Dr. Schiffer András (LMP)

DR. SCHIFFER ANDRÁS az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosítás a jogintézmény lényegén nem változtat, csak immár 300 ezer euróért lehet tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt vásárolni, csupán emeli a tétet az előttünk fekvő előterjesztés.

(19.10)

A szigorítások önmagukban ugyan támogathatóak és racionálisak, ott viszont, ahol igazán fontos lenne, tehát hogy ne offshore vállalkozások legyenek a közvetítők, nincs változás, és az egész intézménynek, a letelepedési kötvény egész intézményének a filozófiája továbbra is kétséges.

Normálisabb helyeken az ilyen elsősorban munkahelyteremtő közvetlen tőkebefektetésekről szól. Nézzünk néhány példát! Az Egyesült Államokban egymillió dollár befektetés és minimum tíz új állás. Írországban 300 ezer euró és minimum két új állás. Németországban 250 ezer euró és minimum öt új állás. Koreában pedig 500 ezer USA dollár és öt új állás a feltétel. Nálunk viszont semmiféle fenntartható feltétel nincsen, csak az államkötvény-vásárlás, egy olyan országban, ahol az emberek számára az elsődleges probléma az, hogy nem jutnak valódi, tartós, válságálló, új munkahelyhez. Ha valamiért egyáltalán megfontolandó egy ilyen intézmény fenntartása, az éppen a munkahelyteremtés lenne, miközben a szabályozás semmiféle ilyen típusú feltételt nem támaszt.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2013 tavaszán jelentette be a magyar államkötvények speciális fajtájának, az úgynevezett letelepedési kötvényeknek a forgalmazását. Mivel a kötvény megvásárlásával külföldiek a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel kaphatnak letelepedési engedélyt, a kormányzat szerint ez majd fellendíti a gazdaságot.

A történetben azonban számos zavaró momentum van. Az egyik ilyen, hogy a kötvények árusítására az Államadósság Kezelő Központ jellemzően offshore hátterű cégekkel szerződött. Ezen a ponton szeretnék utalni arra a válaszra, amit Vágó Gábor képviselőtársunknak a „Csak akkor baj az offshore, ha más csinálja” című írásbeli kérdésére 2013. május 30-án a nemzetgazdasági miniszter válaszolt. Azt írta Varga Mihály: „Ezenkívül szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy ezek a cégek sok, valóban offshore hátterű céggel ellentétben nem pénzt visznek ki, hanem eurómilliókat hoznak be Magyarországra.”

Szerintem itt álljunk meg egy pillanatra. Az offshore cégekkel nekünk az alapvető problémánk nem az, hogy elsődlegesen pénzt visznek ki, vagy hoznak be, a jelenlétük a probléma. Mert hiába állítjuk azt, hogy formailag ők pénzt hoznak be, az offshore cégeknek a jelenléte mérgezi a gazdaságot, az, hogy ilyen könnyítésekkel olyan hátterű cégek kapcsolódnak be a magyar gazdaság véráramába, amelyek aztán néhány üzlettel odébb, néhány évvel odébb adózatlanul kipumpálják a nemzetgazdaság életerejét adó jövedelmeket, ez egyszerűen megengedhetetlen.

Egy olyan országról beszélünk, ahol az elmúlt negyedszázadban az államadósság két és félszeresét pumpálták ki offshore paradicsomokba. Innentől kezdve egészen elképesztő, hogy a nemzetgazdasági miniszter erre így reagál, hogy tulajdonképpen nem is érdekes, hogy most offshore vagy nem offshore, hiszen pénzt nem kivisznek, hanem behoznak. Persze, ezzel a történettel elsődlegesen behoznak, és utána pedig majd busás haszonnal kivisznek ? isten tudja, hová ? adózatlanul jövedelmet a magyar nemzetgazdaságból.

