Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Én ismételten szeretném leszögezni, hogy annak vagyok a híve, hogy a hitbéli kérdéseket meg a tudományos kérdéseket összekavarni nem szerencsés. Az a helyzet ugyanis, hogy a teljességgel el nem döntött tudományos kérdések, ha azokat hitbéli kérdéssé és dogmává tesszük, akkor az mindig zsákutcába vezet.

Ezért egyetértek azzal, hogy az óvatosság minden tekintetben érvényes, arra is, aki azt mondja, hogy igen, ez az, ami döntően befolyásolja az éghajlatváltozást, meg arra is, aki azt mondja, hogy ez talán mégse annyira. És valahol azt kell megmondanom, hogy a döntéshozóknak ennek a realitáson belüli útját kell megtalálni.

Sallai képviselő úrnak szeretném mondani, hogy azt, hogy itt égnek a lámpák, én nem kifogásolom, mert ha már ilyen körülmények között, ennyien, tévé nélkül folytatunk egy vitát, akkor adjuk meg legalább a méltóságát annak a Háznak, amiben vagyunk, mert ez az ország első Háza. De otthon én is az általam egyébként nem kedvelt Thatcher asszony példáját követem, meg kell önnek mondani, nem az éghajlatváltozás miatt, hanem nagyon racionális okok miatt: ahányszor a feleségem égve hagyja a villanyt, fölkapcsolva hagyja a lámpát, elmegyek és lekapcsolom. És valahol itt van köztünk egyfajta, azt kell mondanom, gondolkodásbeli különbség. Én nem várom el a magyar paraszttól kisgazdaként sem, hogy ő ne a racionalitások mentén döntsön ebben a kérdésben, nem fog azon gondolkodni, hogy ha ő itt vagy ott például a termelése során megtakarít bizonyos energiafajtát, akkor ezzel az éghajlatváltozással mi lesz. Racionálisan gondolkozik.

Ezért azt gondolom, hogy a döntéshozó akkor jár el helyesen, ha ő maga látja a nagyobb célokat, a nagyobb célok irányába törekszik, ugyanakkor úgy határozza meg azokat a célokat, hogy azoknak, akik ezt végrehajtják, racionális is legyen, észérvek mellett is amellett tudjon dönteni.

(9.20)