Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár nem azzal készültem, hogy reagáljak egy hozzászólásra, mindenképpen szeretnék Farkas képviselőtársam hozzászólására reagálni, legfőképpen annak az elejére, mivel azt mondta vagy azt sugallta, hogy aki fideszes képviselő, az nem beszélget az emberekkel, ebben az esetben, az ő példáját említve, a pedagógusokkal, és azt ajánlotta, hogy akár a tüntetésre menjünk el azért, hogy információkat szerezzünk tőlük, információkat szerezzünk, meghallgatva az ő véleményüket.

Szeretném mondani Farkas képviselőtársamnak, hogy rendszeresen beszélgetünk az emberekkel, ismerjük a problémájukat, ismerjük a pedagógusok problémáját, és tudjuk azt, hogy a pedagógusok egy jelentős része tisztában van a helyzettel, tisztában van a költségvetési helyzettel, tisztában van az ő saját maga helyzetével, és értékeli azt az erőfeszítést, ami az elmúlt években az oktatásügyben történt és a pedagógus-életpályamodell kialakításával a pedagógusok életminőségének a javítása tekintetében is.

Éppen azért jutott eszembe ez a gondolat, amikor önt hallgattam, mert elgondolkoztam azon is közben, hogy mennyire könnyű azokból a padsorokból véleményt mondani a költségvetésről, ahol az ellenzéki képviselők ülnek, hisz úgy tehetik ezt meg, hogy majd azokat az ígéreteket vagy azokat a kéréseket vagy azokat a javaslatokat, amelyeket főként inkább a kiadási oldalon fogalmaznak meg, nem fogják 3-3,5 évig biztos számon kérni rajtuk. Ez egy óriási könnyebbség biztos. Csak ha lenne egy tündér, aki azt mondaná, hogy itt van két nap, tessék költségvetést csinálni, de ne úgy, hogy csak a kiadási oldalakat nézzék, hanem a bevételi oldalakat is, és a bevételi oldalakat a kiadási oldallal együtt tekintsék, vegyék figyelembe, hozzák egyensúlyba, akkor nem biztos, hogy Farkas képviselőtársam minden egyes mondatát, minden egyes gondolatát így fogalmazta volna meg. Ugyanis kicsit tágítva a kört, és úgy általában az ellenzéki hozzászólásokra reagálva hadd mondjak el néhány gondolatot.

A mögöttünk levő vitában számtalan alkalommal azonos vagy hasonló érvek és ellenérvek hangzottak el a felszólalások során a költségvetés-tervezet mellett és annak ellenében. Ellenzéki, főként MSZP-s képviselők több alkalommal fejezték ki kétségeiket a költségvetés megvalósíthatóságával szemben. Úgy nyilvánították ki felszólalásaik során ezt, hogy a költségvetésben megvalósuló támogatásokkal, irányokkal, mondták ők, egyetértenek, viszont azt is elmondták, hogy szerintük nem úgy kellene szabályozni bizonyos területeket, ahogy az előterjesztő azt elképzelte, hanem rájuk hallgatva, az ő javaslataikat megfogadva kellene átalakítani a költségvetés tervezetét, például egyes ágazatokra több pénzt kellene költeni. Ahogy említettem, teszik ezt abban a kényelmes helyzetben, hogy javaslataikat úgysem tudják és fogják számon kérni rajtuk.

Egyébként sokakban, így bennem is, amikor hallgattam sokszor számon kérő felszólalásaikat, megfogalmazódott az a kérdés, főként akkor, amikor egy szocialista képviselő kér rajtunk számon bármit is, például az áfa jelenlegi mértékét vagy a családi adókedvezménnyel kapcsolatos intézkedéstervezetet, hogy ha tudták és tudják, mit kellett volna vagy mit kellene csinálni, miért nem tették ezt 2002-2010 között. Akkor, abban az időben miért nem az itt élő emberek érdekeit nézve hozták meg a döntéseiket? Miért emeltek jelentős mértékben adót sok esetben? Miért hajszolták bele az embereket a devizahitel csapdájába? Miért hozták a családok sokaságát nehéz helyzetbe például a devizahitelek propagálásával, becsapva, tévútra vezetve ezzel őket, és miért tették tönkre a költségvetés?

És hogy miért furcsa az, hogy MSZP-sek kérik számon például az élelmiszerekre rakódott áfa mértékét, szeretném többedmagammal újra és többedszer hangsúlyozni, és emlékeztetni mindenkit arra, hogy pontosan a szocialista kormányok idején emelkedett például az élelmiszerek áfája az akkori lehetséges maximális értékre, 25 százalékra.

Ha már az adóbevételek kerültek szóba több alkalommal a vita során, én szeretnék néhány szót szólni a költségvetés bevételi oldalán szereplő adóbevételekről, arról, hogy adókedvezményekkel, könnyítésekkel miként próbálja a költségvetés segíteni a családokat, a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztést, amely területek erősítését stratégiai célként fogalmazza meg a kormány a költségvetés teljesítésében.

Így a költségvetést segítő adó- és járulékpolitika főbb irányait szeretném egy kicsit összefoglalni és hangsúlyozni.

Az adórendszer alapjai változatlanok maradnak jövőre is, mert ez az adórendszer már bizonyított, pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést képes nyújtani Magyarországnak. A kormány célja, hogy a gyermekeket nevelő családok, a munkavállalók, a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsák.

