Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban foglaltak célja az uniós jogi normáknak való megfelelés, azok érvényre juttatása a hazai jogrendszerben. Az indítvány a klímapolitikai kérdéskörben a hazai jogban szabályozó mindkét ágazati törvényt módosítani kívánja.

A nemzetközi tudományos közösség döntő többségének álláspontja szerint az üvegházhatású gázok fokozott kibocsátása és a légkörben való felhalmozódásuk okozza a globális felmelegedést, melynek eredménye a klímaváltozás. A klímaváltozás negatív következményeinek csökkentéséhez és elhárításához az első és legfontosabb lépés a kiotói egyezmény ratifikálása volt. A káros hatások mérséklése érdekében mind a nemzetközi, mind az uniós politikában kiemelt szerepet kap a klímapolitika.

Az önök előtt lévő javaslat a 2007. évi LX. törvény módosítását tartalmazza, amely az üvegházhatású gázok elleni globális fellépés eredményeként született kiotói egyezményben rögzített elveket, célokat ülteti át, szabályozva az üvegházhatású gázok ipari ágazatok általi kibocsátását.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 517/2014. európai uniós rendelet 2014. május 6-án lépett hatályba, teljesen új alapokra helyezve a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos szabályozást. Ezért mindenképpen szükségessé vált a hatályos hazai törvényi és rendeleti szabályozások felülvizsgálata.

A 2007. évi LX. törvény jelenleg nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy egyes üvegházhatású gáznak minősített anyagok milyen egyedi szabályozás alá tartoznak, milyen követelményeknek kell megfelelni alkalmazásukkor. Az új uniós norma hatálybalépésével szükségessé vált megállapítani, hogy az üvegházhatású gázok egyedi szabályozási szinten mely szerv hatáskörébe tartoznak és milyen tárgyú szabályozást igényelnek.

A módosítás egyik fontos eleme az Európai Bizottság által megkövetelt jelentéstételek és adatszolgáltatások kérdéskörének rendezése, a fluorozott szénhidrogének esetében forgalombahozatali kvótamennyiség bevezetése, valamint a tagállami szinten hozzájuk rendelt szankciórendszer alkalmazása az 517/2014. európai uniós rendelet által érintett tevékenységet végző vállalkozásoknál.

Az Unió által előírt követelmények azonban csak abban az esetben tudnak hatékonnyá lenni és alapjául szolgálni az üvegházhatású gázok okozta hátrányos következményekkel szembeni fellépésnek, amennyiben a tagállami jogrendszer is megfelelő végrehajtási eszközökkel lép fel annak érdekében, hogy a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus rendelkezéseit a tagállamok pontosan és maradéktalanul betartsák és betartassák.

A törvényjavaslatban a jogsértő magatartással szembeni eredményes fellépéshez szükséges hatósági eszközök és intézkedések is szerepelnek, úgy, hogy a megállapított szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A javaslat bevezeti a klímavédelmi felelős hatóság megjelölést is.

A módosítások célja egy olyan szabályozási rendszer kialakítása, amely hatékonyan tesz eleget a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos szabályozást érintő, klímavédelemből és klímapolitikából származó kötelező tagállami feladatoknak.

A kormány 2012-ben újraszabályozta az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos hazai intézkedéseket, a 2012. évi CCXVII. törvény hatálybalépésével az emissziókereskedelmi rendszert. Az új szabályozás, amely az üvegházhatást okozó gázok emisszió­kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztését szolgálta, már tartalmazta a 2008/101. európai közösségi irányelv rendelkezéseit is.

Mivel az új törvény számos, már hatályos és alkalmazandó uniós jogi normát is érintett, így a kormánynak az Európai Bizottság felé jelentéstételi kötelezettsége keletkezett. A jelentéstételt követően a Bizottság megkeresést intézett a kormányhoz a 2008/101. európai közösségi irányelv magyarországi átültetése tárgyában. A Bizottság megállapította, hogy az irányelv átültetése több rendelkezést illetően részben vagy teljesen hiányzik, bizonyos rendelkezések esetében pedig tartalmilag nem megfelelő. Az észrevételek a kereskedelmi légijármű-üzembentartó fogalmának és egységszámítása alapjának meghatározására, a légijármű-üzembentartók esetében az egységek kiosztásának menetére, a kiosztási határidő rögzítésére, valamint más tagállamok uniós kibocsátási egységeinek felhasználására vonatkoztak.

A 2014 áprilisában kihirdetett 421/2014. európai uniós rendelet célja egy egységes, globálispiac-alapú intézkedésrendszer kialakítása a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozóan, a rendelet megjelenését megelőzően ugyanis nem volt ilyen az Európai Unió emisszió­keres­kedelmi rendszerén, továbbá az EU RTS-rendszerén belül.

A rendelet a rendszer részévé tette a légi közlekedésből származó kibocsátási egységek kereskedelmét. Az új uniós rendelkezéseknek való megfelelés érdekében itt szükségessé vált a légijármű-üzemeltetőkre és a légijármű-üzembentartókra vonatkozó rendelkezések átdolgozása.

A 2012. évi CCXVII. törvény módosítását indokolják továbbá az eddigi joggyakorlat és jogalkalmazás során tapasztalt nehézségek, a hatósági munka során megjelenő intézkedések felülvizsgálata és egyszerűsítése a könnyebb és átláthatóbb eljárások megteremtéséért, valamint az együttműködési feladatok pontosítása az emissziókereskedelem kapcsán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni, majd ezt követően támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(8.10)