány, amely összefüggésbe hozta a tüdőrák kialakulásával. A szenvedély a rákhalálozás tekintetében az összes halálozás 15 százalékában szerepet játszik, és a világon a második vezető halálok. A dohányosok átlagosan 8 évvel rövidebb életűek a nemdohányzóknál, és közülük minden második a dohányzás következtében hal meg. Kultusza a fejlődő országokban különösen a férfiak körében nagyobb, itt 48 százalék, míg a fejlett társadalmakban az átlag kétszer magasabb, a dohányos nők aránya 24 százalék. Számuk a fejlett világban, főleg a képzett, iskolázott populációban csökken, a fejlődő országokban viszont több mint évi 3 százalékkal emelkedik.

Az uniós területek mindössze 0,1 százalékán termelnek dohányt, és becslések szerint a közösség dohánygyáraiban sodorják a világ cigarettatermelésének negyedét. A dohányzás visszaszorítására a nemzetközi szervezetek a 80-as évek közepétől, végétől tettek lépéseket dohánytermékekre kiszabott adókkal, reklámozás betiltásával, munkahelyek füstmentessé nyilvánításával. De még mindig a férfinépesség fele, a nők harmada nikotinfüggő az országban.

Hogy a mostani biztató folyamatok ellenére mennyire nem dőlhetünk hátra, az is mutatja, hogy a nemzetközi összehasonlításban Kelet-Közép-Euró­pában Bulgária után a magyar társadalomban a legnagyobb gond a dohányzás.

A dohányosok aránya hazánkban a 15 év feletti népesség körében 31,4 százalék, ami a második legrosszabb mutató a régióban. Magyarország a dohányzással összefüggő halálozás tekintetében az Unióban Litvánia, Lettország és Románia után a negyedik. Tüdőrák-halandóságban az első, míg a dohányzással hasonlóan szorosan összefüggő keringési betegségek okozta halálozásban Románia, Lettország, Litvánia és Szlovákia mögött az ötödik. A dohányzás ellen tehát továbbra is lépéseket kell tenni, és azzal, hogy ma már a limitált számú trafikok miatt sokkal nehezebb kiskorú fiatalnak cigarettához jutni, közelebb kerültünk a célhoz.

Természetesen nem szabad elmennünk amellett, hogy mivel nehezebb hozzájutni legálisan a dohányhoz, így kreatívabbá és intenzívebbé válnak az illegális útvonalak. Senki nem vitatja, hogy ez ellen küzdeni kell.

Ezúton is szeretném felhívni mindenki, főleg a fiatalok figyelmét, hogy ha csempészett cigarettát szívnak, akkor nem lehetnek biztosak benne, hogy nem növényi darabokat, füvet, bogármaradványokat, akár madárürüléket tüdőznek le. De abba is gondoljunk bele, hogy aki olcsóbban akar illegális dohányhoz jutni, biztos a szájába kíván-e venni olyan dohányterméket, ami, ki tudja, milyen körülmények között jutott be az országba.

Tehát lehet azzal megkérdőjelezni a trafikrendszert, hogy növekszik a feketekereskedelem, de ezzel az erővel, ahogy korábban is említettem, legalizálhatnánk más illegális dolgokat, például drogokat, hogy így szűnjön meg a drogkereskedelem.

Komolyra fordítva, a helyes sorrend az, hogy ha valamiről bebizonyosodik egyértelműen, hogy káros az egészségre, akkor annak nehezíteni kell a hozzáférését, le kell szorítani az illegális szférába, majd ezt követően mindent megtenni, hogy az illegális szférából is kiszoruljon. Ezt ajánlom a kritikus ellenzékiek figyelmébe is.

Áttérnék a törvényjavaslat főbb pontjaira. A tervezet célja a dohányboltban forgalmazható termékkör ésszerű minimális bővítése, olyan termékekkel, amelyek a trafikok árukínálatához szervesen kapcsolódnak. A javaslat lehetővé teszi elsősorban a rágógumi és mentolos termékek, cukorkák, lapocskák, továbbá tömegközlekedési jegyek árusítását, valamint mobiltelefon-egyenleg feltöltését. Emellett a javaslat pontosítja a törvényi definíciókat is. A javaslat ezenkívül megemeli azt a küszöböt, amelyet követően újabb dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kiírását a törvény kötelezővé teszi.

Ahogy államtitkár asszony is említette, a korábban 2 ezer fő után kiírt egy jogosultságot a javaslat a felével megemeli, a hatálybalépést követően úgy kell a pályázatokat kiírni, hogy a küszöb 3 ezer fő legyen. Ezen túlmenően, ha azt a forgalmi adatok indokolják, de legalább két jogosultságot az adott településen gyakorolnak, a kiíró dönthet úgy is, hogy nem az összes jogosultságot engedi át, csak ennél kevesebbet. Ezzel biztosítani lehet azt, hogy olyan településeken, ahol a fogyasztók száma ezt nem indokolja, a maximálisnál kevesebb számú dohánybolt működjön. A rugalmas szabályozás lehetőségét egyrészt azért is érdemes biztosítani, mivel egész európai trendnek mondható az, hogy a dohányzás visszaszorul, és hazánkban ez még inkább jellemző folyamat. Másrészt, ha a további intézkedések továbbcsökkentik majd a dohányosok számát Magyarországon, akkor a dohányboltba látogató fogyasztók száma is fokozatosan csökkenni fog.

Ahogy korábban említésre került, a koncessziós pályázatokat elektronikus úton is be lehet majd nyújtani. Lehetővé teszi, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszűnéséről megállapodás születhessen.

A javaslat 45 napról 120 napra módosítja azt az időközt, amelynek eltelte után az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követően ki kell írni.

Külön kiemelném, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. feladatává teszi, hogy intenzíven működjön közre a dohányzás visszaszorításában és az egészségvédelmet érintő feladatokban. Ennek megfelelően a szervezetnek médiakampányokat kell szervezni, lebonyolítani és szakmailag támogatni. Biztosítani kell az egészségvédelmi szempontok közösségi megjelenését, például sportrendezvényeken történő megjelenést. Továbbá együtt kell működni a leszokást elősegítő szervekkel, egészségügyi intézményekkel, és részt kell venni az egészségvédelmi programokban. A dohány-kiskereskedelmet koordináló szervezetnek ezért különösen indokolt foglalkozni ezekkel a szempontokkal is, mert ő rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek alkalmassá teszik őt ezen feladatok ellátására.

A jogszabálytervezet a korábbi törvénnyel összhangban ismét lehetővé tenné, hogy az egyéni vállalkozó kiskereskedelmi jogosult ? ahogy államtitkár asszony is említette ? halála esetén a családi vállalkozás fennmaradhasson.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem önöktől, hogy azért támogassák ezt a javaslatot, mert a dohányzás elleni küzdelem ma már pártpolitikai hovatartozástól függetlenül vitán felül áll, és ez a javaslat ezt a célt szolgálja, és ennek hatékonyságát kívánja növelni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)