Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem szót, és azért éreztem kényszert a szókérésre, mert Kepli úr megszólította az LMP-t gyakorlatilag Pakssal kapcsolatosan. Ugye, Paksot, az atomenergiát egy picikét szembeállítja a szén-dioxid-kibocsátással, mint a szén-dioxid-csökken­tés alternatíváját. Azt gondolom, hogy ezt így nem lehet egymás mellé helyezni, mert Pakssal kapcsolatosan csak egy nagyon-nagyon szűk keresztmetszetéről beszélnek, és önök nagyon-nagyon kevés érvet sorolnak fel amellett, hogy miért.

Elfeledkezünk arról, hogy Paksnak, ha egyrészt az atomenergia árát nézzük, akkor az elejétől a végéig kellene a költségeket nézni, vagyis a bekerülési költségtől a legeslegvégéig. És a legeslegvége nemcsak az, amikor magát az atomerőművet fogjuk szanálni, amiről fogalmunk sincs, hogy majd mennyibe fog kerülni, hanem a legvégén még ott van a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének költségei mellett a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének kérdése, amit egyelőre anyagilag sem lehet felbecsülni. De nemcsak anyagilag nem lehet felbecsülni, hanem ami sokkal súlyosabb, a jövő nemzedék szempontjából nem lehet a veszélyeket felbecsülni.

Mert ki mondja azt ma a klímaváltozás közepette, hogy az a nagy aktivitású hulladék, aminek biztonságos elhelyezésére nincs megfelelő technológia, néhány száz év múlva milyen időjárási viszonyok lesznek, lesz-e netalántán földrengés vagy nem lesz, vagy egyáltalán milyen más viszonyok lesznek, és akkor az annak környékén élő nemzedéket miként fogja az életében veszélyeztetni. Azt gondolom, hogy pláne itt, az ország Házában a honatyáknak és a honanyáknak nagyon komoly felelősségük van abban, hogy mit hárítanak át a jövő nemzedékre. És merjük-e azt megtenni, hogy inkább azt mondjuk ma magunknak, hogy szerényebben éljünk, nem a szegényekre gondolok, hanem a gazdagokra, mert a világ szétszakadt, összességében egy igazságosabb társadalmat éljünk, és akár kisebb gazdasági növekedés nélkül.

Itt utalok ? és köszönöm szépen, hogy két percnél tovább beszélhetek ? a GDP mérésére. Ugye, ma lassan azt sem tudjuk, hogy mit mér, mert egy csomó dologtól, ha minél több ember hal meg, vagy árvíz lesz, akkor a GDP növekedni fog, tehát már azt sem tudjuk, hogy mit mér, hanem azt mondjuk, hogy sokkal szerényebben, más értékek szerint éljünk. És ebbe nagyon belefér az, hogy végiggondoljuk az atomenergia kérdését, hogy mit hárítunk a jövő nemzedékre, mit teszünk a jövő nemzedék nyakába. Ezeket összefüggésében kell végiggondolni.

Nincs más alternatívája az emberiségnek, csak az, hogy végiggondolja azt, hogy van a Földnek egy eltartóképessége, egy limit, véges világban nem lehet végtelenül növekedni, és tiszteletben tartsuk ezeket a korlátokat. Kérem és javasolom jobbikos képviselőtársaimnak is, hogy az atomenergia kérdéséhez, az atomenergiához való viszonyukat gondolják újra. Köszönöm szépen.