Az első ilyen cég a Kamján-szigeteken bejegyzett, képviselőtársam által már felemlített Hungary State Special Debt Fund volt. Közismert, hogy a Kamján-szigetek egy offshore paradicsom, bár Rogán Antal ezt többször cáfolta, hogy a Kajmán-szigetek egy offshore paradicsom lenne, ahová azért jegyeznek be cégeket, hogy ne kelljen adót fizetni. Frakcióvezető úr szerint ez nem gond, és ő nyugodtan alszik, mert tudja, hogy rendes magyar üzletemberek állnak a háttérben. Pedig egy vállalkozás nem attól lesz offshore, hogy ismerjük-e a tulajdonosokat vagy sem, ez csak az egyik jellemző, attól offshore valami, hogy olyan helyre teszi székhelyét, ahol nincs vagy minimális az adó, miközben a tevékenységét valójában nem is ott végzi.

Tudniillik, az offshore-nak két válfaja van. Az egyik esetben, és erről valóban az Alaptörvény is megemlékezik, igaz, hogy csak a közvetlen állami támogatásoktól tiltja el az offshore-nak ezt a válfaját, amikor a tulajdonosi háttere egy vállalkozásnak nem átlátható. Viszont offshore-nak tekinthetjük azokat a cégeket is, ahol ugyan tudjuk azt, hogy ki a tulajdonos, de bizonyos olyan országokban, postafiókokban, különböző gyarmati státusú helyeken vannak bejegyezve, ahová nyilvánvalóan adóelkerülési, úgymond adóoptimalizálási szándékkal vitték ki a vállalkozásokat, sok esetben egyébként politikusok.

Az LMP egy ilyen típusú offshore-ellenes törvénycsomagot terjesztett elő már több alkalommal az Országgyűlésnek, hogy az állami vagy uniós források a közpénzek környékéről ne csak az átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégeket seprűzzük ki, hanem a különböző felsorolt, általa azt hiszem, ha jól emlékszem, K-ig felsorolt offshore paradicsomokba, többek között a Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozásokat is seprűzzük ki. Nem működhetnek az állami pénzek, a közvagyon környékén ilyen cégek. Éppen ezért elfogadhatatlan az, hogy az Államadósság Kezelő Központ ilyen cégekkel bármiféle megállapodást köt.

Elfogadhatatlan az, hogy közpénzekre, közvagyonra, állami jogokra offshore hátterű cégekkel köt szerződést a magyar állam vagy az önkormányzatok vagy állami, önkormányzati tulajdonban álló cégek. És nemcsak az az offshore, akinek a tulajdonosi háttere átláthatatlan, az is offshore, aki Marshall-szigeteken vagy éppen Kajmán-szigeteken tart fenn postafiókot. Ne nézzük egymást hülyének, pontosan tudjuk, hogy miről van szó, pontosan tudjuk azt, hogy ilyen típusú cégek az előző kormányok alatt is csapolták meg a közöst, és ez sajnos folytatódik tovább.

Egyébként az egyik cég tulajdonosa, a már szintén emlegetett Lian Wang úr sajtótájékoztatón mondta el, vallotta be, hogy a cége igenis offshore. Azt persze egyikük sem említette, hogy a másik tulajdonos, a volt Wallis-vezető, a Hajdú-Bét volt vezérigazgatója, hogy a szálak megint összeérjenek. Másfél év után sem derült ki, hogy mi szükség offshore hátterű közvetítő cégek bevonására, és hogyan illeszkedik mindez a kormány szóban offshore-ellenes politikájába. Miért enged ki a kormány tízmilliárdokat a kezéből, és adja oda semmiért?

A forgalmazók beszednek körülbelül 40 ezer euró díjat a vásárlóktól, miközben diszkontáron kapják az államkötvényt, jelenleg 30 ezer eurót nyerve. Az a kérdés, hogy az államkötvények árának emelésével 250-ről 300 ezer euróra mennyivel nő a diszkontárrés és a jutalék. Ha arányosan, akkor az eddigi nyereség kötvényenként 70 ezer euróról 84 ezer euróra emelkedik. Az év végére 2400 körülre emelkedik az eladott kötvények száma. Ez azt jelenti, hogy eddig az állam 50 milliárd forint jövedelmet engedett ki az országból adózatlanul. Nem is engedi, valójában tuszkolja külföldre, fenntartva ezzel az országot károsító pénzszivattyút. Négy év alatt 4 ezer kötvényt készülnek eladni. Ez minimum újabb 40 milliárd forint kifolyását jelenti a magyar nemzetgazdaságból. Ma egy magyar kisvállalkozás, ha van 100 forint bevétele, az áfa és minden egyéb adó és járulék befizetése után 50 forint marad neki, de sok esetben 20-30. A kormány által szponzorált offshore cégek viszont egyetlen fillér adót sem fizetnek a költségvetésnek.

