Czibere Károly

CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A segélyezés kérdéséhez azért engedtessék meg két szót hozzátenni; nyilván azért képviselő úr védelmében is, hiszen a benyújtotthoz képest némileg korrigálásra fog kerülni a napokban az a javaslat, amit ön is olvasgatott, és mondom is, hogy miképpen.

Az alapvető kérdés az volt a segélyezési rendszer, a szociális támogatási rendszer átalakításakor, hogy valóban azok tudjanak határozatot hozni arról, hogy ki a rászoruló, akik helyben vannak. Ha emlékszik, ’93-ban, a szociális törvény megalkotásakor is ugyanez volt az alapvető szándék, hogy alapvetően az önkormányzatok, a testületek, a helyi társadalom tudja leginkább megítélni azt, hogy helyben ki a rászoruló, és tényleg oda jussanak a források és a közpénzek, ahol a legnagyobb szükség van.

Csakhogy eltelt 20 év, és az elmúlt 20 évben a különböző támogatási formák többfelé váltak, méltányossági, normatív és egyéb alapon, ugyanis kiderült, hogy ezek célzottsága nem feltétlenül jó, és így egy széttöredezett, szinte átláthatatlan segélyezési, támogatási rendszer jött létre. A mostani változtatás alapvető elve az, hogy azokat a támogatásokat, amelyek jövedelemkompenzálóak, tehát fontos, hogy legyen egy jövedelmi garancia, egy minimum ezeknél a túlélés érdekében, azokat a kormányzat javasolja 2015-től nem önkormányzati, hanem járási szintre vonni. Tehát mind az fht-t, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, mind pedig az rszs-t, rendszeres szociális segélyt járási hatáskörben, 100 százalékosan központi költségvetés által finanszírozott ? nem 30:70, nem 20:80, hanem 100 százalékosan központi költségvetés által finanszírozott ? támogatássá alakítani úgy, hogy a rendszeres szociális segély esetében azok, akik foglalkoztathatók, az fht-ban folytatják, akik pedig nem, azok egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatásban. Tehát egy új támogatás jelenik meg, mondom még egyszer, járási szintű és 100 százalékban központi költségvetés által finanszírozottan.

Tehát a támogatásoknak két csoportja lesz, az első csoport a járás által megállapított, 100 százalékban a központi költségvetés által finanszírozott, ide fog tartozni az fht, ez az a bizonyos egészség­károsodotti támogatás, továbbá az ápolási díj és az időskorúak járadéka, és az önkormányzatokhoz fognak tartozni a települési támogatás összefoglaló néven a további, már nem jövedelemkompenzáló támogatások. Ezzel tehát, azt gondolom, hogy az aktív korúak számára biztosított jövedelemkompenzáló támogatások mögé az állam 100 százalékosan beáll a költségvetési támogatás tekintetében is és abban is, hogy a járási hivatal fogja ezeket adminisztrálni. Azt gondolom, hogy ez fontos változás.

(20.10)

Azt gondolom ? arra a felvetésére, hogy az önkormányzatok, akiknek települési támogatást kell jövőre, valószínűleg március 1-jétől folyósítani, ők miből fogják ezt tenni ?, a kormányzat is tisztában van vele, hogy az adóerő-képesség alapján vannak olyan önkormányzatok, amelyeknek nincsenek forrásaik, nincsenek mobilizálható, mozgósítható erőforrásaik erre, ezért 30-35 milliárd forint, nem tudom, mennyi lesz a vége, rendelkezésre fog állni arra, hogy ezt a bizonyos feladatot vállalják, nyilvánvalóan differenciáltan, ahogy ön is említette, az adóerő-képesség függvényében.

Szeretném határozottan leszögezni, hogy a települési adó bevezetésének ? ami az adótörvénnyel kapcsolatos ? nincs semmifajta összefüggése a segélyezés átalakításával vagy a szociális ellátással. Tehát minden olyan hang, amely arra fog vonatkozni a következő időszakban, hogy hát azért kell kivetnünk az új adót, merthogy, ezek hamisak; tehát nem lesz arra kényszerítve egy önkormányzat sem, hiszen ha nincs adóerő, akkor a központi költségvetésből fog kapni támogatást, ha van adóerő, akkor neki amúgy is volt eddig is helyiadó-bevétele. Köszönöm szépen.