(18.20)

Jövőre is így családi adórendszer működik, a gazdasági növekedés továbbra is ösztönzi a hazai kis- és középvállalkozásokat azzal, hogy a társasági adójuk változatlanul alacsony marad. A kormány határozott célja a költségvetéssel és a költségvetésben, hogy a társasági adó egykulcsos legyen még ebben a ciklusban. Az adórendszer alapjai tehát változatlanok maradnak jövőre is, mert az adórendszer már bizonyított: pénzügyi, költségvetési stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést képest nyújtani Magyarországnak. S úgy teszi ezt, hogy nem az emberektől kér több áldozatot, hanem azoktól a hatalmas összegeket forgató cégektől, amelyek éveken keresztül komoly ellenőrzés nélkül vitték ki ? legfőképpen a szocialisták idejében ? az országból a pénzt.

S hadd tegyek egy rövid kitérőt ezzel kapcsolatban. Remélem, mindenki emlékszik arra, hogy a szocialista kormányzás után a magyar gazdaság és egyben a költségvetés helyzetét is a görögökéhez hasonlították, ami akkor, 2010-ben a közeli összeomlás lehetőségét jelentette. S most, négy év elteltével arról beszélünk ma egy költségvetési vita során, hogy elég-e a gazdaságfejlesztésre biztosított pénz, vagy elégséges-e a családi adókedvezmény mértéke, elégséges-e a fizetésemelésre szánt pénzösszeg, vagy mikor kezdődhet el újabb foglalkozások életpályamodelljének a bevezetése; és nem megszorításokról, mint ahogy az egyszeri miniszterelnök, akit Bajnai Gordonnak hívtak, tette, aki csak annyit tudott mondani nyolc elfecsérelt év után, hogy a szocialisták akkori intézkedései fájni fognak. És igaza volt, sok embernek fájt is.

Igen, mi másról tudunk ma beszélni, pozitív eredményekről, például arról beszélhetünk, hogy a költségvetés segíti a családokat, segíti a gazdaság fejlesztését, és szem előtt tartja a pénzügyi stabilitást, ami a kiszámíthatóságot biztosítja. A kormány célja, mint azt már említettem, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók, a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsa. Az elmúlt években végrehajtott komolyabb adószerkezeti átalakítások lezárultak. Jövőre is családi adórendszer működik, amely a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épül. A munkabérre 2015-ben is Európa egyik legalacsonyabb adókulcsa, a 16 százalékos adókulcs vonatkozik, a gyermeknevelést pedig a családi adókedvezmény segíti. A családi adókedvezménnyel körülbelül 240 milliárd forint marad a családok zsebében.

A gazdasági növekedés további ösztönzése érdekében a hazai kis- és középvállalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad. Köztudott, hogy a kormány 2011-től csökkentette a társasági adót 19 százalékról 10 százalékra, 500 millió forintos adóalapig. Ezt jövőre is fenntartja. Emellett a kormány határozott célja, mint ahogy már említettem, hogy egykulcsos legyen a társasági adó még ebben a ciklusban.

A 2015. évtől tervezett adóváltozások nagy része a termelő vállalkozói környezet javítására, a gazdaság fehérítésére, az adózás gyakorlati területein tapasztalható adminisztrációs terhek csökkentésére, valamint az adókedvezmények célzottságának javítására irányulnak, következésképpen munkahelyteremtésre, az itt élő emberek életkörülményei javításának lehetőségére. Emellett, mivel az oktatás a sikeres jövő egyik fundamentuma, jövőre társasági­adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások, és változatlanul adókedvezményt kapnak a látvány-csapat­sportok, az előadó-művészeti szervezetek és a magyar filmeket támogató vállalkozások.

Alapelvként ki kell mondani továbbá azt is, hogy jövőre is minden gazdasági szereplőnek a teherbíró képességével arányosan ki kell vennie részét a közteherviselésből. A 2015-re tervezett, bevételi szempontból a legjelentősebb adóintézkedések közül néhányat hadd emeljek ki. Az általános forgalmi adó esetében a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem jegyében több intézkedés is bevezetésre kerül. Egyrészt január 1-jével a fordított adózás jogintézménye kiterjesztésre kerül több új területre. Másrészt bizonyos, viszonylag szűk adózói körnek gyakrabban kell áfabevallást benyújtania, ilyenek az újonnan alakult vállalkozások és az éves bevallók közül az 50 millió forint árbevétel feletti vállalatok. Az előbbieknek negyedéves helyett havi, az utóbbiaknak éves helyett negyedéves bevallást kell benyújtaniuk.

Mindezeken túlmenően az adócsalások elleni küzdelem jegyében bevezetésre kerül a közúti áruszállításban az áruforgalom alaposabb ellenőrzését lehetővé tevő elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, illetve az élelmiszer-értékesítő automaták erősebb adóhatósági felügyelete. Ennek bevételnövelő hatása várhatóan több tízmilliárd forintot jelent. Ezek az intézkedések vagy az emberek lehetőségeit tágítják, vagy életkörülményeit javítják, vagy lehetőséget biztosítanak arra, hogy béremeléseket lehessen adni pedagógusoknak, egészségügyben dolgozóknak, rendvédelmi szervek alkalmazottainak, vagy éppen azt tervezhessük, hogy a szociális szektorban mikorra lehet és kell ütemezni a kiszámítható életpálya nyújtását. Emellett a devizaadósok érdekében hozott intézkedések újabb, körülbelül ezermilliárd forintot hagynak az emberek zsebében.

A mögöttünk lévő két nap során elhangzottak alapján kérem önöket majd, hogy támogassák az előttünk levő és majd a kisebb módosításokon áteső költségvetési tervezetet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)