Az offshore cégek persze nemcsak adózási, illetve gazdaságpolitikai racionalitást érintő kérdéseket vetnek fel. Felmerülnek más jellegű kérdések is, például hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a kötvények jó helyre kerülnek, nem merülnek-e fel nemzetbiztonsági kockázatok. Ezt felvetette már jobbikos képviselőtársam, várnám a belügyi államtitkár úr válaszát ebben a kérdésben.

Miért nincs nyilvános és folyamatosan frissülő adatbázis arról, hogy eddig hányan vettek kötvényt, és milyen országból érkeztek? A helyzet az, hogy továbbra is ugyanaz az offshore nagykoalíció folytatódik, amit már látunk az elmúlt két és fél évtizedben. Miközben a kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is adómaximalizálásra törekszik, szétadóztatva a magyarokat, nem támogatja azon LMP-s kezdeményezést, amely az offshore cégeket, azok nyereségét adóztatná meg.

Rogán Antalnak és az Orbán-kormánynak csupán a korábbi szabályozás felpuhítására, a becsületes adózókkal szemben tisztességtelen adóamnesztiára, a pénzmosásra alkalmas speciális megtakarítási számla bevezetésére és az offshore ingatlanügyletek megkönnyítésére futotta. A kormánytöbbség zsigerből utasítja el az LMP offshore-ellenes javaslatait, amelyek kiseprűznék a hazai gazdaságból az offshore lovagokat, és amelyek az állami vezetők és kormánytisztviselők esetében kőkeményen megtiltanának bármiféle offshore tevékenységet, érdekeltséget.

Azzal, hogy az Országgyűlés eddig egyszer sem vette tárgysorozatba ezeket az LMP-s törvényjavaslatokat, a kormánypártok többször is kinyilvánították, hogy az offshore lovagok pártján állnak. És természetesen ne legyen illúziónk, az offshore nem pusztán korrupciós kérdés. Arról van szó, hogy addig az ország függetlenségéről, addig a magyar gazdaság két lábra állásáról beszélni nem lehet, amíg egy ekkora szivattyú rajta van a magyar nemzetgazdaságon.

Az ország kitettségét, a magyar nemzetgazdaság függőségét részben pontosan ez az offshore szivattyú okozza, éppen ezért egy olyan kormány, amelyik különböző technikákkal még fokozza is az offshore vállalkozások jelenlétét, illetve nem hajlandó semmit tenni az ellen, hogy az állami, önkormányzati cégekkel, szervekkel ne kerülhessenek ilyen vállalkozások kapcsolatba, semmilyen állami joghoz, közvagyonhoz, közpénzhez ne férhessenek hozzá, tovább fokozza a magyar nemzetgazdaság függőségét, kitettségét.

(19.20)

Az offshore-ozás az egyik olyan csatorna, amelyen keresztül a magyar nemzetgazdaság függősége tovább erősödik. Éppen ezért hiába tartalmaz maga a javaslat ezen a kereten belül racionális megoldásokat, magát az intézményt utasítjuk el addig, amíg lehetőséget teremt arra, hogy különböző offshore cégek, amelyek között fölsejlenek mindenféle gyanús figurák, kereshessenek ezen a bulin.

Elutasítunk minden olyan javaslatot, amelyik továbbra is kedvezményezi az offshore cégeket a tisztességes magyar adófizetőkkel szemben. És természetesen elutasítjuk addig ezt az intézményt, amíg a munkahelyteremtés nem lesz feltétel az ilyen jellegű kötvényügyletek megkötése esetében. Köszönöm szépen.