Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a kormány senkit nem vert át, egyetlenegy magán-nyugdíjpénztári tagot sem, egyetlenegy nyugdíjba készülő embert sem, éppen fordítva van. A 2010-es szabályozással visszaadta az embereknek a biztonságot, nem kell attól tartaniuk, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzük elveszik, legyen az bármilyen rossz befektetés vagy rossz gazdaságpolitikának a következményeként.

Tehát úgy gondoljuk, hogy azzal a 2010-es szabályozással, illetve a 2011-ben végrehajtott, állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel, amibe több mint 3 millió ember lépett vissza, visszaadtuk a magyar embereknek a biztonságérzetét. Mindenki nyugodt és biztos lehet abban, hogy az államtól meg fogja kapni a rendes nyugdíját, amit a törvények alapján jól megérdemelt, attól függően, hogy mennyi a jövedelme, és hogy milyen szolgálati időt tudott teljesíteni.

Való igaz, hogy a kormány és az Országgyűlés az akkori szabályozással ? amit egyébként önök is támogattak, ahogy el is mondta ? nem egy drasztikus rendszert hozott létre, és nem megszüntette egy tollvonással, hanem lehetőséget adott arra, hogy aki úgy gondolja, az maradjon benne a magánnyugdíjpénztár rendszerében, és ezt meg is tették akkor körülbelül 100 ezren. 2011 óta a magánnyugdíjpénztárban maradt tagok száma lecsökkent a harmadik negyedévi adatok alapján 61 500 főre, tehát időközben is a tagok több mint egyharmada rájött arra, hogy nem érzi magát ott biztonságban, és bármikor visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe, és ezzel semmilyen jogosultságot nem veszt el, mindenre jogosult lesz, bármikor visszaléphet.

A magánnyugdíjpénztárak működése során kiderült, hogy a tagok, holott a törvény kötelezné őket rá, nem fizetnek tagdíjat, és ezáltal a magánnyugdíj­pénztárak, amelyek megmaradtak, nem tudták a működésüket biztosítani, és ezért többen végelszámolásra kerültek. Összesen négy magánnyugdíjpénztár maradt így a rendszerben, a négy magánnyugdíjpénztár sem tudja a működését biztosítani, csak veszteségesen. Ezáltal, miután nem fizetnek a tagok, a 61 ezer tag jelentős része nem fizet tagdíjat, nem biztosítható a stabil működés, ezért veszélybe került ezen magánnyugdíjpénztárak működése is, és a működés által a több mint 60 ezer ember majdani nyugdíjának az egynegyede, azaz 25 százaléka.

Tehát most, amikor a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy meg kell hogy szűnjenek azok a pénztárak, amelyek hat hónapon belül, két hónapot vizsgálva, több mint 70 százalékuk nem fizet tagdíjat, akkor éppen ennek a 60 ezer embernek a nyugdíját védi meg és helyezi biztonságba. Nem kell megszüntetni a magánnyugdíjpénztárakat, egyszerűen a törvény által előírt feltételeket a pénztártagoknak teljesíteni kell, tehát fizetni kell a tagdíjat, és hogyha tehát a tagdíjakból tudják a működést veszteség nélkül biztosítani, akkor a négy magánnyugdíjpénztár természetesen megmaradhat, és természetesen működhet tovább. Nem úgy, mint egyébként Csehországban, hiszen Csehországban 2016-tól megszüntették a magánnyugdíjpénztár működésének a lehetőségét.

Egyébként pedig Európában egyedülálló volt ez a rendszer, lényegében Magyarország egy kísérlet volt, több mint 3 millió emberrel kísérletezett az akkori szocialista kormány, és be kell látni, hogy ez a kísérlet nem sikerült, és a Fidesz-kormánynak kellett ezt helyre tenni, újraszabályozni a rendszert és több mint 3 millió embernek a nyugdíjrendszerbe vetett hitét, bizalmát visszaadni. Ez történt meg az elmúlt években és ezzel a szabályozással is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(8.30)